Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for

  • Author or Editor: Endre Németh x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Balázs Németh
,
Péter Kustán
,
Ádám Németh
,
Zsófia Lenkey
,
Attila Cziráki
,
István Kiss
,
Endre Sulyok
, and
Zénó Ajtay

Absztrakt

A szív-ér rendszeri megbetegedések világszerte a leggyakrabban előforduló betegségek. Felelősek a globális halálozás egyharmadáért, vezető okai a rokkantságnak. A prevenció különböző szintjeinek hatékony kockázatbecsléssel együtt történő alkalmazása sokat javított a fent említett statisztikai adatokon. A klasszikus kockázati tényezőkön alapuló kockázatbecslés az utóbbi időben számos új markerrel egészült ki. Ilyen biomarker az aszimmetrikus dimetilarginin, amely a nitrogén-monoxid-szintáz endogén kompetitív inhibitora. Emelkedett szintjét leírták többek között elhízott, dohányos, hypercholesterinaemiás, hypertoniás, diabeteses betegcsoportokban. Irodalmi adatok szerint az aszimmetrikus dimetilarginin képes jelezni az atherosclerosis megelőző állapotának tartott endotheldiszfunkciót. Számos nagy betegszámú kutatás talált pozitív összefüggést a magasabb aszimmetrikus dimetilarginin koncentráció és a coronariabetegségek kialakulása, illetve a már meglévő coronariabetegség progressziója között. Egy 3000 fős beteganyagot vizsgáló tanulmány szerint az aszimmetrikus dimetilarginin független kockázati faktorként önmagában is képes előre jelezni a cardiovascularis okokból bekövetkező halálozást a coronariabetegségben szenvedők körében. Jelen írásukban a szerzők összefoglalják az aszimmetrikus dimetilarginin cardiovascularis betegségek előrejelzésében betöltött szerepét, és hangsúlyozzák kiemelt fontosságát a cardiovascularis prevencióban. Orv. Hetil., 2016, 157(13), 483–487.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Andrea Németh
,
Barbara Szirányi
,
Gergely Krett
,
Endre Janurik
,
Tünde Kosáros
,
Ferenc Pekár
,
Károly Márialigeti
, and
Andrea Borsodi

Geothermal wells characterized by thermal waters warmer than 30°C can be found in more than 65% of the area of Hungary. The examined thermal wells located nearby Szarvas are used for heating industrial and agricultural facilities because of their relatively high hydrocarbon content. The aim of this study was to reveal the prokaryotic community structure of the water of SZR18, K87 and SZR21 geothermal wells using molecular cloning methods and Denaturing Gradient Gel Electrophoresis (DGGE). Water samples from the outflow pipes were collected in 2012 and 2013. The phylogenetic distribution of archaeal molecular clones was very similar in each sample, the most abundant groups belonged to the genera Methanosaeta, Methanothermobacter and Thermofilum. In contrast, the distribution of bacterial molecular clones was very diverse. Many of them showed the closest sequence similarities to uncultured clone sequences from similar thermal environments. From the water of the SZR18 well, phylotypes closely related to genera Fictibacillus and Alicyclobacillus (Firmicutes) were only revealed, while the bacterial diversity of the K87 well water was much higher. Here, the members of the phyla Thermodesulfobacteria, Proteobacteria, Nitrospira, Chlorobi, OP1 and OPB7 were also detected besides Firmicutes.

Restricted access

Az extracorporalis keringéstámogatás helye az újraélesztésben

The role of extracorporeal life support in cardiopulmonary resuscitation

Orvosi Hetilap
Authors:
Enikő Kovács
,
Endre Németh
,
Jutas Prigya
,
Petra Szvath
,
István Édes
,
István Hartyánszky
,
Ádám Soltész
,
Gergely Richárd Csikós
,
Levente Fazekas
,
János Gál
,
Dávid Becker
,
Béla Merkely
, and
Endre Zima

