Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Emese Egedi-Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

In the romance Cligès written by the twelfth-century French author, Chrétien de Troyes a feigned death releases the heroine from her detested marriage and brings her into the arms of her lover. The motif of the feigned death has been considered to be related to a Byzantine story about the wife of the biblical King Solomon, a narrative that pictures women as demon-like creatures. However, the theme of the ‘undead girl’ has a different tradition as well. This tradition is much closer to the concept of Cligès and appeared first in the Greek romance Ephesiaca by Xenophon of Ephesus. The virtuosity by means of which he handles the different sources reveals Chrétien’s talent and perfection as a writer and his amazing sense of humour.

Restricted access

Az Athós-hegyi Iviron 463-as jelzetű XI. századi kézirat különlegessége, a benne található gyönyörű miniatúrákon túl, hogy a görög szöveg mellett a kézirat margóján egy teljes, ez idáig át nem írt, ófrancia fordítás szerepel, amely nem kizárt, hogy akár a kódex készítésével egy időben vagy nem sokkal azt követően készült. A tanulmány a szövegkiadási munkálatok eddigi tapasztalatainak összegzésén túl azt vizsgálja, vajon készülhetett-e eleve kétnyelvűnek (ógörög–ófrancia) a kézirat.

Restricted access

A tanulmány az Athós-hegyi Iviron 463-as jelzetű kétnyelvű (ógörög-ófrancia) bizánci kézirat különféle rétegeinek (ógörög főszöveg, miniatúrák, lapszélen szereplő ófrancia fordítás, ófrancia címsorok) összefüggéseit vizsgálja újabb megközelítésből, korábban nem vizsgált szempontok bevonásával: a miniatúrák és az ófrancia szövegben szereplő piros tintával kiemelt címsorok közötti kapcsolat feltárásával. A tanulmány a Barlám-regény görög változatait megőrző kódexek – ivironi kézirat szempontjából fontos – magyarázó címeit is áttekinti, a kéziratok közötti közös elemeket vizsgálja. Az elemzés az ivironi kódex készítésének körülményeivel kapcsolatban újabb fontos összefüggésekre világít rá.

The study examines the relations between different aspects (Ancient Greek main text, miniatures, Old French translation on the margins, Old French headlines) of the manuscript Iviron № 463, which is a bilingual (Ancient Greek-Old French) Byzantine manuscript kept on Mount Athos, from a new perspective by including formerly not investigated viewpoints: by exploring the relationship between the miniatures and the headlines that are highlighted by red ink in the Old French text. The study also mentions the explanatory inscriptions in codices that preserved the Greek versions of the Barlaam-romance and are relevant in connection with the Iviron manuscript, furthermore, it investigates the common features of the manuscripts. The analysis reveals new important relations regarding the circumstances of the creation of codex Iviron.

Open access

A Barlám és Jozafát regény 26-27. fejezetében Nákhór ál-tanúságtétele nem más, mint Aristeidés eltűntnek hitt Apológiájának átirata. A tanulmány az Apologia utóéletének áttekintése, és a „kölcsönzött szöveg" elbeszélésen belüli szerepének vizsgálatán túl, a védőbeszéd Iviron kódexben megőrzött - ez- idáig kiadatlan - görög és ófrancia nyelvű változatából is közöl részleteket.

The speech in the Barlaam and Josaphat novel, Nachor’s pseudo-testimony, is in fact a transcription of Aristides’ Apology, previously thought to be lost. Although it is mentioned by Eusebius and St. Jerome, the sermon was considered lost until 1878. In the 19th century, Armenian and Syriac translations came to light, as well as Greek papyrus fragments, also preserving excerpts from the original text of the sermon. In the light of the Greek fragments, it became clear that the romanced saint’s biography Barlaam and Josaphat also preserved a metaphrase of the sermon in Greek. Codex Iviron 463, which contains the Greek abridged version of the Barlaam novel, includes not only the Greek transcription of the Apology, but also its Old French translation. In addition to an overview of the afterlife of the Apology and an examination of the role of the “loaned text” within the narrative, this paper will also provide extracts from the heretofore unpublished Greek and Old French versions of the apology preserved in the Iviron codex.

Open access