Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for

  • Author or Editor: Enikő Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

In a number of languages, children have problems with the interpretation of pronouns if a potential local antecedent is present. There is an intensive debate on whether this effect is due to a delayed acquisition of Principle B, or it is the result of pragmatic or processing difficulties that children face in interpretation tasks. We conducted two experiments involving a picture-sentence verification task to investigate whether the Pronoun Interpretation Problem exists in Hungarian child language. We found that the Problem is present if the test sentences are given in isolation, but it disappears if a minimally coherent discourse is created. We argue that our results support the view that the binding principles are innate and do not need to be acquired, but children have problems with computing coreference options in certain contexts (Reinhart 2004; 2006; 2011). Coherent discourse allows children to accommodate pronouns with close to adult-like success because in this case they do not calculate local coreference possibilities for pronouns.

Full access

Abstract

This paper investigates hitherto unnoticed variation in the linguistic coding of spatial anaphora in locative PPs in Hungarian. While Hungarian primarily employs reflexives in these configurations, it is well-known that pronouns are the default strategy in English, and the reflexive anaphor is allowed in locative PPs only in the presence of certain licensing factors. One such factor is the availability of body-oriented readings (Rooryck & Vanden Wyngaerd 2007, 2011), and we argue here that this plays an important role in Hungarian, too. The paper reports the findings of a corpus study and an online questionnaire study and shows that pronouns are not only acceptable in Hungarian spatial anaphora, but either outperform or form a viable alternative to reflexives when the location denoted by the PP is not close to the referent of the antecedent. A secondary effect of structure building is also observable in two configurations of the extended PP. We argue that the employment of a possessive structure in certain PPs, and moving a P-element to a CPPP cap may also contribute to saving pronouns in contexts of spatial anaphora.

Open access

Most of the beneficial biological effects (e.g. neurosedative, antioxidant, and antimicrobial) of black horehound ( Ballota nigra L.) are because of its phenylpropanoid glycoside content. A rapid TLC-densitometric method with acceptable accuracy has been established for quantitative analysis of the most characteristic components of black horehound. Experiments were performed to establish the optimum conditions for densitometric measurement and for storage of extracts. Practical application of the elaborated method is reported for five plant extracts.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Módis
,
Enikő Tóth
, and
András Berta

A szemfelszíni betegségeket előidéző kórfolyamatokat befolyásolni gyakran nehéz és kilátástalan, nemritkán minden konzervatív kezelési kísérlet eredménytelen. A mikrosebészeti technikák fejlődése, a molekuláris biológiai módszerek klinikai alkalmazása és a limbális őssejtek lokalizációjának és funkciójának megismerése által ma már az életminőség és a látás javulása is sokszor elérhető ezekben az esetekben. Az irodalmi összefoglaló közlemény áttekinti a szemfelszíni megbetegedések kezeléséhez szükséges szöveti mintavétel, szövettenyésztés és a transzplantációk módszertanát, metodikáját, indikációit. Részletesen ismerteti a napjainkban leginkább ajánlott modern műtéti technikákat, különös tekintettel az amnionmembrán- és az őssejt-transzplantációra.

Restricted access

Different parts of three Ballota species ( B. nigra, B. hirsuta , and B. rupestris ) have been analyzed for phenylpropanoid content by means of a simple extraction technique and a newly established TLC-densitometric method. The compounds studied were verbascoside (VE), forsythoside B (FB), and caffeoyl-malic acid (CM). The largest amounts were detected in B. rupestris - CM (0.30%) and VE (4.58%) in the leaves and FB (3.0%) in the roots, followed by B. nigra ; the smallest amounts were found in B. hirsuta - 0.08% CM, 1.64% VE, and 0.91% FB in the leaves. The absence of caffeoylmalic acid was characteristic of the roots only. B. nigra , the common representative of the genus in Hungary, was chosen for thorough study of variation of phenylpropanoids during the vegetative period. Amounts of the phenylpropanoids increased during the main and secondary flowering periods in June (FB, 6.00%; VE, 8.50%; CM, 0.45% in the leaves) and September (FB, 3.80%; VE, 7.00%;, CM, 0.35% in the leaves).

Restricted access

Absztrakt:

A gyermekkori elhízás egyre növekvő gyakorisága komoly közegészségügyi probléma. Ma már elfogadott tény, hogy a csecsemőtáplálásnak az emberi fejlődés korai, kritikus időszakaiban (első 1000 nap) hosszú távú hatása lehet a későbbi egészségre. A szerzők a fogantatástól számított első 1000 nap csecsemőkorra eső időszakával foglalkoznak, irodalmi tallózás alapján. 2010 óta nagyszámú közlemény jelent meg, amelyben a csecsemőtáplálás, korai súlygyarapodás és a későbbi elhízás közötti összefüggést vizsgálták. Többségükben azt igazolták, hogy a szoptatás jelentősen befolyásolja a korai növekedést, és hosszú távon csökkenti az obesitas rizikóját. A szoptatás egészségügyi előnyei a tápszeres etetéssel szemben elfogadottak, de a csecsemőtáplálás és a későbbi elhízás közötti összefüggésről nincs teljes egyetértés a szakirodalomban. A szerzők az ellentmondás okát keresték az irodalomban az utóbbi években fellelhető közlemények alapján. Összegzésként megállapítják, hogy a legalább négy hónapig tartó kizárólagos szoptatás fontos szerepet játszik a gyermekkori elhízás kockázatának csökkentésében. A közleményekben fellelhető eltérő vagy nem egyértelmű állásfoglalások magyarázata az a tény, hogy az obesitas kialakulása és így a prevenciója multifaktoriális. Orv Hetil. 2017; 158(24): 938–943.

