Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Edit Jakubovits x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A hagyományos rizikótényezők mellett Magyarországon ma a depresszió és a negatív életesemények jelentős, szignifikáns kockázati tényezőt jelentenek a daganatos megbetegedésekben. Az onkopszichológia ezért egyre fontosabb. Ez a cikk most a hipnózis lehetőségeit adja hozzá ehhez a témához. A daganat diagnózisának közlésekor, valamint az invazív diagnosztikai és terápiás eljárások során fellépő traumatizáló hatásokat a módosult tudatállapotok szemszögéből mutatja be. Az agy működése a stressz során és hipnózisban hasonló módon változik meg, ami a betegek viselkedésében, fiziológiai és agyi képalkotó leleteiben is megmutatkozik. A transzállapotban a betegek elszakadnak a realitástól, nem a megszokott, felnőtt módon kommunikálnak. Hipnózisban nemcsak testi és lelki, hanem fontos és sajátos társas interakciók is lejátszódnak. A hipnotikus hatások támogatják és szinkronizálják az erőforrásokat, segítik a poszttraumás növekedést, kihatással vannak a hormonális- és az immunrendszerre, valamint a lelki állapotra. A stressz által okozott spontán módosult tudatállapotban a szuggesztiók iránti fogékonyság növekszik, ezért nemcsak a formális hipnózis, hanem a mindennapi rutin során alkalmazott szuggesztív kommunikáció is hatékony eszköz. A transzállapot létezése, idegélettani folyamatainak ismerete, és az abban alkalmazott sajátos nyelvezet használata a megterhelő lelki helyzetben, időzavarral küzdő orvosok számára is megkönnyíti a megértést és segíti az orvos-beteg együttműködést.

Restricted access

A Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (SRP-SF) magyar nyelvű adaptációja

Hungarian version of the short version of Self Rated Psychopathy (SRP-SF)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Dóra Csilla, Mészáros Veronika, Tanyi Zsuzsanna, Ferenczi Andrea, Jakubovits Edit, Smohai Máté, and Kövi Zsuzsanna

Bevezetés: A pszichopátia kutatásának története hosszú múltra tekint vissza a mentális egészségtudományokban. Ez idő alatt több megközelítés is született, melyekhez kapcsolódóan kérdőíveket is kidolgoztak a kutatók. Cél: Jelen tanulmány a Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (Self Report Psychopathy Short Form; SRP-SF) magyar nyelvű adaptálását tűzi ki célul. A tanulmányban elemezzük a kérdőív faktorszerkezetét, belső konzisztenciáját, valamint konvergens validitását a nárcizmussal, a machiavellizmussal, a szenzoros élménykereséssel, a neuroticizmussal, az agresszióval, valamint konkurens validitását a pszichopátiát mérő mérőeszközzel. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkat 605 fős heterogén mintán folytattuk le. A kapcsolatrendszer elemzésére az SRP-SF mellett a fent említett konstruktumok mérésére alkalmas mérőeszközöket is használtunk, úgymint a Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiség-kérdőív 80 itemes rövid változatát, a Rövid Sötét Triád tesztet, illetve a Patológiás Nárcizmus kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés eredménye rámutatott arra, hogy az általunk alkalmazott mintán a kérdőív háromfaktoros modellje illeszkedik a legjobban (illeszkedési mutatók: χ 2(164) = 817,741, p < 0,001; CFI = 0,930; TLI = 0,919; RMSEA [90% CI] = 0,081 [0,075–0,087]), a bűnügyi tendenciák skála jelenléte a jelen mintán nem megerősíthető. Az SRP-SF belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,659– 0,774). A kérdőív más mérőeszközökkel mutatott kapcsolataiból pedig arra lehet következtetni, hogy az állítások inkább az elsődleges pszichopátiát mérik, és a kérdőívben elkülönülnek a pszichopátia interperszonális és életmódbeli aspektusai. Következtetés: az SRP-SF egy olyan könnyen és gyorsan felvehető kérdőív, amely megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik és a bűnügyi tendenciák skálától eltekintve alkalmazható nem klinikai mintán is.

Introduction: The research history of psychopathy has a long history in the mental health sciences. During this time, several approaches were developed, and in connection with the theories the researchers also developed questionnaires. Aim: The aim of the study is the Hungarian adaptation of the Self-Reporting Psychopathy Short Form (SRP-SF). We have analyzed the factor structure of the questionnaire, its internal consistency, and convergent validity of the questionnaire with narcissism, Machiavellianism, sensation seeking, neuroticism, aggression, and other measure of psychopathy. Methods: The study included 605 individuals, who were heterogeneous by profession. In addition to SRP-SF, an 80-item short version of the Zuckerman–Kuhlman–Aluja Personality Questionnaire, the Short Dark Triad test, and the Pathological Narcissism questionnaire were also administered to analyze the relationships of psychopathy. Results: The results of the confirmatory factor analysis showed that the three-factor model of the questionnaire fits best in the sample we used (fit indicators: χ 2(164) = 817.741, p < 0.001; CFI = 0.930; TLI = 0.919; RMSEA [90% CI] = 0.081 [0.075–0.087]) , the presence of the scale of crime trends in the present sample cannot be confirmed. The internal consistency of SRP-SF was found to be adequate (Cronbach’s α = 0.659–0.774). And from the relationships of the questionnaire with other measures, it can be concluded that the statements tend to measure primary psychopathy, and the interpersonal and lifestyle aspects of psychopathy are separated in the questionnaire. Conclusion: Except for the Crime trends scale, SRP-SF is an easy and quick to take test that has appropriate psychometric indicators and can be applied to a non-clinical sample

