Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for

  • Author or Editor: Edit Urbán x
Clear All Modify Search

In spite of the developments in microbiological methods, blood cultures remain the cornerstone for the diagnosis of bacteraemia. Classically, minimum of two bottles are collected on a routine basis: an aerobic bottle, allowing preferential growth of aerobic and facultative anaerobic microorganisms, and an anaerobic bottle, providing suitable environment for strict anaerobic bacteria. Recent reports have documented a decrease in anaerobic bacteraemias and have questioned the need for routine anaerobic blood cultures. Bacteraemia due to anaerobic organisms occurs in 0.5–12% of blood cultures worldwide; however, recent studies from Europe and the USA presented inconsistent data regarding the prevalence of anaerobic bacteraemias between 1993 and 2006.The aims of this retrospective survey were to determine the prevalence of bacteraemias due to anaerobic bacteria and evaluate the importance of anaerobic blood cultures in a university hospital in Szeged, Hungary. We examined the occurrence of bacteraemias due to anaerobic bacteria during a 5-year period, from January 2005 to 2009, in order to identify current trends of anaerobic bacteraemias in our university.

Open access

Absztrakt

Az elhízás az egészséggel kapcsolatos életminőség jelentős csökkenésével jár egyűtt. Mivel az életminőség javulása is az adott súlycsökkentő kezelés hatékonysági mutatójának tekinthető, az életminőség operacionalizálása kiemelt fontosságú. A vizsgálat fő célja az Elhízáshoz Való Alkalmazkodás Kérdőív rövidített változatának (Obesity Adjustment Survey — Short Form; OAS-SF; Butler, Vallis és mtsai, 1999) adaptálása és pszichometriai elemzése, valamint az elhízással kapcsolatos életminőség magyarázó változóinak vizsgálata volt.

Módszerek

Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban a Szent Imre Kórház Lipidológiai Profilján zajló intézeti súlycsökkentő kezelés páciensei vettek részt (n = 339; 19% férfi). Átlagéletkor 50,2 év (SD = 13,47; terjedelem: 18–85). BMI-átlag 38,6 kg/m2 (SD = 7,58; terjedelem: 25,1–79,3). Mérőeszközök: OAS-SF, önbeszámolós antropometriai adatok, az egészségi állapot önmegítélése, a kezelt betegségek típusa és száma, CES-D Depresszió Skála, Rosenberg Önértékelési Skála, a Testforma Kérdőív rövidített 14 tételes változata, Elhízással Kapcsolatos Hiedelmek Skála.

Eredmények

A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá az OAS-SF egyfaktoros struktúráját (χ2 (170) = 538,5; p < 0,0001; CFI = 0,841; RMSEA = 0,080; RMSEA CI90 = 0,073–0,088). Az alternatív, hétfaktoros struktúra elfogadható adatokra való illeszkedést mutatott (χ2 (149) = 304,1; p < 0,0001; CFI = 0,933; RMSEA = 0,055; RMSEA CI90 = 0,047–0,064; Δχ2 = 234,4; ΔDF = 21; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jó (Cronbach-α: 0,89). A többváltozós modellben a súlyfelesleg mértéke, az egészségi állapot szubjektíve kedvezőtlenebb volta, a testtel való elégedetlenség, a testsúlykontroll költségeivel kapcsolatos hiedelmek, az elhízás társas és esztétikai következményeivel kapcsolatos hiedelmek és a depresszió magyarázó ereje emelkedett ki az elhízással kapcsolatos életminőség vonatkozásában.

Következtetés

A faktoriális szerkezet feltárása céljából szűkséges az OAS-SF további mintákon történő tesztelése. A konstruktumvaliditás vizsgálata is hátra van még. Megfontolandó a mérőeszköz 95 tételes változatának adaptálása is. Az életminőség magyarázó változóival kapcsolatos eredményeink intervenciós pontokra mutatnak rá.

