Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Emese Sánta x
- Refine by Access: All Content x
Az elsősegélynyújtási attitűd változása a COVID–19-járvány idején
Changes of first-aid attitude during the COVID–19 pandemic
Összefoglaló. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2 ) okozta járvány hirtelen megnövekedett betegszámai és halálozásai komoly kihívás elé állították az egészségügyi ellátás minden színterét. A magas időfaktorú kórképek ellátásában a laikusok által végzett elsősegélynyújtás alapvető fontosságú a beteg túlélése és maradandó egészségkárosodásának elkerülése szempontjából. Az áttekintés célja rávilágítani arra, hogy a SARS-CoV-2 okozta járvány idején az első észlelők által megkezdett azonnali beavatkozások késlekedése mögött az elsősegélynyújtói attitűd változása feltételezhető. A társadalmilag fontos elsősegélynyújtás fenntartása érdekében az Európai Újraélesztési Tanács is módosította az elsősegélyre, az alapvető, eszköz nélküli újraélesztésre vonatkozó irányelveit, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a járvány idején a biztonságos elsősegélynyújtás oktatásával kapcsolatban. A hazai adaptáció érdekében a jelen áttekintés összefoglalja a legfontosabb eljárásrendi szempontokat, kiegészítéseket, és kitér azok gyakorlati alkalmazhatóságára is. Az eljárásrendek változásának legfőbb célja, hogy a segítségnyújtói szándékot a koronavírus-járvány előtti motiváltsági szintre lehessen visszahozni és azt tovább fokozni szakszerű oktatási anyagok és korszerű módszerek révén. Orv Hetil. 2021; 162(15): 571–578.
Summary. The sudden increase in the number of patients and deaths from this novel type of coronavirus (SARS-CoV-2) pandemic poses a serious challenge to all arenas of health care delivery system. The care of high-time dependent-factor illnesses is essential for the survival of a patient and the need for avoiding impairment of health. The purpose of the review is to highlight that a change in first-aid attitudes can be assumed behind the delay in immediate interventions initiated by first responders during the SARS-CoV-2 pandemic. To maintain socially important first aid, the European Resuscitation Council amended its guidelines on first aid, basic life support and made further recommendations at the time of pandemic on first-aid education, too. For effective domestic adaptation, the present overview summarises the most important aspects of guidelines and their supplements and also covers their practical implementations. The main purpose of the change in guidelines is to bring the willingness of the first responders back to the level before the coronavirus pandemic, and to further enhance it with professional educational materials and modern methods. Orv Hetil. 2021; 162(15): 571–578.
Segítség a távolból – A videoasszisztált újraélesztés jelene és jövője
Help from a distance – The present and the future of video-assisted cardiopulmonary resuscitation
A kórházon kívül bekövetkezett keringésmegállások esetén a túlélésben nagy szerepe van a minél előbb, szakszerűen megkezdett újraélesztésnek. A bajbajutottat általában egy laikus személy észleli, a segítségnyújtási hajlandóság azonban elmarad az elvárhatótól. A segítségnyújtási aránynak és az újraélesztés minőségének javulásához hozzájárulhat a diszpécserasszisztált újraélesztés alkalmazása, melynek során a szakember a segélyhívás során instruálja a helyszíni ellátót. A széles körben bevezetett telefonasszisztált újraélesztés továbbfejlesztett változata a videoasszisztált újraélesztés, mely a hangalapú kommunikáción túl biztosítja a videoalapú kommunikációt is, ezzel pontosabb képet adva a helyszínről, a bajbajutottról és az ellátóról egyaránt, valamint biztosítva a valós idejű visszajelzés lehetőségét. Korábban a témában főként szimulált környezetben történtek felmérések, melyek kimutatták a videoasszisztált újraélesztés pozitív hatásait. A technológia néhány országban már a valós ellátási rendszerbe is bekerült. A pozitívumok ellenére fontos megvizsgálni az eddig kevésbé kutatott aspektusokat is, melyek a technológia hatékonyságát befolyásolják. Ilyen lehet a kamerapozíció, a képminőség, a környezeti viszonyok, valamint az ellátók és a diszpécserek ismerete és attitűdje a videoasszisztált újraélesztéssel kapcsolatban. Az utóbbiak tisztázása azért fontos, mert a technológia rendelkezésre állása önmagában még nem garancia a sikeres implementációra. Összefoglalva, javasolt egy nemzeti CPR-regiszter létesítése. A V-CPR-módszer bevezetéséhez hazai környezetben végzett tanulmányokra van szükség. Javasolt egy szakmai konszenzus-munkacsoport alakítása az összes érintett szakértő bevonásával a V-CPR irányelveinek kidolgozásához. Orv Hetil. 2023; 164(1): 11–18.
Depresszív tüneteket és öngyilkossági gondolatokat befolyásoló tényezők gyulladásos bélbetegségben szenvedők körében
Multicentrikus tanulmány
Influencing factors on depressive symptoms and suicidal ideation among inflammatory bowel disease patients
Multicenter study
Abstract:
Introduction: Inflammatory bowel disease is a chronic, relapsing disease that affects the physical and mental health and quality of life of patients from diagnosis. Objective: The prevalence of depressive symptoms and suicidal ideation in inflammatory bowel disease patients as well as the associated disease and therapy specific factors were investigated. Method: The study included 300 subjects (mean age 38.8 years, men 47%, women 53%). Depressive symptoms (PHQ-9), suicidal ideation (PHQ-9 item 9), the degree of hopelessness (Beck Hopelessness Scale) and the health-related quality of life (SIBDQ) were evaluated with online, self-filling questionnaires. Results: 28.6% of subjects showed depressive symptoms and 9.3% were at high risk for hopelessness. Suicidal ideation was reported by 16% of respondents, of which 5.3% reported high risk. According to the results of the linear regression model, factors that explain depressive symptoms include the degree of hopelessness, female gender, the presence of extraintestinal manifestations, taking painkillers regularly and disease activity. Conclusion: The rate of suicidal ideation and the incidence of depression in our study sample are similar to international data. The activity of the disease affects the mood state of the individuals. Regular screening, insertion and treatment of psychological factors in the therapeutic process can improve the subjective status of patients and may also affect the course of the disease. Orv Hetil. 2020; 161(42): 1797–1805.