Search Results

A betegek oktatásának fontos szerepe van a betegségek prevenciójában és terápiájában. Az oktatás lehetővé teszi a szükséges információk átadását, a készségek fejlesztését, valamint a megfelelő motivációk kialakítását, a betegséggel való megküzdés támogatását. Bár számos információforrás rendelkezésre áll, továbbra is szükség van szervezett betegoktatásra. A személyre szabott betegoktatás hatékonyabbnak bizonyult, mint az általános oktatóanyagok használata. Az információtechnológia megfelelő alkalmazása lehetővé teszi a személyre szabott oktatás széles körű, költséghatékony megvalósítását. A szerzők megvizsgálják, hogy egy ilyen rendszer kialakításához milyen komponensekre van szükség. Orv. Hetil., 2013, 154, 403–408.

A szerzők 168 perifériás obliteratív verőérbeteg és 82 kontrollszemély hagyományos és újabb klinikai és laboratóriumi rizikófaktorait vizsgálták. A betegek között 30,4%-ban fordult elő cukorbetegség, 39,9%-ban ischaemiás szívbetegség, 6,5%-ban cerebrovascularis betegség; ischaemiás szívbetegség, cerebrobvascularis betegség és perifériás obliteratív verőérbetegség együtt 7,1%-ban volt jelen. A hipertónia és az aktív dohányzás előfordulása az érbetegek és a kontrollok között rendre 76,2 és 46,3%, illetve 49,4 és 28% volt. A laboratóriumi paraméterek közül a HDL-koleszterin és az ApoA1 átlagértéke számottevően alacsonyabb, míg a triglicerid, a plazmaviszkozitás, a fehérvérsejtszám, a fibrinogén-, a hsCRP-, a homocystein-, a kreatinin- és a húgysavszint szignifikánsan magasabb volt a betegcsoportban. Az érbetegcsoporton belül a dohányos és diabéteszes betegek laboratóriumi értékeiben további kedvezőtlen jelentős eltérések voltak észlelhetők a nem dohányzó, illetve a nem diabéteszes betegekéhez képest. Korreláció volt a betegeknél a hsCRP- és rendre a fehérvérsejtszám, a plazmaviszkozitás és a fibrinogénkoncentráció között. Az általunk kiválasztott 16 rizikófaktor vizsgálatakor a betegek átlagos rizikófaktorszáma magas, 7,79 volt. A betegek közül 118 részesült antilipidaemiás kezelésben, thrombocytaaggregáció-gátlót 142 fő kapott. Eredményeink alapján hangsúlyozható, hogy a perifériás obliteratív verőérbetegek magas rizikófaktorszámuk miatt kiemelt veszélyeztetettségűek, következésképpen a szekunder prevenciónak a kockázati tényezők minél teljesebb befolyásolását kell céloznia.

Absztrakt:

Bevezetés: A lumbalis derékfájás a társadalomra és a gazdaságra is jelentős hatással bíró tényező. Magyarországon a derék- vagy hátfájástól szenved a lakosság 21%-a, és tízből hatan gyógyszert is szednek a betegségre. A fájdalom kezelésének terápiája összetett, jelenleg nincs egységesen igazolt, hatékony módszer a betegség kezelésére. A derékfájdalommal kapcsolatban négy összetevőt érdemes megvizsgálni: a gerinc geometriáját, a gerinc degeneratív morfológiai elváltozásait, a betegeknek az elváltozással együtt járó fájdalmát és a funkciókárosodás mértékét. Célkitűzés: Megvizsgálni a lumbalis lordosis eloszlásának és a porckorongok degenerációjának kapcsolatát matematikai analízissel és annak szoftveres alkalmazásával. Módszer: 60 beteg MRI-felvételeinek algoritmikus elemzése és diszkriminanciaanalízis alkalmazásával degenerációs osztályokba történő besorolása. Eredmények: A kidolgozott degenerációs osztályokba sorolás esetén három vizsgált független változó mutat szignifikáns hatást: a nem, az életkor és a kitérési százalék (K), a sztenderdként használt Cobb-szög viszont nem. Az alkalmazott diszkriminanciafüggvények összes helyes besorolási (ún. prediktív) értéke 83%, a legrelevánsabb, súlyos degenerációs osztályba történő helyes besorolási érték pedig 92%. Következtetés: A vizsgálati minta elemzése alapján a nem, az életkor és a lumbalis gerinc geometriáját jellemző K (lordosisdisztribúció) értékeivel az ágyéki gerinc átlagos degenerációjának mértéke indirekt módon meghatározható az ingyenesen és online használható Spinalyze Software segítségével. Orv Hetil. 2020; 161(31): 1286–1292.

