Search Results
You are looking at 1 - 10 of 32 items for
- Author or Editor: Edit Nagy x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
Vizsgálatunk célja emlő- és/vagy nőgyógyászati tumorral kezelt nők táplálkozási szokásaiban bekövetkező változások vizsgálata volt, összefüggésben néhány demográfiai tényezővel, a daganat típusával és az egészségügyi személyzet diagnózist követő életmód-tanácsadó tevékenységével. Az önkitöltős, kérdőíves felmérésben 155 véletlenszerűen kiválasztott, emlő-, illetve nőgyógyászati tumorral kezelt nő vett részt. A kérdőív a megkérdezettek szocio-demográfiai jellemzőit, az orvoshoz fordulás körülményeit, a daganat terápiájának módját, a jelenlegi egészségi állapotot, valamint a daganat diagnózisa előtti és utáni életmódot vizsgálta. A megkérdezett nők 78,7%-a változtatott a táplálkozási szokásain a daganat diagnózisát követően. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás emelkedett a legnagyobb arányban (70,3%). A magasabb végzettségű nők nagyobb arányban reformálták meg táplálkozásukat, mint az alacsonyabb végzettségűek (p=0,031). Azok, akiknek orvosuk javasolta az életmód-változtatást, közel négyszer nagyobb eséllyel (OR: 3,87; CI: 1,40–10,69) módosítottak táplálkozási szokásaikon, szemben azokkal, akik nem kaptak ilyen tanácsot. Az emlőtumoros betegek háromszor nagyobb eséllyel (OR: 3,21; CI: 1,05–9,84) alakítottak étrendjükön, mint a nőgyógyászati daganattal kezelt páciensek. A daganatos betegek étrendjének változtatását leginkább befolyásoló tényező az orvosi személyzet tanácsadó tevékenysége volt. Az eredmények alapján az orvosok kiemelkedő szereppel bírnak a daganatos páciensek táplálkozásának megváltoztatásában.
Abstract
Purpose
The objective of this study was to determine the immediate effect of a short breathing intervention on postural control and heart rate variability in healthy individuals.
Materials/Methods
The study involved 28 participants. Heart rate variability and heart rate were measured using a Polar (H10) sensor, and the sway path during posturography was recorded using the NeuroCom system, with participants standing on a firm then a foam surface in the eyes open and eyes closed conditions. All measurements were performed before and after the breathing intervention to provide baseline and post-intervention data. A short breathing intervention was performed between testing to stimulate the autonomic nervous system. In the Wilcoxon matched pairs comparison using Statistica software, P < 0.05 was considered statistically significant.
Results
The breathing intervention caused a significant decrease in heart rate variability and an increase in heart rate. In the eyes closed condition, on a firm surface, the breathing intervention significantly reduced the sway path.
Conclusions
The breathing intervention reduced the sway path in conditions without visual information but appeared to have no effect on balance in conditions with visual information, suggesting that the postural function of the diaphragm becomes more prominent in nonvisual conditions. We obtained evidence of the relationship between the autonomic nervous system and postural control. The stimulation of the sympathetic tone by means of the breathing intervention had a significant effect on postural control on firm and foam surfaces without visual information and decreased postural sway.
A szerzők a “Pannónia” multicentrikus serdülőpszichiátriai felmérés keretében négy dunántúli gyermekpszichiátriai gondozóban egy év alatt jelentkezett összes új beteg közül az Ottawai Önsértő Kérdőív alapján önsértő magatartásúnak bizonyult 72, 14-18 éves fiatal anyagából áttekintették 48 lány (életkori átlag 16.1 év) M.I.N.I. Plusz diagnosztikai interjúval megerősített klinikai diagnózisait. A gondozókban jelentkezőknél 10,2%-ban, a kezelésben részesülő serdülőkorú fiatalok között már több mint egynegyedüknél (25,6%) találtak önsértő magatartást, ami a vártnál gyakoribb előfordulási arány. Megállapítják, hogy a serdülők többsége major depresszióban, vagy valamilyen szorongásos zavarban szenved, gyakori továbbá a szuicid magatartás is. Ezek a betegségek mind monodiagnózis, mind pedig komorbid társbetegség formájában egyaránt előfordulnak, ugyanis az állomány több mint kétharmada a többes diagnózis tüneti feltételeit is kielégítette. Az önsértő serdülők magatartástüneteit (a rizikómagatartás gyakorisága, lefolyása, okai, fajtái, a kísérő érzelmek, az akció “hozama” az önsértő serdülő számára, következmények) a tanulmány részletesen jellemzi, és sor kerül néhány epidemiológiai megállapításra is.
