Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Enikő Sólyom x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A gyermekkori elhízás egyre növekvő gyakorisága komoly közegészségügyi probléma. Ma már elfogadott tény, hogy a csecsemőtáplálásnak az emberi fejlődés korai, kritikus időszakaiban (első 1000 nap) hosszú távú hatása lehet a későbbi egészségre. A szerzők a fogantatástól számított első 1000 nap csecsemőkorra eső időszakával foglalkoznak, irodalmi tallózás alapján. 2010 óta nagyszámú közlemény jelent meg, amelyben a csecsemőtáplálás, korai súlygyarapodás és a későbbi elhízás közötti összefüggést vizsgálták. Többségükben azt igazolták, hogy a szoptatás jelentősen befolyásolja a korai növekedést, és hosszú távon csökkenti az obesitas rizikóját. A szoptatás egészségügyi előnyei a tápszeres etetéssel szemben elfogadottak, de a csecsemőtáplálás és a későbbi elhízás közötti összefüggésről nincs teljes egyetértés a szakirodalomban. A szerzők az ellentmondás okát keresték az irodalomban az utóbbi években fellelhető közlemények alapján. Összegzésként megállapítják, hogy a legalább négy hónapig tartó kizárólagos szoptatás fontos szerepet játszik a gyermekkori elhízás kockázatának csökkentésében. A közleményekben fellelhető eltérő vagy nem egyértelmű állásfoglalások magyarázata az a tény, hogy az obesitas kialakulása és így a prevenciója multifaktoriális. Orv Hetil. 2017; 158(24): 938–943.

Restricted access

Absztrakt:

A pubertas az ember életében az a fejlődési szakasz, amikor a hypothalamus–hypophysis–gonád-tengely újból aktiválódik a nyugalmi állapot után. Az emberiséget régóta foglalkoztatja az a gondolat, hogy vajon melyek azok az exogén és endogén tényezők és mechanizmusok, amelyek befolyásolják a pubertas neuroendokrin eseményeinek időbeli lefolyását. A közelmúlt felfedezései segítettek a neuroendokrin rendszer működésének megértésében. Tisztázódott, hogy a kisspeptin kulcsszerepet játszik a pubertas kialakulásában és a fertilitás szabályozásában. A GnRH-pulzációs szekréció működésében azonban a kisspeptin, a neurokinin B és a dinorfin neuronokon kívül más pozitív és negatív jelzések is részt vesznek, irányítva a hypophysis gonadotropin hormonjainak felszabadulását. Ezen idegek ismerete tovább erősítette a GnRH-pulzáció endokrin, metabolikus és környezeti hatások általi modulációjának megértését. A szerzők kitérnek az endokrin diszruptorok veszélyére a pubertas fiziológiás lefolyásában. Az áttekintés célja, hogy átfogó képet adjunk a kisspeptin fiziológiájával kapcsolatos eddigi kutatási eredményekről, mivel a kisspeptin-jelátvitel manipulációja új terápiás lehetőségekkel járhat a patológiásan alacsony vagy magas luteinizálóhormon (LH)-pulzációval rendelkező betegeknél. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1175–1182.

Restricted access

Összefüggés a bél-hiperpermeabilitás és az elhízás között

Relationship between intestinal hyperpermeability and obesity

Orvosi Hetilap
Authors:
László Ságodi
,
Enikő Sólyom
,
László Ságodi Jr.
, and
Andrea Almási