Az extracorporalis cardiopulmonalis resuscitatio alkalmazásának gyakorisága egyre nő mind a kórházon belüli, mind a kórházon kívüli keringésmegállás ellátásában. A legújabb újraélesztési irányelvek is egyre inkább beépítik javaslataik közé az extracorporalis keringéstámogató eszközök használatát elhúzódó újraélesztés esetén, bizonyos szelektált betegcsoportokban. Mindezek ellenére kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre a beavatkozás hatékonyságáról, és még számos nyitott kérdés maradt megválaszolatlanul azt illetően, hogy milyen körülmények között, mely betegcsoportokban van a leginkább létjogosultsága ennek a modalitásnak. Fontos kérdés a terápia időzítése és helyszíne, illetve lényeges az extracorporalis technikákat alkalmazó személyzet megfelelő kiképzése. Összefoglalónkban röviden áttekintjük, hogy a jelenlegi szakirodalom és ajánlások szerint milyen esetekben merülhet fel az extracorporalis újraélesztés megkezdése, milyen típusú mechanikus keringéstámogatás az elsőként választandó az újraélesztés alatt, milyen tényezőket gondoljunk át alkalmazása során, illetve milyen szövődményekre számítsunk. Orv Hetil. 2023; 164(13): 510–514.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Levente Fazekas
,
Balázs Sax
,
István Hartyánszky
,
Miklós Pólos
,
Ferenc Horkay
,
Tamás Varga
,
Kristóf Rácz
,
Endre Németh
,
Andrea Székely
,
Erzsébet Paulovich
,
Krisztina Heltai
,
Endre Zima
,
Zoltán Szabolcs
, and
Béla Merkely

Bevezetés: Magyarországon 2012-ben ünnepelte 20 éves évfordulóját a szívtranszplantáció, ám a mechanikus keringéstámogató eszközök ezalatt az idő alatt a végstádiumú szívelégtelenség korszerű terápiájának hiányzó láncszemét alkották. 2012 májusában, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján átadott szívtranszplantációs és szívelégtelenség intenzív osztály, valamint az ehhez társuló eszközfejlesztések tették lehetővé a műszívprogram elindulását. Célkitűzés: A szerzők a program tapasztalatairól számolnak be. Módszer: 2012 májusa és 2014 decembere között 72 beteget 89 esetben kezeltek mechanikus keringéstámogató eszközökkel. A támogatás indikációja valamennyi esetben terápiarefrakter végstádiumú szívelégtelenség, illetve akut bal- vagy jobbszívfél-elégtelenség volt. Eredmények: Huszonhét esetben szívtranszplantáció utáni akut graftelégtelenség, 24 esetben súlyos végstádiumú szívelégtelenség, 21 esetben akut infarktus, 14 esetben szívműtét utáni akut balszívfél-elégtelenség, két esetben súlyos légzési elégtelenség, egy esetben gyógyszermérgezés következtében kialakult malignus ritmuszavar miatt kezdték el a terápiát. A teljes program 30 túlélő betege közül 13 került sikeres szívtranszplantációra. Következtetések: A rendelkezésre álló sokoldalú műszerparkkal a ma létező valamennyi lehetséges terápiás modalitás megvalósítható a rövid távú keringéstámogatástól a középtávú támogatáson át a szívtranszplantációig vagy a végleges műszívbeültetésig. Orv. Hetil., 2015, 156(13), 521–527.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Gulácsi
,
Adrienne Kertész
,
Irén Kopcsóné Németh
,
János Banai
,
Endre Ludwig
,
Gyula Prinz
,
Péter Reményi
,
Bálint Strbák
,
Edit Zsoldiné Urbán
,
Petra Baji
,
Márta Péntek
, and
Valentin Brodszky

Bevezetés: A Clostridium difficile az antibiotikum-használattal összefüggő hasmenések 25%-át okozza. A Clostridium difficile-fertőzés prioritásként kezelt népegészségügyi probléma valamennyi országban. A fertőzés epidemiológiájáról, betegségterhéről viszonylag kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A Clostridium difficile-fertőzés epidemiológiájának, ezen belül szezonalitásának és az egymást követő fertőzések rizikójának, valamint betegségterhének és terápiájának áttekintése. Módszer: A nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése a MEDLINE adatbázisban a PubMed-en keresztül, 2012. március 20-ával bezárólag. Eredmények: A nosocomialis Clostridium difficile-fertőzés incidenciája 4,1/10 000 ápolási nap. A fertőzés szezonalitásának kérdése felmerült, de nem bizonyított. A betegek 20%-ában fordul elő rekurrencia metronidazol- vagy vankomicinterápia után, minden egyes rekurrencia után a következő rekurrencia rizikója növekvő. A CDI költsége hazánkban 130–500 ezer Ft/kórházi eset. Következtetések: A Clostridium difficile-fertőzés népegészségügyi súlya és betegségterhe jelentős. Hazánkban a rendelkezésre álló adatok korlátozottak, mind az epidemiológia, mind az egészség-gazdaságtan terén további kutatások szükségesek. Orv. Hetil., 2013, 154, 1188–1193.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Valentin Brodszky
,
László Gulácsi
,
Endre Ludwig
,
Gyula Prinz
,
János Banai
,
Péter Reményi
,
Bálint Strbák
,
Adrienne Kertész
,
Irén Kopcsóné Németh
,
Edit Zsoldiné Urbán
,
Petra Baji
, and
Márta Péntek