Restricted access

A vizsgálat során magyar nyelvre adaptáltuk a 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőívet (Three-Factor Eating Questionnaire Revised 21-item; TFEQ-R21). Fő célkitűzésünk a kérdőív eredeti faktorstruktúrájának alátámasztása és pszichometriai elemzése volt. Célul tűztük ki továbbá az evési magatartás egyes determinánsainak vizsgálatát. Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunkban az ELTE PPK hallgatónői (n=262; átlagéletkor 21,7 év, szórás: 2,78; testtömeg-index (BMI) átlaga 20,8 kg/m 2 , szórás: 2,93) vettek részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: a TFEQ-R21 magyar nyelvű változata, Vonásszorongás skála, Testi Attitűdök Tesztje. Az elemzés konfirmatív faktoranalízissel (CFA; MIMIC) és többjellemzős-többtételes elemzéssel történt. A CFA alátámasztotta a TFEQ-R21 eredeti faktoriális struktúráját. Skálák: kontrollálatlan evés, kognitív korlátozás, érzelmi evés. A skálák belső konzisztenciája (Cronbach α: 0,82–0,93) és kéthetes intervallumban vizsgált teszt-reteszt reliabilitása (r s : 0,79–0,91) kiváló. A többjellemzős-többtételes elemzés eredményei alátámasztják a tételek konvergens és diszkrimináns validitását. Az evési magatartás potenciális determinánsainak vizsgálata (MIMIC modell) azt az eredményt hozta, hogy a három táplálkozási viselkedés közül csak az érzelmi evés mutat szignifikáns, pozitív irányú kapcsolatot a tápláltsági állapottal. A testképpel való elégedetlenség szignifikáns magyarázó változója az étrendi korlátozásra való törekvésnek; a vonásszorongás pedig a kontrollálatlan evés és az érzelmi evés előrejelzője.

Restricted access

Abstract

Stenotrophomonas maltophilia is an aerobic, oxidase-negative and catalase-positive bacillus. S. maltophilia is a recognized opportunistic pathogen. Due to the advancements in invasive medical procedures, organ transplantation and chemotherapy of malignant illnesses, the relevance of this pathogen increased significantly. The therapy of S. maltophilia infections is challenging, as these bacteria show intrinsic resistance to multiple classes of antibiotics, the first-choice drug is sulfamethoxazole/trimethoprim. Our aim was to assess the epidemiology of S. maltophilia from various clinical samples and the characterization of resistance-levels and resistotyping of these samples over a long surveillance period. The study included S. maltophilia bacterial isolates from blood culture samples, respiratory samples and urine samples and the data for the samples, received between January 2008 until December 2017, a total of 817 S. maltophilia isolates were identified (respiratory samples n = 579, 70.9%, blood culture samples n = 175, 21.4% and urine samples n = 63, 7.7%). Levofloxacin and colistin-susceptibility rates were the highest (92.2%; n = 753), followed by tigecycline (90.5%, n = 739), the first-line agent sulfamethoxazole/trimethoprim (87.4%, n = 714), while phenotypic resistance rate was highest for amikacin (72.5% of isolates were resistant, n = 592). The clinical problem of sulfamethoxazole/trimethoprim-resistance is a complex issue, because there is no guideline available for the therapy of these infections.

Open access
Authors: Czeglédi Edit, Csizmadia Péter and Urbán Róbert

Restricted access
Authors: Edit Czeglédi, Róbert Urbán and Adrien Rigó

A tanulmány az elhízás és a testképpel való elégedetlenség kapcsolatát vizsgálja elhízott személyeknél. A testképpel való elégedetlenség kockázati tényezői között a nemet, az elhízás mértékét, az életkort és a karcsúságideál internalizálását vizsgáltuk. Módszertan: Kutatási elrendezés: keresztmetszeti elrendezést és elérhetőségi mintavételt alkalmaztunk. Mérőeszközök: Testi Attitűdök Tesztje, Emberalakrajzok Tesztje, Vonásszorongás skála. Vizsgálati személyek: a minta 189 főből (99 nő és 90 férfi) áll. Életkori átlag 36,4 év (szórás: 9,74, terjedelem: 19-50 év). Testtömeg-index átlag 30,6 kg/m 2 (szórás: 4,42; terjedelem: 25,0–46,7 kg/m2). Eredmények: A testképpel való elégedetlenség kockázati tényezőinek vizsgálata során alátámasztást nyert a nem szerepe: a nők az elhízás mértékétől függetlenül szignifikánsan és nagymértékben elégedetlenebbek a testképükkel, mint a férfiak. Az életkor csak a nők esetében mutatkozott a testképpel való elégedetlenség kockázati tényezőjének: a fiatalabb nők kedvezőtlenebb attitűddel viseltetnek a testük iránt, mint az idősebbek. Az elhízás mértéke ugyancsak a testképpel való elégedetlenség rizikófaktorának bizonyult: a súlyfelesleg mértéke szignifikáns kapcsolatot mutatott a testképpel való elégedetlenséggel az életkor, az iskolai végzettség és a vonásszorongás kontrollálása mellett. Az összefüggés a férfiak esetében erősebbnek mutatkozott. A megjelenés szociokulturális standardjának (karcsú testideál) felismerése és elfogadása (azaz internalizálása) mindkét nem esetében előre jelezte a testképpel való elégedetlenséget; továbbá a vonásszorongás, az iskolai végzettség és az életkor kontrollja mellett a testképpel való elégedetlenség jobb magyarázó változójának bizonyult, mint a testtömeg-index. Konklúzió: A nemzetközi szakirodalom eredményeivel összhangban az általunk vizsgált, elhízott személyekből álló mintában a nem, az elhízás mértéke, az életkor és a karcsúságideál internalizálása a testképpel való elégedetlenség kockázati tényezőinek bizonyultak.