Az elhízás genetikai, környezeti tényezőknek és a zsírszövet szisztémás gyulladásának kombinációjában alakul ki. Az utóbbi évtizedben egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bélmikrobiota olyan környezeti tényező, amely döntő szerepet játszik az elhízásban és a hozzá társuló anyagcsere-rendellenességekben. Összefoglaló közleményünkben a bélmikrobiota és az elhízás közötti összefüggést tekintjük át az általunk elérhető irodalmi adatok alapján. A bélflóra a konvencionális baktériumok egyensúlyi állapotában védi a gazdaszervezet egészségét, segíti az immunrendszer fejlődését. A gazdaszervezet genomja, táplálkozása, életmódja és epigenetikai változások kórosan megváltoztathatják a mikrobiota összetételét. Dysbiosis esetén károsodik a bélrendszerhez kapcsolódó lymphoid szövet (GALT) fejlődése, romlik a bélgát integritása. A következményes bél-hiperpermeabilitás miatt a patogén kórokozók komponensei, mint például a lipopoliszacharidok a vérkeringésbe jutnak. E komponensek kórokozó képességgel bíró molekuláris minták ligandjaként a zsírszöveti immunsejtek receptoraihoz kötődve kiváltják a zsírszövet diszfunkcióját. A zsírszövetben fokozódik a gyulladásos citokinek szekréciója. Ez tartós alacsony krónikus gyulladást indukál, amely felelős az elhízás kialakulásáért. A bélbarrier hiperpermeabilitása által okozott egészségkárosodást beavatkozásokkal csökkenteni lehet, illetve a folyamat korai szakaszában helyre lehet állítani. Az összefüggések ismerete segíti az elhízás megelőzését és kezelését. Orv Hetil. 2022; 163(32): 1261–1267.

Open access

Cystás fibrosisban szenvedő nők várandóssága.

14 eset ismertetése és irodalmi áttekintés

Pregnancy in women with cystic fibrosis.

14 case reports and literature review
Orvosi Hetilap
Authors:
László Ságodi
,
Enikő Sólyom
,
Andrea Almási
,
Eszter Csiszér
, and
Gábor Nagy

Összefoglaló. A cystás fibrosisban szenvedő betegek várható élettartama jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedben, egyre több beteg képes saját gyermeket vállalni. Célunk a cystás fibrosisban szenvedő várandós nők perinatalis és anyai történéseinek felmérése saját eseteink és az irodalmi adatok alapján. 14, cystás fibrosisban szenvedő nő 16 várandósságáról számolunk be. Rögzítettük a várandósok életkorát, testtömegét, testmagasságát, testtömegindexét, légzésfunkciós értékeit a graviditás kezdetén és végén. Az anyai átlagéletkor szüléskor 21,6 (18–25) év volt. Az anyák graviditásának kezdetén a testmagasság átlaga 162 (150–175) cm, a testtömeg átlaga 57,6 (42–72) kg, a testtömegindex átlaga 21,4 (19,1–23,2) kg/m2 volt. A graviditás végén a testtömeg átlaga 62 (39–76) kg, a testtömegindex átlaga 23,6 (21,3–24,1) kg/m2 volt. A graviditás alatti súlygyarapodás átlaga 8 (1,5–21,5) kg volt. A légzésfunkciós értékek a graviditás kezdetén 2 betegnél voltak beszűkültek. A graviditás alatt még 2 beteg légzésfunkciós értékei csökkentek. A sikeres graviditások száma 13 volt. 1 anya kétszer szült. A koraszülések száma 1 volt. A várandósság átlagosan a 38. (34–40.) gestatiós hét után 7 esetben császármetszéssel, 6 esetben hüvelyi szüléssel fejeződött be. A vetélések száma 3 volt. Az Apgar-pontszám minden esetben normális volt. 13 gyermek közül 11-nél a verejtékteszt nem volt emelkedett. 2 gyermeknél magas verejtékértékek voltak, egyikük c.1521_1523delCTT-heterozigóta, a másiknál génmutációt nem tudtunk igazolni. A cystás fibrosisban szenvedő nők általában jól tolerálják a várandósságot az esetek többségében. A kórosan beszűkült tüdőfunkcióval, alacsony tápláltsági állapottal és cukorbetegséggel rendelkező nők nagyobb valószínűséggel számíthatnak káros következményekre. Az újszülöttek prognózisa általában jó, de számítani kell a koraszülés és a kis súllyal születés gyakoribb előfordulására. Ideális esetben a várandósságot előzetes tanácsadás útján kell megtervezni, és speciális cystás fibrosis csoportnak kell a várandósok ellátását figyelemmel kísérni, ideértve a cystás fibrosis kezelésében jártas szülészeket is. Kisszámú saját adatunk retrospektív elemzése megerősíti az irodalmi adatok tanúságait. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1129–1136.