Bevezetés: A Clostridium difficile az antibiotikum asszociálta hasmenések leggyakoribb kórokozója, aminek kezelésére az elmúlt évtizedekben kevés új szer került kifejlesztésre, és a tudományos bizonyítékok korlátozott mértékben és nehezen összehasonlítható módon állnak rendelkezésre. Célkitűzés: A Clostridium difficile okozta fertőzés terápiájának hatásossági és biztonságossági végpontjainak elemzése a metronidazol, vancomycin és a fidaxomicin alkalmazása esetén. Módszer: A szakirodalom áttekintése és az eredmények metaanalízise. Eredmények: A metaanalízis szerint a klinikai gyógyulás végpontban nincs szignifikáns különbség a három terápia között (esélyarányok: fidaxomicin vs. vancomycin 1,19, vancomycin vs. metronidazol 1,69 és fidaxomicin vs. metronidazol 2,00). A rekurrencia és a globális gyógyulás végpontokban a fidaxomicin szignifikánsan hatásosabbnak bizonyult, mint a vancomycin és a metronidazol (esélyarányok: fidaxomicin vs. vancomycin 0,47, vancomycin vs. metronidazol 0,91 és fidaxomicin vs. metronidazol 0,43). A biztonságossági végpontokat tekintve nem volt szignifikáns különbség az antibiotikumok között. Következtetések: A klinikai gyógyulás esetében a vizsgált antibiotikumok hatásossága hasonló. A rekurrens fertőzések megakadályozásában jelenleg a fidaxomicin a leghatásosabb terápiás alternatíva. Orv. Hetil., 2013, 154, 890–899.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Hartyánszky
,
Ferenc Horkay
,
Tivadar Hüttl
,
Levente Fazekas
,
Miklós Pólos
,
László Daróczi
,
Krisztina Heltai
,
Balázs Sax
,
Dávid Becker
,
Endre Németh
,
Béla Merkely
, and
Zoltán Szabolcs

Absztrakt:

A szerzők rövid történeti áttekintést adnak a felnőttszív-átültetés nemzetközi és hazai fejlődéséről, megvilágítva párhuzamokat, kiemelve egy program evolúciójának sajátosságait. Megvizsgálják a Magyarországon transzplantációra kerülő recipiensek betegadatait, melyeket összehasonlítanak nemzetközi adatokkal. Céljuk bemutatni, hogyan változott az elmúlt öt évben a szívtranszplantáció eredményessége, és ezt milyen módszerekkel, a programban végrehajtott változtatások révén érték el. Ehhez 496 transzplantáció adatait vizsgálták meg, és hasonlították össze a nemzetközi adatokkal. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1869–1875.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Fazakas
,
Tamás Mándli
,
Gábor Ther
,
Balázs Füle
,
Szabolcs Tóth
,
Judit Fazakas
,
Endre Németh
,
Márta Hidvégi
, and
Mónika Árkosy

Az élődonoros májlebeny-donáció után a posztoperatív cardiovascularis és thrombemboliás szövődmények a donor halálozását okozhatják, amelynek kockázata részletes kivizsgálással csökkenthető. A preoperatív funkcionális tesztek felmérik a fiziológiás tartalékot, és kiszűrik azt a donort, aki kevésbé alkalmas a sebészeti beavatkozásra. A CT-volumetria, MR-vizsgálat és a máj funkcionális rezervkapacitásának meghatározása alapján (indocianin zöld retenciós arány) a májreszekció biztonságosan végezhető. A donor citokrom P-tesztjei kiszűrik a kóros metabolizmussal rendelkező gyógyszereket. Epiduralis anesztéziával kombinált balanszírozott anesztézia során máj- és veseprotektív, illetve ischaemiás prekondicionáló gyógyszereket alkalmaznak. Fontos a normovolaemiás extrahepaticus perfúziós és oxigenizációs viszonyok fenntartása. A hepaticus oxigenizációs és hemodinamikai viszonyok biztosításával a centrális vénás és arteria hepatica nyomás csökkentése kedvező a májreszekció szempontjából. Intraoperatív trombózis profilaxisra szekvenciális összeszorító készüléket használunk. Egy májreszekciót követően a donormorbiditás csökkenthető hatásos fájdalomcsillapítással, trombózis-profilaxissal, májprotektív gyógyszerekkel, a beteg szórós megfigyelésével. Mobilizálás előtt javasolják az alsó végtagi vénás áramlás ultrahang-Doppler-vizsgálatát.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Mándli
,
János Fazakas
,
Gábor Ther
,
Mónika Árkosy
,
Balázs Füle
,
Endre Németh
,
Judit Fazakas
,
Márta Hidvégi
, and
Szabolcs Tóth

