Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Erika Sinka Lászlóné Adamik x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az agresszív magatartás rizikóját felmérő skála alkalmazása akut pszichiátriai felvételre kerülő betegeken

Introduction of a risk assessment tool to evaluate the risk of aggressive behavior during acute psychiatric admission

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Gazdag
,
Rozália Takács
, and
Erika Sinka Lászlóné Adamik

Bevezetés: A pszichiátriai betegek körében agresszív viselkedés a leggyakrabban az akut pszichiátriai osztályos kezelés során fordul elő, jelentős betegbiztonsági és dolgozói biztonsági kockázatot okozva. Célkitűzés: A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház akut pszichiátriai részlegén, a fizikai agresszió előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló projekt részeként, kockázatbecslő eszköz napi rutinban történő használatának bevezetése az agresszív betegek korai azonosítására. Módszerek: Az agresszív magatartás kockázatának felmérésére szolgáló eszköz kiválasztása irodalomkutatás alapján történt. A V-RISK-10 magyar fordításának elkészítése után minden, az osztályra sürgősséggel felvett betegnél a felvevő orvos kitöltötte a kérdőívet. A kérdőív predikciós értékének felmérésére az első 50 felvett kérdőív esetében visszamenőleg megvizsgáltuk, hogy a betegek felvételét követő egy hétben hány alkalommal és milyen időtartamban volt szükség korlátozó intézkedés alkalmazására veszélyeztető magatartás miatt. Eredmények: A V-RISK-10 skálán elért átlagpontszám 6,78 ± 3,36 pont volt (a skálán minimum 0, maximum 20 pont kapható). A betegek korlátozás alatt töltött összes ideje 6,96 ± 17,21 óra volt. A V-RISK-10 skála összpontszáma közepes erősségű, szignifikáns korrelációt mutatott a korlátozás alatt töltött összesített óraszámmal (r = 0,447; p = 0,001). Megbeszélés: Az eredmények alapján a V-RISK-10 skála alkalmas a felvételt követő egy hétben megjelenő, fizikai korlátozást igénylő agresszív magatartás előrejelzésére. Az előzményben szereplő erőszakos magatartásnak, szerhasználatnak és a már diagnosztizált pszichiátriai betegségnek, az aktuálisan észlelhető tünetek közül a gyanakvásnak volt a leginkább prediktív szerepe. Következtetés: A V-RISK-10 skála a rutin-betegellátásban könnyen alkalmazható, az agresszív magatartást közepes erősséggel előre jelző kockázatfelmérő eszköznek bizonyult, mellyel már az osztályos felvételkor azonosíthatók az agresszió szempontjából magas kockázatú betegek, akiknél szoros betegkövetéssel, az agresszív magatartás elkerülését szolgáló technikák időben történő alkalmazásával az agresszív magatartás előfordulása csökkenthető. Orv Hetil. 2023; 164(8): 293–299.

Open access

A nemkívánatos események általános okai és kezelési lehetőségei az egészségügyben.

Eredmények és tanulságok a hazai NEVES jelentési és tanulórendszerbe érkezett jelentések alapján

Aggregate causes of adverse events and possible methods to mitigate them within healthcare.

Results and lessons learned based on the reports sent to the Hungarian NEVES reporting and learning system
Orvosi Hetilap
Authors:
Éva Belicza
,
Viktor Dombrádi
,
Gergely Mikesy
, and
Erika Sinka Lászlóné Adamik