Summary. The life expectancy of patients with cystic fibrosis has increased significantly in the last decade, with more and more patients being able to have their own children. The aim of our study was to assess the perinatal and maternal outcome of pregnant women with cystic fibrosis based on our own cases and literature data. We report 16 pregnancies in 14 women with cystic fibrosis. We recorded the age, body weight, height, body mass index, and respiratory function values of pregnant women at the beginning and end of pregnancy. The mean maternal age at childbirth was 21.6 (18–25) years. At the beginning of maternal pregnancy, the mean height was 162 (150–175) cm, the mean body weight was 57.6 (42–72) kg, and the mean body mass index was 21.4 (19.1–23.2) kg/m2. At the end of pregnancy, the mean body weight was 62 (39–76) kg and the mean body mass index was 23.6 (21.3–24.1) kg/m2. The weight gain under pregnancy was mean 8 (1.5–21.5) kg. The respiratory function values at the onset of pregnancy were narrowed in 2 patients. During pregnancy, the respiratory function values of 2 more patients decreased. The number of successful gestations was 13. A mother gave birth twice. The number of premature births was one. The pregnancy after the mean 38. (34–40.) gestational week was completed in 7 cases by cesarean section and in 6 cases by vaginal delivery. The number of miscarriages was 3. The Apgar score was normal in all cases. In 11 of 13 children, the sweat test was not elevated. 2 children had high sweat values, one of them is heterozygous with c.1521_1523delCTT, the other could not prove a gene mutation. Women with cystic fibrosis generally tolerate pregnancy well, in most cases. Women with poor lung function, low nutritional status, and diabetes are more likely to expect adverse consequences. The outcome of the newborns is good in general, but a common occurrence of premature birth and low birth weight is to be expected. Ideally, pregnancy should be planned through prior counseling and the care of pregnant women should be monitored by a specialized cystic fibrosis team, including obstetricians experienced in the treatment of cystic fibrosis. A retrospective analysis of our own small-number data confirms the evidence from the literature data. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1129–1136.

Open access

Több mint két évtizede bizonyított, hogy a gonadotropin releasing analóg terápia az egyedüli választandó kezelés idiopathiás centrális korai pubertásban. Sok tekintetben felmerült és vitatott a gonadotropin releasing analóg terápia végleges hatása a magasságnyerésre, súlygyarapodásra, a csontásványianyag-sűrűségre és a petefészek-funkcióra. Cél: A szerzők célja, hogy felmérjék idiopathiás centrális pubertas praecoxos leányokban a gonadotropin releasing hormon analóg kezelés hosszú távú hatását a végmagasságra, a testtömegre, a csontásványianyag-denzitásra és a petefészek működésére. Módszerek: Idiopathiás pubertas praecox miatt gonadotropin releasing hormon analóggal kezelt 15 leánynál elemezték a végmagasság elérése után a terápia nélkül becsült végmagasságot, a célmagasságot és a terápiával elért magasságnyerést. A leányok életkora a kezelés elkezdésekor: 7,0±0,8 év (átlag±SD), a kezelés befejezésekor 12±0,8 év volt. A gonadotropin releasing hormon analóg kezelés időtartama 4,48±0,8 év volt. A végmagasság elérésekor a betegek életkora 18,2±2,0 év és magasságuk 160,4±7,1 cm volt. A végmagasság elérésekor a szerzők értékelték a csontásványianyag-denzitás Z-score-értékeit, a csontanyagcsere-markerek szintjét és vizsgálták a hypothalamus-hypophysis-gonád tengely működését. Az eredményeket 15 azonos praepubertaskorú, 15 pubertáskorú és 15 végmagasságot elért egészséges leány paramétereivel hasonlították össze. Eredmények: A gonadotropin releasing hormon analóg kezelésben részesült leányok többsége a szülők testmagassága alapján várható magasságot elérte vagy megközelítette, de a terápiának mérsékelt haszna volt a magasságnyerésben. Annak ellenére, hogy a kezelés alatt a betegek testsúlya emelkedett, a végmagasság elérésekor a testtömegindex SDS-értéke a kontrollcsoporthoz hasonlítva nem mutatott szignifikáns eltérést. A csontásványianyag-denzitás a végmagasság elérésekor csökkent a kontrollokéhoz képest (2–4 lumbális csigolya Z-score –0,27±1,2 vs. 0,5±0,7, p = 0,0377), amely a kezelés előtt is fennálló túlsúllyal, a mozgás hiányával és elégtelen kalciumfelvétellel magyarázható. A menarche a kezelés után 12±4,6 hónappal jelentkezett. Következtetés: A gonadotropin releasing hormon analóg terápiának mérsékelt jótékony hatása van a végmagasságnyerésre. Nincs káros hatása a testtömegindexre, a csontsűrűségre és a petefészek-funkcióra. Mellékhatások nem számottevőek és elfogadhatóak. Orv. Hetil., 2012, 153, 418–424.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors:
László Ságodi
,
Enikő Sólyom
,
András Tóth
,
Anna Kékesi
,
Erika P. Tardy
,
Éva Borbás
,
Teofil Rétfalvi
,
Ákos Kiss
, and
Anikó Korcsmáros