Restricted access

Absztrakt:

A pubertas az ember életében az a fejlődési szakasz, amikor a hypothalamus–hypophysis–gonád-tengely újból aktiválódik a nyugalmi állapot után. Az emberiséget régóta foglalkoztatja az a gondolat, hogy vajon melyek azok az exogén és endogén tényezők és mechanizmusok, amelyek befolyásolják a pubertas neuroendokrin eseményeinek időbeli lefolyását. A közelmúlt felfedezései segítettek a neuroendokrin rendszer működésének megértésében. Tisztázódott, hogy a kisspeptin kulcsszerepet játszik a pubertas kialakulásában és a fertilitás szabályozásában. A GnRH-pulzációs szekréció működésében azonban a kisspeptin, a neurokinin B és a dinorfin neuronokon kívül más pozitív és negatív jelzések is részt vesznek, irányítva a hypophysis gonadotropin hormonjainak felszabadulását. Ezen idegek ismerete tovább erősítette a GnRH-pulzáció endokrin, metabolikus és környezeti hatások általi modulációjának megértését. A szerzők kitérnek az endokrin diszruptorok veszélyére a pubertas fiziológiás lefolyásában. Az áttekintés célja, hogy átfogó képet adjunk a kisspeptin fiziológiájával kapcsolatos eddigi kutatási eredményekről, mivel a kisspeptin-jelátvitel manipulációja új terápiás lehetőségekkel járhat a patológiásan alacsony vagy magas luteinizálóhormon (LH)-pulzációval rendelkező betegeknél. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1175–1182.

Restricted access

Absztrakt:

Napjainkra egyre elterjedtebbek a csont átépülésére, vérkeringésére és homeosztázisára ható gyógyszerek, amelyek szerepe megkérdőjelezhetetlen számos súlyos betegség terápiájában. Ilyenek például a biszfoszfonátok és más antireszorptív és antiangiogenikus terápiás szerek. Pontos anamnézisfelvételt követően minden fogorvosi praxisban detektálható, hogy az ezeket a gyógyszereket szedő páciensek száma emelkedik. Célunk egy idős nőbeteg komplex fogászati kezelésén bemutatva megvilágosítani azokat a prevenciós lépéseket, amelyek betartásával minimalizálható a rizikócsoportba tartozó betegekben a gyógyszer indukálta osteonecrosis kialakulásának valószínűsége. A szájsebészeti, konzerváló fogászati és protetikai ellátás szinkronizálása kitüntetett szereppel bír egy idős, sok háttérbetegséggel rendelkező páciens esetén. Célunk továbbá felhívni a társszakmákban dolgozó kollégák figyelmét a beavatkozások időzítésének jelentőségére. Az állcsontnecrosis megelőzésének alapja a gyógyszerszedés előtti teljes körű fogászati szanálás. Amennyiben azonban a páciens már szedi a csontmetabolizmusra ható és mucotoxicus készítményt, megfelelő felkészültség és gondosság mellett lehet esély a súlyos, az életminőséget komolyan befolyásoló és rossz gyógyulási hajlamot mutató szövődmények megelőzésére. Orv Hetil. 2018; 159(48): 2031–2036.

Open access

Absztrakt:

A gyógyszer indukálta osteonecrosis antireszorptív terápia szövődményeként léphet fel, kezelése komoly kihívást jelent. A betegség 2003. évi leírását követően a gyógyszer indukálta osteonecrosis kialakulásában szerepet játszó szisztémás és lokális rizikófaktorokat gyűjtöttük össze. A rizikófaktorokat a PubMed-adatbázisban az 1998 és 2018 közötti időszakban megjelent irodalmi kutatások alapján rendszereztük. A kockázattal élő pácienseink három csoportja: antireszorptív terápiát még nem megkezdettek, már antireszorptív terápiában részesülők, manifeszt osteonecrosisban szenvedők. A fogorvos feladata a rizikófaktorok felmérése, ennek megfelelő kezelési terv felállítása, a kontrollvizsgálatok gyakoriságának megszabása. Az antireszorptív terápiák közül az onkológiai indikációval kapott intravénás kezelés jelenti a legnagyobb kockázatot. További szisztémás rizikófaktorok: járulékos terápia, kísérő betegség, életmód, személyi tényezők. A lokális rizikófaktorok a következők: dentoalveolaris sebészi beavatkozás, periapicalis és parodontalis gyulladások, rosszul illeszkedő kivehető fogpótlások, anatómiai eltérések. A rizikófaktorok halmozódása határozza meg a necrosis kialakulásának valószínűségét. Az osteonecrosis kialakulásának akkor a legkisebb a valószínűsége, ha a beteg a biszfoszfonátterápiát szanált fogazati statusszal kezdi meg. Orv Hetil. 2019; 160(7): 243–251.

Open access