Absztrakt:

Bevezetés: A ClinicalTrials.gov az Amerikai Egyesült Államok kormányzata által működtetett weboldal, amely a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos adatokat gyűjti. Célkitűzés: Vizsgálatunkban az oldalról XML fájlok formájában letölthető, magyar vonatkozású adatokat dolgoztuk fel. Módszer: Nagyobb mennyiségben a 2000-es évektől állnak rendelkezésre adatok, így jó áttekintő képet kaphatunk az elmúlt 10–15 év klinikai kutatásairól. Az adatmezők jelentős része szabad szöveges, ezért az adatok elemzése előtt jelentős munkát kellett fektetni az adattisztítás elvégzésébe. Eredmények: Az adatbázisban 2863 magyar vonatkozású klinikai vizsgálat szerepelt az elemzés elkészítésekor, amelyek 189 településen rendelkeznek vizsgálati hellyel. A konkrét intézményeket sokszor nem lehet azonosítani, a vizsgálati helyek alig ötödénél sikerült ez. A többi esetben csak valamilyen azonosító vagy általános megnevezés szerepel, így ezt a publikusnak szánt információt anonimmá teszik. Következtetés: Vizsgálatunk az adatbázisból kinyerhető információk elemzése mellett rámutat arra, hogy milyen problémák befolyásolhatják a magyar klinikai kutatás helyzetéről kialakult nemzetközi képet. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 345–351.

Absztrakt:

Bevezetés: Az általános anesztézia szerves része a légútbiztosítás, melynek helytelen végzése súlyos rövid és hosszú távú szövődményekhez vezethet. Célkitűzés: Azt mértük fel, hogy a légútbiztosítás lépéseit ellenőrző lista alkalmazása csökkenti-e a szövődmények számát intézetünkben. Módszer: Obszervációs, prospektív, kontrollált vizsgálatunk keretében ellenőrző listát és adatgyűjtő lapot készítettünk. Egy hónapig ellenőrző lista nélkül, egy hónapig az ellenőrző lista birtokában történt az összes légútbiztosítás. A légútbiztosítási manőverek kimenetelét és az ehhez köthető korai szövődmények előfordulását értékeltük az ellenőrző lista bevezetése előtt és után. Elsődleges végpont: a váratlan nehéz légút incidenciája. Másodlagos végpontok: a nehéz intubáció, a sikeres első intubáció, az aspiráció, a keringésleállás, a posztindukciós hipotenzió és deszaturáció, a lágy részek, fogak sérülései. Eredményeinket a szövődmények kockázatát ismerten befolyásoló tényezőkre (a beavatkozások sürgőssége, az orvosok tapasztalata) is korrigáltuk. Eredmények: Az ellenőrző lista bevezetése előtti (n = 439) és az azt követő (n = 423) időszak eseteit értékelve az akut szövődmények gyakoriságában nem találtunk különbséget. Az elsődleges végpontban (7,29% és 6,14%) nem volt érdemi differencia (1,15%, 95% CI: –2,26%–4,56%, p = 0,5). A másodlagos, illetve járulékos végpontok tekintetében sem találtunk különbséget. A kockázati tényezőkre való korrekció után sem volt hatása az ellenőrző listának a szövődmények gyakoriságára. Következtetés: Intézetünkben az ellenőrző lista bevezetése önmagában nem eredményezett érdemi változást a légútbiztosítás rövid távú szövődményeinek kockázatában. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1025–1035.

