Search Results
You are looking at 1 - 1 of 1 items for
- Author or Editor: Dudás Katalin Schäfferné x
- Refine by Access: All Content x
A napjainkra nyilvánvalóvá vált környezeti problémák megoldása nemcsak a nemzetközi szervezetek, nemzeti kormányzatok, civil szervezetek, vállalatok és tudományos körök feladata, hanem az egyes embereknek is aktívan részt kell venniük benne. Változtatni kell a kialakult fenntarthatatlan vásárlói, fogyasztói és használói mintákon. Szerencsére valamilyen szintű törekvés a fogyasztók részéről is mindinkább megfigyelhető, fogyasztói kutatások tanúsága szerint a fogyasztók ökológiai tudatossága világszerte egyre növekszik. Az egyes embereknek több lehetőségük is van arra, hogy mérsékeljék saját környezethasználatukat, és ennek egyik formája az energiával való takarékoskodás. Nem mindegy, hogy mennyi energiát használ fel egy háztartás, hiszen annak előállítása - főként, ha nem környezetbarát módon történt - terheli a környezetet. A háztartások többféle módon is takarékoskodhatnak a felhasznált víz, gáz és áram mennyiségével, de minden tevékenység valamiféle áldozattal - kényelmetlenség, többletköltség - jár. Nemzetközi kutatások eredményei szerint az energiatakarékos tevékenységeket egyaránt motiválhatja a spórolás és környezetvédelmi/morális megfontolások is, és a környezettel kapcsolatos kedvező attitűdök, értékek és hitek jótékonyan hatnak az energiatakarékoskodási hajlandóságra. Saját, 2005 nyarán lefolytatott 1000 fős kutatásunk szerint a magyar lakosság alapvetően kedvező környezeti attitűdökkel rendelkezik, és az általános attitűdök alapján öt csoportba sorolható: Nemtörődöm nagyvárosiak, környezetérzékenyek, távolságtartó érdeklődők, kétkedők és felelősségvállaló vidékiek. Az emberek alapvetően igyekeznek takarékoskodni az energiával, és ezt családtagjaiktól is elvárják. Hajtóerőt elsősorban belső és anyagi motivációk jelentik, de nem sokkal lemaradva megjelenik a „környezet megóvása”is mint energiatakarékosságra késztető tényező. Mindazonáltal ez utóbbi eredményt mi kétellyel fogadjuk, minden bizonnyal a vélt elvárásoknak való megfelelés befolyásolta a válaszokat. A magyar lakosság vásárlásaiban nem igazán környezettudatos, energiatakarékos magatartási mintákat viszont szívesen követ. Háttérváltozók közül a nem, az életkor és az iskolai végzettség csak gyengén, esetleg közepesen szignifikáns hatással rendelkezik. Jelentős befolyással a vagyoni helyzet és a településtípus bír. A kedvező környezettel szembeni attitűdök növelik, a negatív környezeti beállítódás pedig csökkenti a környezetbarát tevékenységek gyakoriságát.
