Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Edina Gradvohl x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Hippocrates, Aristotle, and Soranus all mention that women are most likely to fall pregnant during menstruation or the days following it. They correctly realised the connection between the menstrual cycle and conception, but they committed a serious mistake concerning the time of conception and they did not rectify this error for seven centuries. The mistake probably comes from the observation of bitches being in heat as these ancient scholars linked the two phenomena - being on heat and menses - in the wrong way.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Magyarországon és a világon az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az energiaital alkohollal való együttes fogyasztása serdülők és fiatal felnőttek körében. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy az alkohol és az energiaital együttes fogyasztása növelheti-e más kockázatvállaló magatartási formák előfordulási gyakoriságát fiatal felnőttek körében. Módszer: Kvantitatív szociológiai felmérésüket 2013 tavaszán végezték két fővárosi egyetem három karán. Eredmények: Megállapították, hogy 1. az energiaitalt alkohollal keverők nagyobb arányban fogyasztottak alkoholt, ittak többet egy partin és egy tipikus napon, valamint kerültek teljes bódulatba („binge drinking”), mint a kizárólag alkoholt fogyasztók; 2. az energiaitalt alkohollal keverők csoportjába tartozók kevesebb alkoholt ittak akkor, ha azt energiaitallal keverték, mint amikor nem. Következtetések: Az eredmények konfliktusa megmutatta, hogy a két csoport vizsgálatában már a kiindulási pontnál egyértelmű eltérés lehet. Nem vált világossá az sem, hogy a koffein és az alkohol együttes hatása milyen interakciót vált ki az egyénben. Orv. Hetil., 2015, 156(27), 1100–1108.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 1997 óta még nem készült olyan felmérés, amely a neonatális intenzív centrumokban (NIC) dolgozó orvosok helyzetét vizsgálta volna. Célkitűzés: Átfogó helyzetkép nyújtása a NIC III. szintű intézményekben dolgozó orvosok szociodemográfiai jellemzőiről, magán- és szakmai jellegű nehézségeiről, családi és munkahelyi szerepekre, az egészséges életmód gyakorlására vonatkozó elégedettségéről, erőforrásairól. Módszer: Felmérést végeztünk 2015. április és 2016. január között a magyarországi NIC-ekben önkitöltős, anonim kérdőíves módszerrel. Eredmények: Az orvosok (n = 111) jellemzően a középkorosztályt képviselik, magasan kvalifikáltak, beosztottként dolgoznak, többségüknek van másodállása. A férfiakra jellemző a vezetői és vezetőhelyettesi pozíció. A családi állapot tekintetében jellemzően párkapcsolatban élnek. Számukra nem a családi-magánéleti, hanem a szakmai élet és az anyagi kihívások okoznak nehézséget. A párválasztás és gyermekvállalás, valamint a munkahelyi nehézségek miatt családi konfliktusokkal is küzdenek. Elégedettségük leginkább a szülői, a társkapcsolati és munkahelyi szerepükre igaz, azonban a családra mint anyagi biztonságot nyújtó erőforrásra, valamint az egészséges életmódra vonatkozóan ez már kevésbé jellemző. Nehéz élethelyzetekben a barátok és a családtagok mellett a munkatársakra, a munkahelyi vezetőkre is számíthatnak. Következtetés: Elsőként készült a NIC III. szinten dolgozó orvosok körében átfogó helyzetkép, lehetővé téve a szakmai-magánéleti-családi helyzetükbe történő betekintést. Orv Hetil. 2018; 159(16): 628–635.

