Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Edina Kiss x
Clear All Modify Search
Authors: Edina Zsupán, Árpád Mikó, Erika Kiss, Anna Jávor and Bálint Ugry
Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 1997 óta még nem készült olyan felmérés, amely a neonatális intenzív centrumokban (NIC) dolgozó orvosok helyzetét vizsgálta volna. Célkitűzés: Átfogó helyzetkép nyújtása a NIC III. szintű intézményekben dolgozó orvosok szociodemográfiai jellemzőiről, magán- és szakmai jellegű nehézségeiről, családi és munkahelyi szerepekre, az egészséges életmód gyakorlására vonatkozó elégedettségéről, erőforrásairól. Módszer: Felmérést végeztünk 2015. április és 2016. január között a magyarországi NIC-ekben önkitöltős, anonim kérdőíves módszerrel. Eredmények: Az orvosok (n = 111) jellemzően a középkorosztályt képviselik, magasan kvalifikáltak, beosztottként dolgoznak, többségüknek van másodállása. A férfiakra jellemző a vezetői és vezetőhelyettesi pozíció. A családi állapot tekintetében jellemzően párkapcsolatban élnek. Számukra nem a családi-magánéleti, hanem a szakmai élet és az anyagi kihívások okoznak nehézséget. A párválasztás és gyermekvállalás, valamint a munkahelyi nehézségek miatt családi konfliktusokkal is küzdenek. Elégedettségük leginkább a szülői, a társkapcsolati és munkahelyi szerepükre igaz, azonban a családra mint anyagi biztonságot nyújtó erőforrásra, valamint az egészséges életmódra vonatkozóan ez már kevésbé jellemző. Nehéz élethelyzetekben a barátok és a családtagok mellett a munkatársakra, a munkahelyi vezetőkre is számíthatnak. Következtetés: Elsőként készült a NIC III. szinten dolgozó orvosok körében átfogó helyzetkép, lehetővé téve a szakmai-magánéleti-családi helyzetükbe történő betekintést. Orv Hetil. 2018; 159(16): 628–635.

Open access
Authors: Zsófia Küronya, Tamás Martin, Edina Kiss, Mihály Szőnyi and Krisztina Bíró

Absztrakt:

A kannabisz a legnépszerűbb lágy drogok közé tartozik, a kávé, a dohány és az alkohol után világszerte a negyedik legtöbbet fogyasztott pszichoaktív szer. A két legismertebb növényi kannabinoid, a szigorúan ellenőrzött pszichotrop delta-9-tetrahidrokannabinol és a pszichoaktív hatással nem rendelkező, 2004 óta Magyarországon is elérhető, csupán bejelentési kötelezettséggel járó, étrend-kiegészítőnek minősülő kannabidiol. Az orvosi célú kannabisz használatával kapcsolatban, főleg onkológiai indikációban, számos tévhit kering. Közleményünkben összefoglaljuk a kannabisz történetét, hatásmechanizmusát, az onkológiai alkalmazásra jelenleg rendelkezésre álló evidenciákat, a jogi szabályozást, és külön felhívjuk a figyelmet a kannabidiol alkalmazásakor felmerülő potenciális veszélyekre. Orv Hetil. 2020; 161(25): 1035–1041.

Restricted access
Authors: Gábor Reuter, Edina Meleg, Gabriella Kiss, Nóra Albert, Zsuzsanna Fekete and György Szűcs