Authors report a case of mixed gonadal dysgenesis with a karyotype containing an isodicentric Y chromosome in mosaic form, which was diagnosed in an infant. They emphasize the necessity of special investigations of newborns with perineoscrotal hypospadias and bilateral or unilateral maldescent testes, immediately after birth. The result of accurate evaluation provides correct sex assignment and the prevention of neoplastic transformation of the dysgenetic gonad.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Ságodi
,
Enikő Sólyom
,
András Tóth
,
Anna Kékesi
,
Erika P. Tardy
,
Éva Borbás
,
Teofil Rétfalvi
,
Ákos Kiss
, and
Anikó Korcsmáros

A szerzők egy izodicentrikus Y-kromoszómát tartalmazó kariotípusú kevert gonáddiszgenezises esetükről számolnak be, melyet fiatal csecsemőkorban diagnosztizáltak. Szükségesnek tartják a perineoscrotalis hypospadiasissal és az egy- vagy kétoldali hereleszállás zavarával született újszülöttek speciális kivizsgálását közvetlenül a szülés után. A részletes kivizsgálás eredménye biztosítja a korrekt nemi besorolást és a diszgenetikus gonád malignus elfajulásának megelőzését.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Réka Bodnár
,
Klára Holics
,
Rita Ujhelyi
,
László Kádár
,
Lajos Kovács
,
Katalin Bolbás
,
Gyöngyi Székely
,
Kálmán Gyurkovits
,
Enikő Sólyom
, and
Ágnes Mészáros

Bevezetés: A cystás fibrosis progresszív genetikai betegség, amely korlátozhatja a betegek mindennapi életét, befolyásolja életminőségüket. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai cystás fibrosisban szenvedő betegek életminőségének felmérését. Módszer: Az életminőség értékelésére betegségspecifikus kérdőív (The Cystic Fibrosis Questionnaire – Revised) magyar nyelvre validált változatát alkalmazták. A betegség súlyossági állapotát Shwachman–Kulczycki-pontszám segítségével határozták meg. Spirometriai vizsgálat is történt. Eredmények: A vizsgálatban 59 beteg (átlagéletkor 14,03±4,8 év) vett részt öt magyarországi centrumból. A 8–13 éves korosztályban a gyermekek és szüleik válaszai között a következő korrelációkat állapították meg: fizikai aktivitás = 0,77 (p<0,001); érzelmi állapot = 0,07 (p<0,001); étkezési zavarok = 0,51 (p<0,001); kezelés terhe = 0,21 (p<0,001); testkép = 0,54 (p<0,001); légúti tünetek = 0,49 (p<0,001); emésztési tünetek = 0,40 (p<0,001). Következtetések: A gyermekkori életminőség felmérése során a gyermekek és szüleik véleménye szorosan megegyezett azokban a dimenziókban, amelyek a fizikális területre vonatkoztak, azonban a pszichoszociális doménekben lényeges különbségek voltak mérhetők. Cystás fibrosisos gyermekek életminőség-vizsgálata során mind a gyermekek, mind a szülők véleményének figyelembevétele ajánlott. Orv. Hetil., 2013, 154, 784–791.

Open access