Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: Erika Juhász x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The use of both the word keryx and the term ant’ agores themenos in Solon’s Salaminian elegy led to misunderstandings, and on the basis of the poem’s words, subsequent authors supposed that Solon presented his work as a herald on the agora . If he was indeed a herald, then — just like Aischines — he must have had a pilidion (a hat to guarantee his safety) on. Therefore Solon had not been condemned to statutory death. The pilidion was later on considered a sign of madness as a result of semantic change or radiation. Consequently, in the first century Philodemus and Cicero wrote about Solon as a madman. Yet in the case of a wise statesman this motive demanded further explanation, which is why the incident was marked as Solon’s genial idea: as if he had been aware that standing up for his cause feigning to be mad was a way to avoid punishment.

Restricted access
Antik Tanulmányok
Authors:
Pál Szabó
and
Erika Juhász
Restricted access

A VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár neve alatt hagyományozódott De administrando imperio című munka egyedülálló adatokat szolgáltat (többek között) a magyarság korai történelmére vonatkozóan. A szövegben előforduló görögösített tulajdonnevekből – párhuzamos forrás hiányában – elsősorban a helynevek bevonásával és a jelentéstan eszközeivel próbálták rekonstruálni a magyar személyneveket. A tanulmány az Árpádok családfájának görög szövegét a kézirati hagyomány vizsgálatával, a segédtudományok (paleográfia, kodikológia) eszközeinek bevonásával igyekszik új megvilágításba helyezni.

Open access

Regionális hátránykompenzáció a közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás segítségével

Regional Disadvantage Compensation with the Aid of Cultural Learning Realised in Community Learning

Educatio
Authors:
Judit Kuthy-Megyesi
and
Erika Juhász

A hazai közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás magába foglalja mindazokat a nem formális, illetve informális tanulási eseményeket, amelyek részben a saját, részben a partneri kezdeményezések révén az egyes közművelődési intézményekben létrejönnek (vö. Juhász–Szabó 2016; Kozma et al. 2015). Ezek a tanulási alkalmak aktív (rendszeres és nem rendszeres művelődési formák szervezői, szolgáltatói, résztvevői), illetve passzív (külső szervek tevékenységei, alapterületből kizárólagossággal átengedett területi, terembérlési, helyszínbiztosítási) formában valósulnak meg a helyi közösségek igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével. A területspecifikus igényekre és adottságokra építő közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás hátránykompenzáló, esélyteremtő funkciói empirikus vizsgálatunk alapján beazonosíthatók. A lokalitást célzó, a helyi művelődő közösségeket központba helyező szakmai szemlélet a vizsgálati eredmények tükrében a közművelődés csúcsintézményeiben (N = 197) még további fejlesztési kezdeményezéseket igényel, de regionálisan már eredménnyel mérhető.

Open access