Az ismeretlen eredetű lázas állapot esetenként súlyos klinikai problémát jelent, és minden diagnosztikus eszköz szóba jön okának mielőbbi kiderítésében. Irodalmi tapasztalatok alapján az ismeretlen eredetű láz okának felderítése a szokásos diagnosztikus módszerekkel eredménytelenül vizsgált betegek mintegy 25–70%-ában sikeresnek bizonyul 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálattal. Hazánkban az ismeretlen eredetű láz nem szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálati indikációk között. A szerzők esetük bemutatásával kívánják illusztrálni a klinikai problémát, ami több mint egy évig fennálló ismeretlen eredetű visszatérő lázas állapotot jelentett, és valamennyi hagyományos diagnosztikus eljárás eredménytelen volt a láz okának felderítésében. A tartós láz okát végül a 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálat a pancreasfarok-régióban fennálló krónikus gyulladás formájában mutatta ki. Tartós antibiotikus terápia után a beteg panaszmentessé vált. Orv. Hetil., 2012, 153, 227–231.
Bevezetés: A terhesség alatt előforduló szénhidrátanyagcsere-zavar veszélyezteti a magzatot. Célkitűzés: Az anyai diabetes foetalis és neonatalis következményeinek vizsgálata egy megyei kórház tízéves betegadatainak feldolgozásával. Módszer: Retrospektív vizsgálat, amelybe diabeteses anyák 2001 és 2010 között született és az újszülöttosztályra áthelyezett csecsemőit vonták be. Eredmények: A diabeteses terhességből született csecsemők 32%-a került az újszülöttosztályra. Az áthelyezett újszülöttek egynegyede a gestatiós korhoz képes nagy súlyú (>90 percentilis) újszülött volt. Az adaptációs zavarok közül a hypoglykaemia (vércukor <2,6 mmol/l) az újszülöttek 39%-ában (többségükben az első nyolc órán belül) alakult ki, 55%-ban klinikai tünetekkel. Hypocalcaemia 17%-ban, hyperviscositas 23%-ban, hyperbilirubinaemia 32%-ban, respirációs distressz szindróma és/vagy tranzitorikus tachypnoe 22%-ban, cardialis érintettség 13%-ban fordult elő. Szülési sérülést az újszülöttek 10%-a szenvedett el. Összesen 22 esetben (17%) észleltek valamilyen fejlődési rendellenességet, súlyosnak véleményezhető fejlődési rendellenesség a csecsemők 4%-ában volt kimutatható. Következtetés: A foetalis macrosomia és az adaptációs zavarok a mai modern diabetológiai ellátás mellett is gyakoriak, és a súlyos fejlődési rendellenességek előfordulása is magasabb. Orv. Hetil., 2013, 154, 172–177.
Streptococcus pneumoniae is an important pathogen with significant morbidity and mortality rates worldwide, especially among children <5 years. Healthy carriers are the most important sources of pneumococcal infections, and the nasopharyngeal colonisation is the most prevalent among children attending communities such as day-care centres (DCCs). The conjugate pneumococcal vaccines (PCVs) were shown to have an impact on the colonisation, and so play an important role in inhibiting infections. In this study we compared the nasal carriage of healthy children attending DCCs in Szeged, Hungary in 2003/2004, when nobody was vaccinated, and in 2010, when already 1/5 of the children received PCV-7. Significant differences were observed in the serotype distribution, representing a marked shift from the previously widespread vaccine-types (mostly 6A or 14) to others (11A and 23F). The new serotypes showed higher antibiotic susceptibility. The bacterium exchange between children was clear from the pulsed-field gel electrophoresis (PFGE) patterns, and the circulation of certain international clones plays also a role in these dynamic changes.
Anaerobic infections are common and can cause diseases associated with severe morbidity, but are easily overlooked in clinical settings. Both the relatively small number of infections due to exogenous anaerobes and the much larger number of infections involving anaerobic species that are originally members of the normal flora, may lead to a life-threatening situation unless appropriate treatment is instituted. Special laboratory procedures are needed for the isolation, identification and susceptibility testing of this diverse group of bacteria. Since many anaerobes grow more slowly than the facultative or aerobic bacteria, and particularly since clinical specimens yielding anaerobic bacteria commonly contain several organisms and often very complex mixtures of aerobic and anaerobic bacteria, considerable time may elapse before the laboratory is able to provide a final report. Species definition based on phenotypic features is often time-consuming and is not always easy to carry out. Molecular genetic methods may help in the everyday clinical microbiological practice in laboratories dealing with the diagnostics of anaerobic infections. Methods have been introduced for species diagnostics, such as 16S rRNA PCR-RFLP profile determination, which can help to distinguish species of Bacteroides, Prevotella, Actinomyces, etc. that are otherwise difficult to differentiate. The use of DNA-DNA hybridization and the sequencing of special regions of the 16S rRNA have revealed fundamental taxonomic changes among anaerobic bacteria. Some anaerobic bacteria are extremely slow growing or not cultivatable at all. To detect them in special infections involving flora changes due to oral malignancy or periodontitis, for instance, a PCR-based hybridization technique is used. Molecular methods have demonstrated the spread of specific resistance genes among the most important anaerobic bacteria, the members of the Bacteroides genus. Their detection and investigation of the IS elements involved in their expression may facilitate following of the spread of antibiotic resistance among anaerobic bacteria involved in infections and in the normal flora members. Molecular methods (a search for toxin genes and ribotyping) may promote a better understanding of the pathogenic features of some anaerobic infections, such as the nosocomial diarrhoea caused by C. difficile and its spread in the hospital environment and the community. The investigation of toxin production at a molecular level helps in the detection of new toxin types. This mini-review surveys some of the results obtained by our group and others using molecular genetic methods in anaerobic diagnostics.
