Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Erika Schmidt x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Acta Linguistica Hungarica
Authors: Hans Luschützky, Szilárd Tátrai, Péter Szigetvári, Krisztina Károly, and Erika Schmidt
Full access
Orvosi Hetilap
Authors: Magda Antal, Andrea Regöly-Mérei, Lajos Biró, Györgyi Arató, Judit Schmidt, Katalin Nagy, Erika Greiner, Natália Lásztity, Csaba Szabó, Szabolcs Péter, and Éva Martos

Az elhízás kezelésében az egyik alapvető követelmény az energiaszegény étrend bevezetése. Az ételek rosttartalmának növelése az éhségérzet csökkentésével hozzájárulhat a diéta betartásához. Az oligofruktózok az élelmi rostok csoportjába tartoznak. Célkitűzés: Oligofruktóz-tartalmú csicsókasűrítménnyel kiegészített, csökkentett energiaértékű étrend (2000 kcal/nap) hatásának tanulmányozása elhízott serdülők és felnőttek diétás kezelésében. Módszerek: Tizenkét elhízott tanuló (6 fiú és 6 lány) és 6 nő csökkentett energiaértékű étrendet fogyasztott 12 héten keresztül, míg 16 elhízott tanuló (10 fiú és 6 lány) és 17 nő a csökkentett energiaértékű étrendet 14 g/nap oligofruktóz-tartalmú csicsókasűrítménnyel készült termékekkel együtt fogyasztotta. Kiértékeltük a teltségérzetet, és meghatároztuk az antropometriai paraméterek mellett a lipid- és a szénhidrát-anyagcsere biomarkereit és az adipokinek szérumkoncentrációját. Eredmények: A csicsókasűrítménnyel kiegészített csökkentett energiaértékű étrend hatására csökkent az éhségérzet, szignifikánsan csökkent a testtömegindex és a testzsírszázalék, valamint javult a lányok és a nők szérumában a trigliceridszint és a homeosztázismodell alapján mért inzulinrezisztencia mértéke. Következtetés: Az elővizsgálat szerint az új technológiai eljárással készült csicsókasűrítmény beiktatása az étrendbe a dietoterápia ígéretes komponensének tűnik.

Restricted access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Magda Antal, Szabolcs Péter, Andrea Regöly-Mérei, Lajos Biró, Györgyi Arató, Judit Schmidt, Katalin Nagy, Erika Greiner, Natália Lásztity, Csaba Szabó, and Éva Martos

Abstract

In the treatment of obesity, the introduction of a low-calorie diet is a fundamental requirement. The enhancement of the fiber content of food causing satiety may contribute to the observation of dietary prescriptions. Oligofructoses belong to the group of dietary fibers. Aim: To study the effects of the consumption of a low-energy diet (2,000 kcal/day) completed with Jerusalem artichoke concentrate in obese adolescents and adults. Methods: 12 obese students (6 boys and 6 girls) and 6 obese women were put on a low-calorie regimen for 12 weeks, whereas 16 obese students (10 boys and 6 girls) and 17 obese women consumed the same low-calorie diet also completed with Jerusalem artichoke concentrate containing 14 g/day oligofructose. The sensation of fullness was estimated. In addition to anthropometric parameters, serum biomarkers of lipid and carbohydrate metabolism and adipokines were determined. Results: The consumption of the low-calorie diet completed with Jerusalem artichoke concentrate resulted in a diminished sensation of hunger. The body mass index and body fat percentage decreased significantly. In girls and women, the serum levels of triglyceride also significantly reduced and the rate of insulin resistance (IR) estimated on the basis of homeostasis model assessment also improved. Conclusions: The results of this pilot study appear to demonstrate that the Jerusalem artichoke concentrate produced by a new technology can be a promising component of future diet therapy.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Péter Ofner, Fahmi Al-Maktari, Erik Hajkó, Krisztina Hati, Zoltán Járai, Mihály Józan-Jilling, Róbert Gábor Kiss, Gerda Lóczi, Géza Lupkovics, Zoltán Ruzsa, Erika Schmidt, Gábor Veress, Tibor Zsifkov, and Béla Merkely

Absztrakt:

A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2015. évi adatai alapján ismertetik a szívinfarktusos betegek ellátásának fontosabb hazai adatait. A vizsgált évben 12 681 beteg 12 941 eseményének adatait rögzítették a regiszter adatbázisában. A regiszter a finanszírozott kezelések 82%-át tartalmazta. A betegek 44,4%-át ST-elevációval járó szívinfarktus miatt kezelték. A szerzők jelen közleményükben ezen betegcsoport ellátásának adatait elemzik. Az ST-elevációval járó myocardialis infarctus miatt kezeltek több mint felénél (51,4%) az Országos Mentőszolgálat volt az első szakellátó. Prehospitális thrombolysis a betegek 0,23%-ánál történt. A vizsgált infarktusos események 91,6%-ánál a betegek szívkatéteres centrumban kaptak ellátást. A panasz kezdete és a szívkatéteres laboratóriumba kerülés között eltelt idő mediánja 223 perc volt. Az invazív centrumban kezelt – pozitív koronarográfiájú – betegek 94%-ánál percutan coronariaintervenció történt. A 30 napos halálozás az egész betegcsoport esetén 12,8%, míg a katéteres revascularisatióban részesült betegek esetén 8,6% volt. A különböző centrumokban (fővárosi vs. vidéki) kezelt betegek 30 napos halálozása nem különbözött. Következtetés: A hazai és a nemzetközi adatok összevetése alapján a prehospitális késés elemzése és csökkentése az elsőrendű feladat az ellátás további javítása érdekében. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 90–93.

Open access