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Veronika Mészáros, Szabolcs Takács, Zsuzsanna Kövi, Máté Smohai, Zoltán Gergely Csigás, Zsuzsanna Tanyi, Edit Jakubovits, Dóra Kovács, Ilona Szili, Andrea Ferenczi, and Szilvia Ádám

Theoretical background: Research on burnout has widespread interest in mental health sciences. The Demands-Resources Model of Burnout represents a new direction in research. Similarly to the most popular model of burnout, the Multidimensional Model, it embeds burnout in an organizational framework. Goals: The purpose of this study is to analyze the dimensionality and divergent validity of the Mini Oldenburg Burnout Questionnaire (MOLBI), the measurement tool of the Demands-Resources Model. Our work also tests the multidimensional theory, which posits that the burnout dimensions are independent of one another and do not form a global burnout factor. Method: Participants' (n = 406 people, 59.1% female) mean age was 39.4 (SD = 11.06) years and most of them had a graduate degree. In addition to the MOLBI questionnaire, participants completed the Work-Family Balance and Mental Health Test. We conducted a parallel analysis and exploratory factor analysis to analyze the structure of MOLBI; a bifactor analysis and model-based reliability test to analyze the validity of global and specific factors. We assessed the relationships between MOLBI and other parameters with Kendall's tau-b correlation. Results: Our results showed that the original two-factor structure of the questionnaire fit our data best (χ2= 78.489, DF = 26, p < 0.001; CFI = 0.977; NNFI = 0.960; RMSEA = 0.068; RMSEA CI90:0.066-0.070). The reliabilities of factors and global scores were adequate. Besides, the bifactor analysis showed that the global burnout dimension and disengagement subscale had enough explanatory power. The exhaustion factor of burnout was moderately associated with work-family balance and resilience. The disengagement factor was moderately related to creative problem-solving capacity. Conclusions: MOLBI demonstrates appropriate psychometric characteristics and can be reliably used for the assessment of global burnout (with the total score) and disengagement. Therefore, it fits the dimensional perspective of mental health problems. Considering the construct and divergent validity analysis, exhaustion and global burnout show a similar correlation pattern, while disengagement measures the motivational and behavioral aspects of the phenomenon.

Elméleti háttér: A kiégés kutatása széleskörű érdeklődésre tart számot a mentális- és egészségtudományokban. A kutatásban új irányt képvisel a kiégés Követelmény-Erőforrás Modellje, amely a fogalom legnépszerűbb modelljéhez, a Multidimenzionális modellhez hasonlóan szervezeti keretbe ágyazza a kiégés jelenségét. Cél: Tanulmányunk célja a kiégés Követelmény-Erőforrás Modelljéhez mérőeszközként illeszkedő Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív (MOLBI) pszichometriai elemzése. Munkánk kiemelten vizsgálja a multidimenzionális teória egyik alapvető állítását, miszerint a kiégés dimenziók egymástól függetlenek és nem alkotnak egy globális kiégés faktort. Módszer: A vizsgálatban 406 fő vett részt (59,1% nő). Átlagosan 39,4 (SD = 11,06) évesek és legtöbbjük felsőfokú végzettségű. A résztvevők a MOLBI kérdőív mellett a Munkahely-Család Egyensúly és a Mentális Egészség Kérdőívet is kitöltötték. A MOLBI struktúrájának elemzésére parallel analízist és feltáró faktoranalízist alkalmaztunk. A globális és specifikus faktorok létjogosultságának elemzésére bifaktor elemzést és modellfüggő megbízhatósági vizsgálatokat végeztünk. A MOLBI kapcsolatrendszerét Kendall tau-b korrelációval elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatták, hogy a kérdőív kétfaktoros eredeti faktorstruktúrája megerősíthető (χ2 = 78,489, DF = 26, p < 0,001; CFI = 0,977; NNFI = 0,960; RMSEA = 0,068 ; RMSEA CI90:0,066-0,070). A dimenziók megfelelő reliabilitás értékekkel rendelkeztek. Emellett a bifaktor elemzés eredményei szerint a kérdőív két faktorának összege - a teljes kiégés dimenzió - is megfelelő magyarázó erővel bírt. A kiégés kimerülés faktora elsősorban a munka-család egyensúllyal, valamint a rezilienciával mutatott közepes erősségű kapcsolatot. Következtetések: A MOLBI megfelelő pszichometriai paraméterekkel rendelkező mérőeszköz, amelynek alkalmazásával mind a teljes kiégés, mind a kiábrándultság megbízhatóan mérhető. Ezáltal jól illeszkedik a klinikai diagnosztikában jelenleg uralkodó dimenzionális szemlélethez. A vizsgálatban használt konstruktum és divergens validitás elemzését figyelembe véve, a kimerültség és a teljes kiégés hasonló korrelációs mintázatot mutat, a kiábrándultság viszont a jelenség motivációs és cselekvéses aspektusát méri.

Open access