A nem alkoholos zsírmáj gyakran fordul elő a metabolikus szindrómához tartozó 2-es típusú diabetesben, dyslipidaemiában és obesitasban. Célkitűzés: Az ezetimib/simvastatin 10/20 mg kombinált kezelés hatékonyságának és biztonságosságának meghatározása 2-es típusú diabeteses és nem alkoholos zsírmájú betegek esetében. Módszer: Tizenkilenc 2-es típusú diabeteses és nem alkoholos zsírmájú beteget vizsgáltunk, akiket 2005 és 2008 között diagnosztizáltak és kezeltek a Budaörsi Egészségügyi Központban. Hat hónappal az ezetimib/simvastatin (10/20 mg naponta) kombinált kezelést követően minden betegnél megfigyeltük a szérum-alanin-aminotranszferáz- (ALT-), aszpartát-aminotranszferáz- (AST-), koleszterin-, LDL-koleszterin-, HDL-koleszterin- és trigliceridszint változását. Eredmények: Hat hónappal az ezetimib/simvastatin adását követően szignifikánsan csökkent az ALT (63,78±5,12 vs. 32,57±3,92 U/L; p < 0,0001), az AST (50,79±3,66 vs. 23,68±3,42 U/L; p < 0,0001), a koleszterin (6,26±0,46 vs. 4,02±0,31 mmol/L; p < 0,0001) és az LDL-koleszterin (4,24±0,37 vs. 2,22±0,1 mmol/L; p < 0,0001) koncentrációja. A kombinált kezelés szignifikánsan csökkentette a triglicerid szintjét (2,62±0,48 vs. 1,33±0,20 mmol/L; p < 0,0001) és növelte a HDL-koleszterin (1,02±0,12 vs. 1,18±0,07 mmol/L; p < 0,0001) koncentrációját. Következtetések: Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy az ezetimib/simvastatin kombinált kezelés biztonságos és hatékony 2-es típusú diabeteses, nem alkoholos zsírmájú betegek esetében.

Absztrakt

A „Big Data” az utóbbi időben gyakran használt kifejezés, amely arra utal, hogy egyre nagyobb digitális információtömeg keletkezik. Ezen információk összekapcsolásával, feldolgozásával és elemzésével újfajta következtetések vonhatók le, és új szolgáltatások alapulhatnak rájuk. Ez kihatással van az élet minden területére, többek közt az egészségügyre is. A szerzők áttekintik a Big Data alkalmazási lehetőségeit az orvostudományból és más területekről vett példák segítségével. A lehetőségek jobb kihasználásához szükség van megfelelő infrastruktúrára, a szükséges szabályozási környezet kialakítására, különös hangsúllyal az adatvédelmi és adatbiztonsági kérdésekre. E problémákat és a megoldásukra tett intézkedéseket is bemutatják a szerzők. Orv. Hetil., 2015, 156(49), 1979–1986.

A telemedicina alkalmazása világszerte feltörekvő irányzat. Népszerűsége vitathatatlan Észak-Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és a skandináv országokban. Hazai elterjedése a különféle próbálkozások ellenére nem ért el átütő sikert – ez a korábbi elutasító kormányzati megnyilvánulásoknak is köszönhető. Jelen tanulmány etikai, jogi és finanszírozási szempontokból vizsgálja a telemedicinát, mind az orvos, mind a beteg nézőpontjából. Az elvégzett elemzések alapján az alkalmazás mellett és ellen szóló érvek ütköztetése után megállapítható, hogy a hazai üzemeltetésben szerzett gyakorlati tapasztalat alapján lehet csak objektív következtetésekre jutni abban, hol és hogyan érdemes alkalmazni. Orv. Hetil., 2013, 154, 1167–1171.