Összefoglaló. Bevezetés: Hazánkban 2007-ben indult el a NEVES (NEm Várt ESemények) rendszer, amelybe az eltelt időszakban több mint 26,5 ezer nemkívánatos eseményre vonatkozó jelentés érkezett. A jelentések feldolgozásával hét témakörben készültek oki kutatások és ajánlások a feltárt okok megelőzésére. Célkitűzés: Az oki kutatások eredményei alapján a hazai ellátási gyakorlatban meglévő legfontosabb, nemkívánatos eseményhez vezető általános okok azonosítása és ajánlások megfogalmazása a kezelésükre. Módszerek: Témakörönként végeztünk szakirodalmi kutatást a lehetséges okok és kezelési lehetőségek feltárására. Leíró statisztikai elemzéseket alkalmaztunk a jelentések adatai alapján az összefüggések megállapítására, majd Ishikawa-diagrammal kerestük az alapvető okokat. Fókuszcsoportos megbeszélések alapján gyűjtöttünk lehetséges megoldásokat. A munkacsoportok eredményeiből összefoglaló táblázatokat készítettünk. Eredmények: Kilenc fő oki csoport volt meghatározható: a szabályozás, szabálykövetés, a végzett tevékenységek hiányosságai; az eseményekből való tanulás hiánya; az oktatás, a humánerőforrás, a kommunikáció és dokumentálás, illetve az eszközhasználat, infrastruktúra problémái. A megoldási javaslatok hat csoportba sorolhatók: a szabályozások kialakításával és a gyakorlati alkalmazás elérésével kapcsolatos teendők; az oktatások megszervezése és lebonyolítása; beszerzés a szükségletek alapján; a kommunikáció fejlesztése; tanulás a hibákból, nemkívánatos eseményekből; motivációs eszközök alkalmazása. Következtetés: Az előforduló nemkívánatos események oki szerkezete hasonló mintázatú, ezért az eseményekről szóló információk gyűjtése, elemzése alapján megállapíthatók a legfontosabb kezelendő okok. Az országos szintű elemzések kiinduló pontot jelenthetnek a helyi sajátosságok és fejlesztési irányok azonosítására. A kutatások alapján feltárt működési gyengeségek kiküszöbölésével, kezelésével nemcsak a kutatásba bevont témakörökben, hanem általánosságban is javulhat a betegellátás biztonsága. Ehhez elkötelezett vezetés, a változtatások meghatározáshoz betegbiztonsági ismeretek és szemlélet, illetve változtatási hajlandóság szükséges. Orv Hetil. 2022; 163(6): 236–245.

Summary. Introduction: In 2007, the NEVES system started its operation in Hungary. Ever since, more than 26.5 thousand adverse events reports arrived. By analysing these reports, causal research was conducted and recommendations were made to prevent these causes. Objective: Based on the results of the causal research, the identification of the most important causes of adverse events within the Hungarian healthcare settings, and the creation of recommendations on how to tackle these causes. Methods: To identify possible causes and actions that can be made, a literature survey was conducted for each area. Descriptive statistics was conducted to identify possible associations, after which Ishikawa chart was used to search for possible root-causes. Possible solutions were gathered via focus groups discussions. Summary tables were created based on the results of these focus groups. Results: Nine main groups of causes were identified: regulation; following regulations; shortcomings of activities that should be carried out; not learning from previous events; education; human resources; communication and documentation; the usage of devices; problems with the infrastructure. The recommended solutions can be grouped into six areas: actions regarding the creation and everyday usage of regulations; organising and conducting educations; procurement based on needs; improving communications; learning from mistakes and adverse events; using motivation tools. Conclusion: The analysis made at the national level can be the basis to identify local circumstances and areas of improvement. This requires dedicated leadership, adequate patient safety knowledge and perspective to achieve changes and willingness to make changes. Orv Hetil. 2022; 163(6): 236–245.

Open access

Internetalapú, országos betegségregiszter adatainak minőségbiztosítása

Tapasztalatok a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter működtetése során, 2010–2020

Quality assurance of national internet-based patient register data

Experiences during the operation of the Hungarian Myocardial Infarction Registry, 2010–2020
Orvosi Hetilap
Authors:
Erika Sinka Lászlóné Adamik
,
Péter Hári
,
Anikó Póth
,
Ágnes Zorándi
,
Anna Bradák
,
Judit Gál
,
Beatrix Berecz
,
Marianna Adamik
,
László Voith
, and
András Jánosi

