Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Edit Bodolay x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az autoimmun betegségek diagnózisát megelőzően a betegeknek sokszor hónapokkal vagy évekkel korábban vannak olyan panaszai, amelyek a kóros immunreakció megnyilvánulásai. Nem differenciált collagenosis, vagy ahogy a nemzetközi irodalomban nevezik: nem differenciált kötőszöveti betegség esetén a poliszisztémás autoimmun betegségnek csak a gyanúja merül fel, de nincsen meg az adott kórkép diagnosztizálásához szükséges tünetcsoport és autoantitest, mert a meglevő eltérések nem merítik ki a szisztémás lupus erythematosus (SLE), Sjögren-szindróma, kevert kötőszöveti betegség, szisztémás sclerosis, polymyositis/dermatomyositis (PM/DM), rheumatoid arthritis (RA) diagnosztikus kritériumait. Az NDC-s betegek 30–40%-a általában a követés első öt évében differenciálódik a már ismert szisztémás autoimmun kórképekbe, míg 60–70% az NDC stádiumban marad. Az NDC egy dinamikus állapot, ami a kórlefolyás során bármikor progrediálhat definitív szisztémás kórképbe. Az NDC stádiumban már kimutatható az immunreguláció zavara, a vasculatura károsodása, az endotheldiszfunkció. A nem differenciált collagenosis állapotban alapvető feladat, hogy minél korábban felismerjük egy poliszisztémás kórkép alakulásának lehetőségét.

Restricted access

Az autoimmun kórképek, így a 1-es típusú diabetes mellitus, a poliszisztémás autoimmun betegségek, és a rheumatoid arthritis korai fázisában, még a definitív betegség kialakulása előtt klinikai és laboratóriumi eltérések észlelhetők. Ezek ismerete különösen fontos mind a háziorvos, mind az autoimmun és korai arthritises betegeket ellátó szakorvos számára. A betegség gyanújának felvetése, a beteg specialistához küldése, minél koraibb felismerése és prognosztizálása, és mindezek alapján adekvát terápiája esetén jelentősen javulnak a beteg életkilátásai, és lehetővé válik a betegség szövődményeinek elkerülése. A speciális diagnosztika, gondozás és terápia igénye szükségessé tette a hazai immunológiai és arthritiscentrumok kialakítását, ahol megfelelő tapasztalat és szakmai tudás birtokában tudják ellátni ezen betegeket.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Takács, Ilona Benkő, Erzsébet Toldy, Norbert Wikonkál, László Szekeres, Edit Bodolay, Emese Kiss, Zoltán Jambrik, Boglárka Szabó, Béla Merkely, Zsuzsa Valkusz, Tibor Kovács, András Szabó, Orsolya Grigoreff, Zsolt Nagy, Judit Demeter, Henrik Csaba Horváth, Nóra Bittner, Szabolcs Várbíró, and Péter Lakatos

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Hiánya az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban. A probléma megoldása széles körű összefogást sürget. Ezt felismerve, a D-vitamin-hiány következményeivel küzdő legnagyobb magyarországi orvostársaságok közös konszenzust dolgoztak ki a D-vitamin-hiány jelentőségéről, felismerési lehetőségeiről, a prevenció és a kezelés javasolt módjairól. A társaságok szakmai irányelvei mellett ennek a konszenzusnak az eredménye iránymutatást ad a gyakorló orvosoknak a D-vitamin-hiány megelőzéséhez és kezeléséhez. Emellett szeretné ráirányítani a szakmai döntéshozók és a laikus közönség figyelmét a probléma fontosságára.

Open access