Open access

Absztrakt:

A kutatási cél az alapszintű újraélesztés (laikus újraélesztés – basic life support, BLS) kortársoktatók által iskoláskorú diákok számára történő készségszintű megtanítása és annak tudományos mérőeszközzel történő hatékonyságvizsgálata. Az újraélesztést a nemzetközileg elterjedt négylépcsős készségátadási módszerrel oktattuk. A betanítás eredményességét kérdőíves módszerrel, szociológiai szempontok bevonásával is követtük (n = 91). Az újraélesztésre vonatkozó korábbi tudás és attitűd felmérése után, az általunk alkalmazott eljárás reprodukálható elsajátítása mellett kiemelhető egy váratlan szituációhoz való alkalmazkodásra történő hajlandóság fokozása is. Mindez jelentős életkori eltéréseket nem mutatott. A laikus újraélesztés vállalására irányuló érzékenyítő és technikai tréning eredményes nevelési eljárást igazol. Az alkalmazott kortársoktatási modell alkalmasnak mutatkozik az újraélesztési ismeretek átadására. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1816–1820.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Helga Judit Feith
,
Ákos Lehotsky
,
András Gézsi
,
J. Ágnes Lukács
,
Edina Gradvohl
, and
András Falus

Összefoglaló. Manapság, a COVID–19-járvány közepette, a megfelelő kézmosás segít megelőzni vagy legalábbis lassítani a fertőző betegségek, például a SARS-CoV-2-fertőzés terjedését. A kézmosás rutinjának megfelelő oktatás multilaterális tevékenységet igényel, amely a fiatalok ismeretén, egészségmagatartásán, attitűdjein, tapasztalatain és motivációján alapul. A TANTUdSZ Ifjúsági Egészségnevelési Program kortársoktató pedagógiai és egészségtudományi egyetemi karok hallgatóival, valamint középiskolai kortárssegítőkkel és mintegy 3000, magyarországi óvodás, általános és középiskolás diák bevonásával valósult meg, különböző egészségfejlesztési területeken. A vizsgálatok egyik célja az oktatási program hatékonyságának értékelése érdekében a gyermekek kézhigiénés ismereteinek és készségeinek elemzése és összehasonlítása volt a beavatkozások előtt és után. A jelen közleményben ismertetett longitudinális felmérés alsó tagozatos tanulók (n = 165) kézmosási készségének és attitűdváltozásainak rövid és hosszú távú változását értékeli három időpontban. A mérések önkitöltős, anonim kérdőívvel és kéziszkenner-technológiával (Semmelweis Scanner) készültek, mely utóbbi mérési eszköz a különböző kézterületek tisztaságát kvantitatív és digitális értékelésekkel detektálta. A beavatkozás eredményes volt mind rövid, mind hosszú távon a bemeneti (kezdeti) mérésekhez képest. Az eredmények azonban különbséget mutattak a gyakorlati készségek elsajátításának folyamatában. Jelentős előrelépés történt a kézmosás attitűdjének változásában. Az életkor-specifikus egészségfejlesztési oktatási programokban, különösen a gyermekpopulációban, hangsúlyt kell fektetni az elméleti, a gyakorlati ismeretek, valamint az egészségmagatartás hosszú távú megőrzésére is. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Summary. Presently, in the midst of the COVID-19 pandemic, proper hand washing helps prevent or at least slow the spread of infectious diseases such as SARS-CoV-2 infection. Proper education in hand washing routines requires multilateral action based on young people’s knowledge, health behaviors, attitudes, experiences, and motivations. The TANTUdSZ Youth Health Education Program was implemented with students of contemporary teaching faculties of pedagogical and health sciences as well as with secondary school peer helpers and with the involvement of about 3000 pre-school, primary and secondary school students in Hungary in various fields of health development. One of the aims of the studies was to analyze and compare children’s hand hygiene knowledge and skills before and after the pedagogical interventions in order to evaluate the effectiveness of the educational program. The longitudinal survey described in this paper assesses the short- and long-term changes of primary school students’ (from class 1 to 4; n = 165) hand washing skills and the attitudinal changes in their health behaviors at three time points. Measurements were performed using a self-completion, anonymous questionnaire and hand-held scanner technology (Semmelweis Scanner), the latter measuring device detecting the purity of different hand areas with quantitative and digital evaluations. The educational intervention was effective in both short and long term compared to input (initial) measurements. However, the results showed a difference in the process of acquiring practical skills. There has been a significant progress in changing attitudes to hand washing. Age-specific health promotion education programs, especially in the pediatric population, should also focus on the long-term preservation of theoretical, practical knowledge, and health behaviors. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ákos Lehotsky
,
András Falus
,
Ágnes Lukács
,
Andrea Rita Füzi
,
Edina Gradvohl
,
Sarolta Mészárosné Darvay
,
Ilona Bihariné Krekó
,
Kata Berta
,
Alexandra Deák
, and
Helga Judit Feith