Elméleti háttér: Az egyre javuló orvosi ellátás, a gyerekkori onkológiai betegek túlélési arányának növekedése ellenére a trauma következményei a kezelések befejezését követően is még éveken keresztül fennmaradhatnak, befolyásolva a mindennapi adaptációt, szociális kapcsolatok alakulását. A megterhelő életeseményre adott reakciókat, a hosszabb távú pszichoszociális alkalmazkodást a támogató társas környezeten túl nagymértékben befolyásolja a gyermek életkora és a kognitív érettsége. Cél: Vizsgálatunk célja a nyolcéves kor alatt és nyolcéves kor feletti életkorban elszenvedett onkológiai betegség felnőttkori társas kapcsolatokra és értelmező sémákra gyakorolt hatásainak elemzése. Vizsgálati mintánk gyermekkori onkológiai betegséget túlélő felnőttekből (N = 59), míg a kontrollcsoport (N = 53) gyermekkori krónikus betegségben nem szenvedő, a túlélőkhöz hasonló életkorú felnőttekből állt. Módszerek: A vizsgált személyek kognitív séma, megküzdési mód, társkapcsolati, szorongás, depresszió, valamint traumatizációs jellemzőinek felmérése az alábbi eszközökkel történt: Young-féle Séma Kérdőív, EMBU (Neveltetésem Emlékei Kérdőív), Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív, COPE (Megküzdés Kérdőív), Kórházi Szorongás és Depresszió Skála, Poszttraumás Stressz Skála. Eredmények: Eredményeink szerint a nyolcévesnél idősebb korban diagnosztizált felnőtt túlélők és egészséges kontrollszemélyek között sem a nők, sem a férfiak vonatkozásában nincs a vizsgált paraméterekben különbség. A nyolcévesnél fiatalabb korban kezelt felnőtt nők gyakrabban folyamodnak passzív megküzdési stratégiához, továbbá olyan különféle maladaptív sémák alkalmazásához, mint a fokozott szeparációs érzés, korlátozott autonómia, függőség és aggodalmaskodás. Következtetések: Eredményeink hangsúlyozzák a kora gyermekkorban onkológiai betegségben szenvedő lányok esetén a pszichoszociális ellátás fontosságát, különösen a felnőttkori kapcsolati problémák megelőzésére való tekintettel. A későbbi gondozás során fokozott figyelmet kell fordítani a problémamegoldás aktív formáinak támogatására, az elszakítottságérzés csillapítására, az autonómia erősítésére, a független motivációkból származó cselekedetek támogatására és az aggodalmaskodás enyhítésére.
Streptococcus pneumoniae is responsible for a significant amount of morbidity and mortality worldwide, especially among children <5 years. Healthy carriers are the most important sources of infections and the carriage also peaks in the first years of life, especially among children attending communities. In this study, for the first time in Hungary, we surveyed the nasal carriage of healthy children, just before the use of the conjugate vaccine started increasing.Nasal specimens of 358 children were cultured and pneumococci isolated. The strains were serotyped with antisera and PCR, genotyped by PFGE and their antibiotic sensitivity determined by agar dilution method.The carriage rate was 37.71%. The isolates were sensitive to most tested antibiotics, except for macrolides. In this cohort of specimens still the widespread, so-called “pediatric serotypes” dominated (14, 19F, 23F, 6A, 6B in ranking order), but three of the previously rare types: 15B, 11A and 13 were represented already by 21.5% of all strains and also a few other rare non-vaccine types (e.g. 10A or 37) were detected.The calculated vaccine coverage was 55.6% for PCV-7, 69.6% for PCV-13 and 86.7% for Pneumovax. In this cohort, only 15.9% of the children (n = 57) were vaccinated. The carriage rate of PCV-7 vaccinated children was significantly lower (30.4%) than that of the non-vaccinated group (39.2%). The clonality of the isolates was significant within each group, revealing the extensive bacterium exchange among children.
