Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Emil Monos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Ákos Jobbágy
,
Zoltán Benyó
, and
Emil Monos

Az európai felsőoktatási struktúra harmonizálását célul kitűző Bolognai Nyilatkozatnak megfelelően 2009-től Magyarországon az egészségügyimérnök-képzés mesterképzés (MSc) lesz. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar gesztorálásával 1995-ben indult orvosbiológiai (2002 óta egészségügyi) mérnöki szakon a tanulmányok megkezdésének feltétele volt a mérnöki vagy orvosi, vagy természettudományos alapképzésben megszerzett legalább 180 kredit. Ennek megléte esetén a tanulmányokat meg lehetett kezdeni az alapképzéssel párhuzamosan is. A szak lényegében mesterképzésnek volt tekinthető. Kimérete 130 kredit volt. Figyelembe véve, hogy a mintatantervben az első három félévben a szokásos hallgatói terhelés egyharmada szerepelt, az ekvivalens képzési idő 4 félév volt. Így az áttérés a jelenlegi, egyetemi szintű diplomát adó képzésről a mesterképzésre minimális változást jelent. A cikk ismerteti az egészségügyi mérnöki mesterképzést, megadva a mintatantervben szereplő tantárgyakat is.

Open access

Circumferential stretch due to increases in pressure induces vascular smooth muscle cell depolarization and contraction known as the myogenic response. The aim of this study was to determine the in vivoeffects of axial-longitudinal stretch of the rat saphenous artery (SA) on smooth muscle membrane potential (Em) and on external diameter. Consecutive elongations of the SA were carried out from resting length (L0) in 10% increments up to 140% L0while changes in membrane potential and diameter were determined in intact and de-endothelized vessels. Axial stretching resulted in a small initial depolarization at 120% of L0followed by a progressive 20 to 33% hyperpolarizaion of vascular smooth muscle between 130% and 140% of L0. At 140%, an average maximal 10.6 mV reversible hyperpolarization was measured compared to –41.2±0.49 mV Em at 100% L0. De-endothelialization completely eliminated the hyperpolarization to axial stretching and augmented the reduction of diameter beyond 120% L0. These results indicate that arteries have a mechanism to protect them from vasospasm that could otherwise occur with movements of the extremities.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Ágnes Molnár
,
Asztrid Apor
,
Róbert Gábor Kiss
,
István Préda
,
Emil Monos
,
Viktor Bérczi
, and
György László Nádasy

Az ember nem feltételezett fölegyenesedése jelentős evolúciós kihívást jelenthetett a földi gravitációs térben. Az ortosztatikus toleranciáért felelős mechanizmusok jelentős része a vénás rendszerhez kapcsolódik. Munkánkban az ezzel kapcsolatos, újabban feltárt biomechanikai jelenségek élettani és kórélettani jelentőségét tárgyaljuk. Kiemelten foglalkozunk egy viszonylag elhanyagolt területtel, a vénák falának biomechanikai tulajdonságaival. Ezek érterületenként eltérőek, de változnak a kor, a nem, a testtömeg és talán még egyéb antropológiai szempontok függvényében is. A vénák antigravitációs adaptív viselkedése többszintű, a vénafal mindhárom rétegét érintő szabályozómechanizmusok összehangolt működésének eredménye, amelyek rövid távú és hosszú távú alkalmazkodást biztosítanak. Lokális miogén és humorális mechanizmusok, a távolabbi szervek-szövetek felől pedig hormonális és idegi mechanizmusok együttesen szabályozzák a vénák adaptív viselkedését. Ezek hosszabb távon hatva a vénafal strukturális és funkcionális átépüléséhez (újabban használatos szakkifejezéssel: remodelingjéhez) vezetnek. A vénák patológiás elváltozásainak jelentős része kóros vénafal-átépüléssel jár. Hemodinamikai tényezők (nyomás és áramlás) indukálta adaptív mechanizmusok, de gyulladásos folyamatok is részt vehetnek a vénafal kóros átépülésében, megváltoztatva ezáltal a vénafal biomechanikai viselkedését. Ez circulus vitiosusként hozzájárul a vénás kórfolyamat fenntartásához, illetve progressziójához. Az újabb noninvazív humán biomechanikai technikák lehetőségeit jelzi, hogy vénás betegség szempontjából klinikailag már, illetve még aszimptomatikus személyek vizsgálatával munkacsoportunk is ki tudott mutatni kóros vascularis biomechanikai viselkedést. Így a vénák biomechanikájának diagnosztikus célú vizsgálata nemcsak a patomechanizmus feltárásához nyújthat segítséget, hanem a vénás betegségek korai felismerésében és következményeinek objektív követésében is szerepet játszhat. A kóros jelek korai felismerése lehetőséget ad arra, hogy a vénák biomechanikai adaptációs folyamataira ható preventív és terápiás eljárásokkal csökkentsük ennek a ma még igen elterjedt népbetegségcsoportnak az előfordulási gyakoriságát, valamint az általa okozott emberi szenvedést és anyagi kárt.

Restricted access