Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Erika Erős x
  • All content x
Clear All Modify Search

A köztudatban a terhesség, a szülés és az újszülött gondozása a legcsodálatosabb élményként él. Ugyanakkor az epidemiológiai kutatások szerint a pszichiátriai betegségek kockázata a perinatalis időszakban megsokszorozódik. A terhesség drámai testi, lelki és társadalmi szerepbeli változásokkal jár. A szülés pedig egy nagy, irreverzíbilis életesemény, amit szokás „rite of passage”-nak is nevezni. Ez a folyamat normatív krízist jelent az életben, amelynek során új copingmechanizmusok kifejlesztése szükséges. A stressz és a szorongás a magzat fejlődésére rövid és hosszú távú negatív következményekkel jár, és egyben az anyára nézve is veszélyes szövődményekhez vezethet. A szülést követő időszakban a major depressziós tünetek előfordulása megközelítően 15–20%, leggyakrabban a szülést követő 6 hónapon belül jelentkeznek, de a gyermek 2 éves koráig bármikor felléphetnek. A post partum depresszió legsúlyosabb veszélye a suicidium és a csecsemőgyilkosság, de egyben a legkomolyabb teratogén hatást is jelenti a gyermek kognitív és pszichomotoros fejlődésére. Felismerését nehezíti, hogy a tünetek jórészt megegyeznek az élet bármely más szakaszában fellépő depresszióéval, de néhány tünet a normális terhesség és szülés utáni időszakban előforduló panasszal azonos. Ráadásul a nők többsége nehezen ismeri fel a problémát és fordul orvoshoz, mivel a társadalmi elvárások szerint boldogságot kellene éreznie. A kockázati tényezők feltárását követően a preventív körülmények biztosítása és az anyaszerepre történő felkészítés eredményes a perinatalis depresszió kialakulásának megelőzésében. A hatékony terápia elsősorban coachingszemléleten alapszik és többirányú megközelítést igényel. Orv. Hetil., 2011, 152, 903–908.

Restricted access

A perikoncepcionális gondozás 3 hónappal a tervezett terhességet megelőzően kezdődik és a 3. terhességi hónapig tart. A célja, hogy a veleszületett rendellenességek és a koraszülés kockázatát csökkentse. Jelenleg a fejlett országokban a csecsemőhalandóság 20–25%-áért a veleszületett rendellenességek felelősek és a vezető halálokok közé tartoznak. Jellemző rájuk, hogy defekt állapotot képviselnek, s a teljes gyógyulás ritkán érhető el. Ezért az elsődleges megelőzés jelentheti az egészségügyi ellátás számára az egyetlen optimális megoldást. Az elmúlt 25 évben számos vizsgálat igazolta a perikoncepcionális időszakban alkalmazott folsavszupplementáció hatékonyságát a veleszületett rendellenességek – főleg az idegcső-záródási rendellenesség – terén. A családtervezési szolgáltatás Magyarországon 1984 óta működik. Ez a modell optimális lehetőség a perikoncepcionális folsav/multivitamin szupplementáció bevezetésére, így eredményes eljárást biztosít veleszületett rendellenességek megelőzésére. Orv. Hetil, 45, 1858–1862.

Restricted access

Az állandó genitális izgalom szindróma ritka, szokatlan állapot nőknél, amely nem kívánt szexuális izgalommal jár. Ez órákig vagy akár napokig tartó problémát is jelenthet az ebben szenvedőknél anélkül, hogy szexuális vágy vagy kiváltó inger állna a háttérben. A jelenséget néhány éve írták le először, azóta kezdték kutatni és diagnosztizálni. E betegségnél a nemi szervek folyamatos izgalma szexuális fantáziák, gondolatok nélkül van jelen, és kifejezett lelki szenvedést okoz. Csak időszakosan és esetenként enyhül spontán orgazmus vagy öningerlés, illetőleg a partner általi izgatás révén kiváltott orgazmus hatására. Az utóbbi évek kutatásai eddig mindössze néhány körülményt tisztáztak e témakörben. A szerzők egy esetismertetés köré építve összegzik az aktuális tudományos ismereteket a prevalenciáról, az etiológiáról és a terápiás lehetőségekről. Orv. Hetil., 2015, 156(15), 614–618.

Restricted access

A pozitív családtervezés célja a koraszülés és a veleszületett rendellenességek megelőzése. Az ebben az időszakban alkalmazott primer prevenciós modellek a gyakori halálokokat jelentő betegségek megelőzését is lehetővé teszik. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) küldetésének tekinti a prekoncepcionális egészség és így az anya és csecsemő egészségének fejlesztését. A jelen közlemény az intézet családtervezési osztályának gyakorlatát és az elmúlt hat év munkáját mutatja be. Orv. Hetil., 2012, 153, 1667–1673.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: János Varga, László Janovák, Erika Varga, Gábor Erős, Imre Dékány, and Lajos Kemény

Absztrakt

Bevezetés: Az akrilamid (AAm), akrilsav (AAc) és N-izopropil-akrilamid (NIPAAm) felhasználásával előállított hidrogélek in vitro igen kedvező duzzadási tulajdonságokat mutatnak, melyeket a gélek összetételével is befolyásolni lehet. Célkitűzésünk az volt, hogy megvizsgáljuk az akril alapú hidrogélek in vivo viselkedését és potenciális szerepüket a sebészetben. Anyag és módszer: Kísérleteink során altatásban henger alakú hidrogéleket ültettünk patkányok bőre alá. Az 1. csoportban (n 6) AAm expandert alkalmaztunk, a 2. csoportban (n = 6) AAc hidrogélt implantáltunk, a 3. csoportban (n = 6) pedig NIPAAm expandert ültettünk be. A műtét után az állatokat 18 napig observáltuk, az expanderek átmérőjét és hosszát naponta mértük. Eltávolítás után meghatároztuk a hidrogélek nedves tömegét és reológiai tulajdonságait, az állatok bőréből és az expandereket körülvevő kapszulákból pedig szövetmintát vettünk. Eredmények: Az expanderek két hét alatt elérték tágulásuk maximumát. Az implantált hidrogélek tömege számottevően növekedett. A NIPAAm polimerek tartották meg a legjobban beültetés előtti alakjukat. A szövettani vizsgálat súlyos szövetkárosodást tárt fel AAc expander beültetése esetén, a másik két csoportban egészséges bőrt nyertünk. Következtetés: A vizsgált hidrogélek közül a NIPAAm tűnik a legalkalmasabbnak sebészeti felhasználásra.

Restricted access