A májreszekció a hepatocellularis carcinomának, a biliaris tumoroknak, a colorectalis és más extrahepaticus tumorok metasztázisainak, az élő donoros májátültetéseknek és egyéb jóindulatú májbetegségeknek a gyógyító eljárása. Célkitűzés: A májfunkció kiértékelési módszereinek áttekintése élő donoros májátültetést és májreszekciót megelőzően. Módszer: Az irodalmi adatok áttekintése és összefoglalása a májfunkció kiértékelése szempontjából. Eredmények: A perioperatív morbiditást, mortalitást elsősorban a májra irányuló preoperatív kivizsgálás határozza meg. A reszekciót követően a maradék májszövetnek meg kell felelnie a fokozott metabolizmus, a portális keringés fokozódása, a csökkent érhálózat és epeútmennyiség, valamint a műtétet követő oxidatív stressz okozta kihívásoknak. Amennyiben a maradék májszövet nem képes ellátni feladatát, akut májelégtelenség alakul ki. Ez felveti a máj funkcionális rezervkapacitásának és a maradék májszövet meghatározásának szükségességét. A Child–Pugh-osztályozás széles körben elterjedt a kimenetel megítélésére. A dinamikus funkcionális tesztek, mint az indocianin zöld retenciós teszt, a galactosyl humán szérumalbumin-szcintigráfia és az aminopirin kilégzési teszt a máj rezervkapacitásának megítélésére használhatók. A visszamaradó máj volumenének meghatározására olyan korszerű képalkotó eljárások állnak rendelkezésre, mint a CT-volumetria és a hepatobiliaris szcintigráfia. Következtetések: A részletes kivizsgálást követően a reszekció mértéke az onkológiai szempontból még elfogadható mértékűre csökkenthető, annyi parenchyma megkímélésével, mely elegendő a túléléshez (1% visszamaradó májszövet/tskg). Az alapos preoperatív kivizsgálás közel nullára csökkentheti a mortalitást.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Szudi
,
László Székely
,
Erzsébet Sápi
,
Zsolt Prodán
,
Jenő Szolnoky
,
Ákos Csomós
,
Noémi Nyolczas
,
Erzsébet Paulovich
,
Endre Németh
,
István Hartyánszky
,
Endre Zima
,
Balázs Sax
,
Andrea Bertalan
,
László Hejjel
,
Gábor Bogáts
,
Barna Babik
,
Károly Gombocz
,
Tamás Szerafin
,
György Koszta
, and
Andrea Molnár

Absztrakt:

Az alacsony perctérfogat szindróma jelentősen emeli a szívműtétek szövődményeit és a halálozást, megnyújtja az intenzív osztályos és kórházi tartózkodási időt. A kezelésére alkalmazott katecholaminterápiának nemkívánatos szisztémás és kardiális mellékhatásai lehetnek. A levoszimendán érzékenyebbé teszi a szívizom kalciumcsatornáit kalciumra, és megnyitja az adenozin-trifoszfát (ATP)-szenzitív káliumcsatornákat (KATP) is. Ennek köszönhetően javítja a szív teljesítményét, nem növeli a szívizom oxigénigényét, valamint védőhatást fejt ki a szívre és számos egyéb szervre is. A korábbiakban megjelent irodalom és szakértői vélemények alapján 2015-ben publikálták a szakértői véleményeket tartalmazó európai dokumentumot a levoszimendán szívsebészeti perioperatív alkalmazásáról. Ennek figyelembevételével, továbbá a hét magyar szívcentrum és a gyermekszívcentrum (szívsebész, aneszteziológus és kardiológus képviselőinek) bevonásával kidolgoztuk a magyar ajánlást, melynek két meghatározó pillére van: az irodalmi evidenciák és a magyar centrumok képviselőinek tapasztalatai. Az áttekintett területek: koszorúérműtétek, billentyűműtétek, keringéstámogató eszközök és szívtranszplantáció, mind felnőtt, mind gyermek szívsebészeti beavatkozások vonatkozásában. Orv Hetil. 2018; 159(22): 870–877.

Open access