Restricted access

A Testi Attitűdök Tesztje (BAT) hazánkban is széles körben alkalmazott mérőeszköz, tudomásunk szerint azonban mindeddig nem történt meg a kérdőív magyar változatának nagyobb mintán végzett, széles körű pszichometriai elemzése. Vizsgálatunk ezt tűzte ki célul. Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunk résztvevői normális súlyú egyetemi hallgatónők, valamint egy munkahelyi életmód-változtató program női résztvevői voltak. Az adatgyűjtés során az alábbi mérőeszközöket használtuk: Testi Attitűdök Tesztje, Emberalakrajzok Tesztje, Rosenberg Önértékelési skála, Vonásszorongás skála. A konfirmatív faktorelemzés eredményei szerint a BAT belső struktúrája elfogadhatóan illeszkedik a vizsgált mintákon a Probst, Vandereycken és munkatársai (1995) által evészavarban szenvedő nőkön azonosított faktorstruktúrához. A mérőeszköz megbízhatóságának mutatói (belső megbízhatóság, teszt-reteszt reliabilitás) kiválónak bizonyultak. A kérdőív konstruktum validitása is alátámasztást nyert. A kritérium validitást alátámasztják a testtömeg-indexszel és a saját alak méretének szubjektív megítélésével való pozitív korrelációk. A konvergens validitást pedig alátámasztja, hogy a kérdőív és alskálái egyaránt pozitív irányú kapcsolatot mutatnak a testképpel való elégedetlenség egy további mutatójával (nevezetesen az alakra vonatkozó én-énideál diszkrepanciával), valamint a vonásszorongással. A kedvezőtlen testi attitűdök és élmények emellett negatív irányú kapcsolatot mutatnak az önértékeléssel.