Összefoglaló. Bevezetés: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 111 788 beteg 122 351 infarktusos eseményéhez kapcsolódó 145 292 kezelés adatai szerepelnek. Módszer: A rögzített adatokat az üzemeltetők folyamatosan kontrollálják, bemutatják azokat a minőségbiztosítási módszereket, amelyekkel az adatbázis teljességét és megfelelőségét biztosítják. Az online informatikai rendszerben az adatbevitel során 119 automatikus ellenőrzési algoritmust működtetnek. Az automatikus ellenőrzési algoritmussal nem kezelhető adatok ellenőrzését 5 részállású, egészségügyi képzettségű kontroller és 2 főállású munkatárs végzi. A regiszter működése során folyamatosan fejlesztették az ellenőrzés módszereit, ennek során 2018-tól a kontrollerek által ellenőrzött adatlapok utóellenőrzésére is sor kerül. Az utóellenőrzés során a már ellenőrzött adatlapok 2,4%-ában további javításra volt szükség. Eredmények: Az utóellenőrzés eredménye, hogy a kontrolleri munkát hatékonyabbá sikerült tenni, mivel egyre kevesebb az utóellenőrzés során hibásnak talált adatlapok száma. Megvizsgálták, hogy az adatlap kérdéseire milyen arányban kaptak értékelhető választ. Az értékelhető válaszok aránya a legtöbb esetben meghaladta a 90%-ot, azonban a panaszok kezdetének ideje az adatlapok 39%-ában volt megadva, míg a dohányzási szokásokkal kapcsolatos válasz az esetek 59%-ában volt megfelelő. Megbeszélés: A szerzők rámutatnak arra, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatbázisának folyamatos egyeztetése hozzájárul a regisztráció teljességének biztosításához, lehetővé teszi a betegek állapotának hosszú távú követését. Miután a program kötelező jellegűvé vált 2014. 01. 01-jén, az első évben a szívinfarktus-diagnózissal finanszírozott betegek kétharmada (67%) szerepelt a regiszter adatbázisában; ez az arány a 2017–2019-es években meghaladta a 90%-ot (91,7–93,6–91,3%). Következtetés: Vizsgálatukból a szerzők azt a következtetést vonják le, hogy a betegségregiszter működése során szükséges az adatok teljességének és megfelelőségének folyamatos ellenőrzése. A regiszter adatbázisának 90% feletti teljessége az ellátórendszer minőségi paramétereinek folyamatos követését teszi lehetővé. Orv Hetil. 2021; 162(2): 61–68.

Summary. Introduction: The Hungarian Myocardial Infarction Registry contains data on 145 592 treatments related to the 111 788 patients and the 122 351 myocardial infarctions. Method: The recorded information is continuously monitored, and the quality assurance methods used to ensure the completeness and adequacy of the database are presented. In the online IT system, 119 automatic verification algorithms are operated during data entry. Data that cannot be handled by the automated verification algorithm is checked by five part-time health-qualified controllers and two full-time employees. During the operation of the register, the control methods were continuously developed, during which the data sheets checked by the controllers will be post-checked from 2018 onwards. During the post-checked process, 2.4% of the datasheets required further correction. Results: The number of data sheets found to be incorrect during the post-audit was decreasing. The authors examined the proportion of evaluable answers to the questionnaire. The rate of evaluable responses was over 90% in most cases; however, the time of the onset of symptoms was given in 39% of the datasheets, while the answer to smoking habits was adequate in 59% of cases. Discussion: The authors point out that the continuous consultation of the database of the National Health Fund Management Centre and the Hungarian Myocardial Infarction Registry contributes to ensuring the completeness of registration, enabling long-term monitoring of the condition of patients. In the first year of the mandatory period of the program, two-thirds (67%) of patients treated with a diagnosis of myocardial infarction were included in the registry database, and this proportion exceeded 90% in the years 2017–2019 (91.7–93.6–91.3%). Conclusion: The study of the authors concludes that the completeness and adequacy of the data need to be constantly monitored during the operation of the patient registry. The integrity of the register database above 90% enables the continuous monitoring of the quality parameters of the system. Orv Hetil. 2021; 162(2): 61–68.

Restricted access