Abstract

The non-alcoholic fatty liver (NAFLD) is an aquired metabolic liver disease as a consequence of triglyceride accummulation within the liver cells. It is accompanied by necrobiotic inflammatory reaction, fibrosis and also by liver cirrhosis. Its differentiation from alcoholic fatty liver (AFLD) looks sometimes to be difficult. It is simple knowing the clear anamnesis, but if the individual does not want to inform us about the alcohol consumption, the differentiation is not very easy.

Aim of the study: The aim was to determine the value of carbohydrate deficient transferrin (CDT) in patients with non-alcoholic fatty liver, as well as to analyse the high values according to the anamnesis.

Patients and methods: The group of patients consisted of 39 individuals, whose ultrasound examination showed the signs characteristic of fatty liver. The sex rate was: 21 female and 18 male patients. The values of CDT, body mass index (BMI) and HOMA index were determined. The mean value of CDT was: 239±0,52% (in male 2.51±0.61, in female 2.28±0.4). No significant difference was found between the two sexes. The diversity of CDT values was normal. The value of BMI belonged to the overweight area without any significant difference between the two sexes.

Conclusion: On the basis of the results the NAFLD and the AFLD can be diffenrentiated according to the CDT value, and this value could be a higher specific value than the activity of gammaglutamyl transpeptidase, though also in this relation the valuations of anamnesis and other factors are very important for achieving the correct diagnosis.

A vastagbél-biopszia általános mRNS-expressziós analízise segíthet a helyi kóros elváltozások molekuláris hátterének megismerésében, a gyulladásos és daganatos colonbiopsziák molekuláris mintázat alapján történő osztályozásához. Módszerek: Friss fagyasztott endoszkópos vastagbél-biopsziából teljes RNS kivonása és T7-módszerrel való amplifikációja történt. A génexpressziós mintázatot Atlas Glass 1K microarray-ken határoztuk meg. A microarray minőségi ellenőrzés után a következő minták adatai voltak értékelhetők: 10 colonadenoma, 6 vastagbélrák (CRC) és gyulladásos bélbetegség (IBD: 3 colitis ulcerosa és 3 Crohn-colitis). Többváltozós statisztikai és sejtfunkcionális elemzés történt. Az expressziós adatokat valós idejű RT-PCR-rel és immunhisztokémiával erősítettük meg. Eredmények: A kiválasztott gének diszkriminanciaanalízisével helyesen a 22 minta 4 paraméter alapján (hősokktranszkripciós faktor-1, bystin-szerű, kalgranulin-A, TRAIL receptor-3) osztályozható volt. A gyulladásos bélbetegségekben a kemokin ligand-13, a replikációs protein A1, az E74-szerű faktor-2 fokozott működése, és a TNF-receptor-asszociált faktor-6, a BCL2-interacting killer gének csökkent működése volt jellemző. Adenomában növekedett TNF-receptor-asszociált faktor-6, replikációs protein A1 és E74-szerű faktor-2, valamint csökkent BCL2-asszociált X protein és kalgranulin-A mRNS expresszió volt kimutatható. A vastagbélrákban szignifikánsan megnövekedett az epidermális növekedési faktor receptor, a topoizomeráz-1, a v-jun, a TNF-receptor-asszociált faktor-6 és a TRAIL receptor-3 expressziója, és csökkent a RAD51 és a RAD52 DNS-javítási gének, a protein-foszfatáz-2A és BCL2-interacting killer-mRNS szintje. Az eredményeket epidermális növekedési faktor RT-PCR, immunhisztokémia és topoizomeráz-1 RT-PCR is megerősítette. Következtetések: A biopsziás vastagbélminták objektív, génexpressziós mintázatokon alapuló osztályozása megvalósítható a cDNS microarray-vizsgálatok eredményeinek funkcionális és többváltozós elemzésével. Betegségspecifikus génexpressziós mintázatok megismerése segítséget nyújthat a nem egyértelmű szövettani diagnózis kiegészítésében, pontosításában.