Restricted access
Authors: Edit Czeglédi, Enikő Bartha and Róbert Urbán

Az életmód (fokozott kalóriabevitel, fizikai inaktivitás) jelentős szerepet játszik a súlyfelesleg kialakulásában. Az evési magatartás feltárása és megértése elősegíti a megfelelő táplálkozási prevenciós programok kidolgozását az elhízás világjárványának kontextusában. Vizsgálatunk célja az evési magatartás három aspektusának (kognitív korlátozás, kontrollálatlan evés, érzelmi evés) és korrelátumainak (tápláltsági állapot, ételpreferencia, fizikai aktivitás, szorongás, testképpel való elégedetlenség) felmérése volt főiskolai hallgatónők (n = 295) körében. Alkalmazott mérőeszközök: Háromfaktoros Evési Kérdőív (TFEQ-R21), Testi Attitűdök Tesztje, Vonásszorongás skála, Testgyakorlás: A változás stádiumai (rövidített forma), valamint a különböző étel- és italfajták fogyasztási gyakoriságára vonatkozó kérdéssor. Az eredmények szerint a testtömeg-index növekedése az evés tudatos korlátozására való törekvés fokozódásával jár együtt. E kapcsolatban a test méretével való elégedetlenség jelentős közvetítő szerepet játszik. A testsúly kontrollálására irányuló evési magatartás kapcsolatot mutat az egészségmagatartás egy további aspektusával, a fizikai aktivitással is. A rendszeres testedzést végzők szignifikánsan magasabb pontszámot érnek el a kognitív korlátozás skálán, mint az e tekintetben inaktívnak mondhatók. A vonásszorongás pozitív irányú kapcsolatot mutat a maladaptív evési magatartásokkal, úgymint a kontrollálatlan, illetve az érzelmi evéssel. Az érzelmi evés részleges közvetítő szerepet játszik a vonásszorongás és a kontrollálatlan evés közötti kapcsolat alakulásában. A különböző evési magatartások és egyes ételek preferenciái csak gyenge kapcsolatot mutatnak, az összefüggések azonban a várt iránynak megfelelően alakulnak: a kognitív korlátozás az energiában gazdag ételek kerülésével, a kontrollálatlan evés és az érzelmi evés viszont ezzel ellentétben az energiadús ételek preferenciájával jár együtt. Az evési magatartás korrelátumainak megértése hozzájárul az egészségtudatos táplálkozást és a testsúlyrendezést elősegítő programok kidolgozásához.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az anaerob baktériumok fontos etiológiai szerepet töltenek be invazív infekciókban, klinikailag szignifikáns kórokozók véráramfertőzésekben és szeptikémiában, valós prevalenciájukról azonban világszerte, így hazánkban is kevés adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Az anaerob baktériumok által okozott, mikrobiológiai diagnózissal igazolt véráram-infekciók gyakoriságának összefoglaló értékelése a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) klinikáin a beküldött hemokultúraminták retrospektív elemzésével. Módszer: A vizsgálat során 5 éves periódus (2013. 01. 01.–2017. 12. 31.) alatt az SZTE klinikáiról beküldött hemokultúraminták elemzése történt; az összehasonlítás alapját egy hasonló időtartamú (2005–2009), ugyanezen központban elvégzett vizsgálat képezte. Eredmények: 2013 és 2017 között átlagosan 23 274 ± 2756 hemokultúrapalack vizsgálata történt meg, melyek közül átlagosan 10,5% volt pozitív, és 0,4% volt pozitív anaerobokra (3,5–3,8/1000 palack). A klinikailag szignifikáns anaerob kórokozók közül a Bacteroides/Parabacteroides csoport (39,9%) és a Clostridium fajok (32,8%) fordultak elő a legnagyobb arányban. Következtetések: Az anaerob baktériumok viszonylag alacsony számuk ellenére fontos etiológiai tényezőknek tekinthetők véráramfertőzésekben. Eredményeink felhívják a figyelmet a modern identifikálómódszerek jelentőségére az adekvát anaerobdiagnosztikában. Orv Hetil. 2020; 161(19): 797–803.

Open access

Elméleti háttér: A Szülői Konfliktusok Észlelését Mérő Skála (Children’s Perception of Interparental Conflict Scale; CPIC) egy széles körben használt kérdőív, amely a szülői konfliktusok gyermekek által észlelt természetét és a gyermekeknek e konfliktusokra adott reakcióit vizsgálja. Cél: A kutatás célja a CPIC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 127 szülő-gyermek pár vett részt. A gyermekek (átlagéletkor = 10,8 év; szórás = 1,05 év; terjedelem: 9—12 év) az alábbi kérdőíveket töltötték ki: CPIC, Vonásszorongás Skála, Gyermek Depresszió Kérdőív. A szülőkkel a Rövidített Házastársi Stressz Skálát vettük fel. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a CPIC elméleti, nyolcfaktoros faktorstruktúráját (χ2 (1052) = 1355,0, p<0,001; CFI = 0,892; TLI = 0,884; RMSEA = 0,048, RMSEA CI90: 0,040—0,055, p = 0,698). A Trianguláció alskála három tételének törlésével az illeszkedés elfogadhatóvá vált (χ2 (917) = 1113,4, p<0,001; CFI = 0,929; TLI = 0,924; RMSEA = 0,041, RMSEA CI90: 0,032—0,049, p = 0,960). A négyfaktoros alternatív elméleti modell szignifikánsan rosszabbul illeszkedett az adatokra, mint a nyolcfaktoros modell (Δχ2 = 66,5, Δdf = 22, p<0,001). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága a Trianguláció alskála (Cronbach-alfa: 0,40) kivételével elfogadható (Cronbach-alfa: 0,63—0,81). A mérőeszköz konstruktumvaliditását támogatja, hogy az alskálák zöme a várakozásnak megfelelő irányú és erősségű lineáris kapcsolatot mutat a depresszióval, a vonásszorongással, valamint a szülő által észlelt házastársi stresszel. Következtetések: Az alacsony mintaelemszám ellenére összességében elmondhatjuk, hogy a CPIC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek. Javasoljuk a mérőeszköz hazai kutatásba történő bevezetését és további vizsgálatát.

Restricted access