Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Endre Moravcsik x
Clear All Modify Search
Magyar Sebészet
Authors: Zoltán Szabolcs, Endre Moravcsik, Tivadar Hüttl, István Hartyánszky, Astrid Apor, Elektra Bartha, Miklós Kertai and Elek Bodor

Absztrakt

A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján 2006. szeptember 28-án megtörtént a 100. szívátültetés, majd 15 évvel a magyar szívátültetési program 1992. évi elindítását követően. Ez adja az aktualitását az elmúlt 15 év eredményei áttekintésének. A viszonylag magas műtéti halálozás (15,68%) leggyakoribb oka az akut graft elégtelenség. A Kaplan-Meier túlélési görbe alapján 56%-os 5 éves, és 46%-os 10 éves túlélés találtak. A jelenleg is élő 63 beteg 95% a New York Heart Assotiation (NYHA) I. stádiumban van. A késői halálokok sorában a rosszindulatú betegségek előfordulása a leggyakoribb. Szerzők megállapítása szerint a műtéti szám emelkedésének legfőbb akadálya a várólistára kerülő kevés beteg.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Orsolya Friedrich, Endre Moravcsik, Tibor Gyöngy, Tivadar Hüttl, István Hartyánszky, Ágnes Petrohai and Elek Bodor

A végstádiumú szívelégtelenség jelenleg ismert, hosszú távon legeredményesebb kezelési módszere a szívtranszplantáció. Célkitűzés: A szerzők a hazai szívátültetések eredményességének javítása érdekében retrospektíve megvizsgálták az első 16 év minden fellelhető adatát a korai műtét utáni időszak tekintetében és összevetették a szakirodalomban található eredményekkel. Módszer: 1992. január 3. és 2007. december 31. között 125 beteg esetében 127 szívátültetés történt Magyarországon. Az Ér- és Szívsebészeti Klinika dokumentációján kívül az Igazságügyi Orvostani Intézet archívuma, az Országos Vérellátó Szolgálat regisztere és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet adatai szolgáltak forrásként. Eredmények: A korai halálozás az utóbbi időszakban erősen közelít a nemzetközi gyakorlatban tapasztalható szinthez. Vezető halálokként a szerzők gyakorlatában is a donorszív elégtelensége tehető felelőssé a legnagyobb számban. Mellette fertőzés, műtétkor nem uralható vérzés és többszervi elégtelenség fordult elő gyakrabban. Súlyos graftelégtelenség kezelésére egy esetben sikeres retranszplantáció történt, a leghatékonyabbnak ismert műszívkezelés azonban a vizsgált időszakban teljesen hiányzott a hazai eszköztárból. A heveny kilökődés kezelésére alkalmazott gyógyszeres terápia, a nemzetközi szintnek megfelelően, kiváló eredményűnek bizonyult. Következtetések: A továbblépés érdekében kiemelt feladatnak kell tekinteni a műszív alkalmazását a hazai gyakorlatban. A donorkezelésben és a szervkivételek során országosan egységes és javuló minőséget biztosító protokollok kialakítását és alkalmazását kell szorgalmazni.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: István Hartyánszky, Gábor Veres, Tivadar Hüttl, Endre Moravcsik, Sándor Kayser, László Daróczi, Kata Vida, Ildikó Gálffy, László Szudi and Zoltán Szabolcs

Absztrakt

A szívműtéteket követő mély sternomediastinitis gyakorisága 0,5–5% közötti, melynek mortalitása akár az 50%-ot is elérheti. A szerzők egy 67 éves nőbeteg esetén keresztül számolnak be szívműtétet követően kialakult súlyos sternumdehiscentia kezelésében alkalmazott lemezes osteosynthesis első magyarországi alkalmazásáról. Az ortopéd és traumatológiai sebészetben már régóta ismert módszer alkalmazása ezen betegcsoportban lehetővé teszi az anatómiai repositiót és a csontok maximális nyugalomba helyezését. A Titanium Sternal Fixation® Synthes® rendszer akár teljes vagy részleges sternumhiányok, darabos törések esetén is gyorsan és hatékonyan eredményezheti a betegek gyógyulását.

Restricted access