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Budapesti alsó tagozatos gyermekek (n = 165) kézhigiénére vonatkozó ismereteit vizsgáltuk. A kutatás célja: kisiskolások körében új pedagógiai eljárás, a kortársoktatás alkalmazása és optimalizálása a megfelelő kézhigiénia kialakításában. Módszer: A gyermekek szociális helyzetét és előzetes tudását bemeneti kérdőívek kitöltésével egyetemisták mérték fel. A tudásra vonatkozó felmérést négy- (n = 85) és nyolcórás (n = 36) oktatás után is elvégeztük. Emellett a kézmosás helyes gyakorlatának hatékonyságát Semmelweis Scanner segítségével teszteltük közvetlenül a kéz fluoreszkáló krémmel való bedörzsölése után, a négy- és nyolcórás oktatás előtt (n = 166) és után (n = 74; n = 35) is. Eredmények: A kézhigiénére vonatkozó tudás a bemeneti felméréshez képest szignifikánsan nőtt a kortársoktatási program után, a négy- és a nyolcórás képzést követően. A kisebb gyermekeknél a nyolcórás képzés hatása kifejezettebb volt. Hasonló eredményeket kaptunk a kéz felszínének bedörzsölése után a kimaradó területek számának változásában is. Következtetés: A kézhigiéniai tudásra vonatkozó szociológiai felmérések és a közvetlen fizikai mérések egyaránt arra utalnak, hogy a megfelelő pedagógiai eljárásokkal elvégzett képzés eredményes, és hozzájárul a 6–10 éves gyermekek környezettudatos higiéniai kultúrájának kialakításához, átalakításához. Orv Hetil. 2018; 159(12): 485–490.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Helga Judit Feith
,
Dóra Melicher
,
Gábor Máthé
,
Edina Gradvohl
,
Rita Füzi
,
Sarolta Darvay
,
Zsófia Hajdú
,
Emília Nagyné Horváth
,
Zsuzsanna Soósné Kiss
,
Ilona Bihariné Krekó
,
Katalin Földvári-Nagy Lászlóné Lenti
,
Edit Molnár
,
Tünde Szalainé Tóth
,
Veronika Urbán
,
Adrienn Kassay
, and
András Falus

Absztrakt

Bevezetés: Az egészséggel összefüggő attitűdök leghatékonyabban fiatal életkorokban befolyásolhatók helyes irányba. A fiatal generációk interaktívabb tudásátadási módszertant igényelnének az egészségvédelemmel foglalkozó programokban. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy megismerjék a középiskolás diákok egészségvédő témákkal, programokkal, valamint az iskolai közösségi szolgálattal összefüggő attitűdjeit, tapasztalatait és motiváltságát. Módszer: Az önkitöltős kérdőíves felmérést budapesti és vidéki középiskolások körében végezték (N = 898). Eredmények: A válaszadó középiskolások 44,4%-ának nem volt egészségvédelemmel foglalkozó iskolai tanórája vagy tanórán kívüli programja. A fővárosi diákok pozitívabb tapasztalatokkal, a diáklányok sokkal elfogadóbb attitűdökkel rendelkeznek az egészségvédő programokat illetően. Következtetések: Megállapítható, hogy az egyik legfogékonyabb életszakaszban sok fiatal nem vagy csak a hagyományos oktatási módszereken alapuló iskolai tanóra keretei közötti vagy azon kívüli egészségvédelemmel, tudatos betegségmegelőzéssel foglalkozó programokban vesz részt. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 65–69.

Open access