Bevezetés: A heveny kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) fertőzéses és nem fertőzéses eredetű lehet. A fertőzéses eredetű járványos conjunctivitisek (conjunctivitis epidemica) kórokozói vírusok, ezen belül elsősorban az adenovírusok különböző típusai. Célkitűzés: A szerzők célja egy keratoconjunctivitis járvány epidemiológiai leírása volt a virális kórokozó molekuláris kimutatásával. Módszer: A járvány – részben retrospektív – felderítésében klasszikus járványügyi módszereket alkalmaztak. A laboratóriumi etiológiai vizsgálat az adenovírus hexon régiójának kimutatásával polimeráz láncreakcióval (PCR), majd szekvenálással történt frissen gyűjtött conjunctiva-váladékból. Eredmények: A keratoconjunctivitis járványban összesen 60-an betegedtek meg 2006. október 9. és december 18-a között hét baranyai településen. A betegek átlagéletkora 51,2 év volt. A vezető tünetek a conjunctiva belövelltsége (100%), a könnyezés (94%), az idegentest-érzés (83%) és a homályos látás (76%) voltak. Az esetek felében mindkét szem érintett volt. A fertőzés közvetlen kontaktussal terjedt részben nosocomiálisan, a szemészeti szakellátás során. Nyolc conjunctivaváladékból 5-ben (62,5%) genetikailag azonos, 8-as típusú adenovírust lehetett kimutatni (HAdV8/Baranya/2006/HUN; EF210714), mely 100%-ban azonos volt egy Ausztriában 2004-ben kimutatott adenovírussal (DQ149614). Következtetések: A részben a szemészeti ellátáshoz kapcsolódó nosocomiális keratoconjunctivitis-járványt az adenovírus 8-as típusa okozta. A megbetegedés klinikai felismerése, laboratóriumi diagnosztikája és a járványügyi intézkedések együttesen szükségesek a keratoconjunctivitis-fertőzések és a következményes járvány megelőzéséhez.

Restricted access
Authors: Helga Judit Feith, Dóra Melicher, Gábor Máthé, Edina Gradvohl, Rita Füzi, Sarolta Darvay, Zsófia Hajdú, Emília Nagyné Horváth, Zsuzsanna Soósné Kiss, Ilona Bihariné Krekó, Katalin Földvári-Nagy Lászlóné Lenti, Edit Molnár, Tünde Szalainé Tóth, Veronika Urbán, Adrienn Kassay and András Falus

Absztrakt

Bevezetés: Az egészséggel összefüggő attitűdök leghatékonyabban fiatal életkorokban befolyásolhatók helyes irányba. A fiatal generációk interaktívabb tudásátadási módszertant igényelnének az egészségvédelemmel foglalkozó programokban. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy megismerjék a középiskolás diákok egészségvédő témákkal, programokkal, valamint az iskolai közösségi szolgálattal összefüggő attitűdjeit, tapasztalatait és motiváltságát. Módszer: Az önkitöltős kérdőíves felmérést budapesti és vidéki középiskolások körében végezték (N = 898). Eredmények: A válaszadó középiskolások 44,4%-ának nem volt egészségvédelemmel foglalkozó iskolai tanórája vagy tanórán kívüli programja. A fővárosi diákok pozitívabb tapasztalatokkal, a diáklányok sokkal elfogadóbb attitűdökkel rendelkeznek az egészségvédő programokat illetően. Következtetések: Megállapítható, hogy az egyik legfogékonyabb életszakaszban sok fiatal nem vagy csak a hagyományos oktatási módszereken alapuló iskolai tanóra keretei közötti vagy azon kívüli egészségvédelemmel, tudatos betegségmegelőzéssel foglalkozó programokban vesz részt. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 65–69.

Open access
Authors: R. Kiss, J. Sonkoly, P. Török, B. Tóthmérész, B. Deák, K. Tóth, K. Lukács, L. Godó, A. Kelemen, T. Miglécz, Sz. Radócz, E. Tóth, N. Balogh and O. Valkó

Seeds ensure the survival and dispersal of the majority of vascular plant species. Seeds require species-specific germination conditions and display very different germination capacities using different germination methods. Despite the importance of plant generative reproduction, little is known about the germination capacity of the seeds of the Pannonian flora, particularly under field conditions. Our aim was to reduce this knowledge gap by providing original data on the germination capacity of 75 herbaceous species. We reported the germination capacity of 8 species for the first time. We also highlighted the year-to-year differences in the germination capacity of 11 species which could be highly variable between years. The data regarding the germination capacity of target species, as well as weeds and invasive species, can be informative for nature conservation and restoration projects. Our findings support the composition of proper seed mixtures for ecological restoration and also highlight the importance of testing seed germination capacity before sowing.

Restricted access