Search Results

You are looking at 1 - 10 of 31 items for

  • Author or Editor: Erika Tóth x
Clear All Modify Search

National cultures and European identity

The process of Engrenage among European Commission civil servants

Author: Erika Tóth

The article introduces an empirical research conducted at the European Commission that aimed to investigate the European Commission’s organisational culture and how that reflects national cultural diversity. In the comprehensive analysis of the organisational culture and human resources policies, a clear focus was given to examine how civil servants coming from diverse national cultural backgrounds act in this multicultural environment. The research intended to describe how the Commission’s organisational culture handles national cultural diversity and whether civil servants’ attitudes change in the supranational environment, gradually embodying an emerging European identity.

Restricted access

Abstract

Risk assessments and remediation plans of hydrocarbon-contaminated sites usually have been managed based on total petroleum hydrocarbon (TPH) content. Gasoline is one of the most mobile pollution agents, which consist mainly of light hydrocarbons. Measuring of TPH does not give enough information about the individual compounds. Another problem is using solvents such as n-hexane for extraction. In some cases we would like to know about the hydrocarbon-adsorption properties of contaminated samples. The article describes a laboratory model for hydrocarbon contamination modeling, and measuring hydrocarbon sorption properties. For modeling the authors have chosen gasoline type hydrocarbon, homogeneous sand and clay samples from the Kiscell Clay Formation. Results of the modeling indicate that the referenced ATD-GC/MS method can be a very effective tool in the risk assessment of hydrocarbon-contaminated areas.

Restricted access

Absztrakt

A petefészek-daganatok mintegy 15–20%-a tartozik a borderline csoportba (más néven atípusosan proliferáló tumor vagy alacsony malignitási potenciálú carcinoma). E tumorok diagnosztikája és kezelése sok problémát okoz a patológusok és klinikusok számára egyaránt. A borderline tumorok gyakran reproduktív korban lévő, fiatal nőkben alakulnak ki, jó prognózisúak, a betegség lefolyása indolens, de a hagyományos kemoterápiával szemben rezisztensek. A borderline tumorok különböző szöveti típusai közül a leggyakrabban a serosus borderline tumorok fordulnak elő, a nőgyógyászati patológiában a legtöbb diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai problémát okozva. Intézetünkben 2000 és 2008 között 30 esetben diagnosztizáltunk serosus borderline tumort. 13 esetben típusos borderline tumor volt, 7 esetben mikropapilláris borderline tumort láttunk, 2 esetben mikroinvázióval és a maradék 8 esetben a borderline tumor jól differenciált serosus carcinomával kombinálódott. A 22 borderline tumoros esetből 17 esetben I-es stádiumú, a petefészekre, vagy petefészkekre lokalizálódó daganatról volt szó, a maradék 5 esetben nem-invazív implantátumok voltak a hasüregben. A jól differenciált serosus carcinomák mellett nem-invazív implantátumokat (3 eset) ill. invazív implantátumokat, metasztázisokat találtunk. A petefészek serosus borderline tumorainak fő diagnosztikai problémája a mikropapilláris mintázat értékelése, a mikroinvázió meghatározása és észlelése, a pseudo-borderline mintázatú jól differenciált serosus carcinomától való elkülönítés mellett az extraovariális manifesztációk, implantátumok dignitásának meghatározása. Munkánkban e főbb diagnosztikus problémákat tárgyaljuk saját tapasztalataink ill. a szakirodalom adatai alapján.

Restricted access

Absztrakt

A petefészek felszíni hámtumorainak mintegy 15–20%-a tartozik a borderline (vagy atípusosan proliferáló, ill. alacsony malignitási potenciálú) csoportba, és összességében 5–7% a mucinosus borderline tumorok előfordulási gyakorisága, a második leggyakoribb típus a serosus borderline tumorok után. A borderline tumorok komoly diagnosztikus és terápiás nehézséget jelentenek a patológus ill. a klinikus számára egyaránt. E daganatok mind szövettani megjelenésükben, mind prognózisukat tekintve köztes helyet foglalnak el a jóindulatú cystadenomák és a carcinomák között. Gyakran fertilis korban lévő nők betegsége indolens lefolyással. A prognózis jó, de a hagyományos kemoterápiával szemben rezisztensek. A legfőbb nehézséget az intraepithelialis carcinoma, a mikroinvázió és az expanzív invázió diagnosztizálása, a primer borderline tumorok colorectalis adenocarcinomák petefészekáttétjétől való elkülönítése okozza. Az Intézetünkben 2000 és 2008 között mucinosus borderline tumornak diagnosztizált 11 esetet újra átnéztük. Közülük 8 eset intestinalis típusú, a maradék 3 eset cervicalis (Müller-cső differenciációjú) típusú volt. 5 esetben lehetett intraepithelialis carcinomát és 5 esetben mikroinváziót találni. Munkánkban e diagnosztikus nehézségeket foglaljuk össze saját tapasztalataink és az irodalmi adatok alapján, néhány szóban kitérve a peritonealis és ovarialis pseudomyxomára.

Restricted access

Silver is used extensively in both hospitals and outpatient clinics as a disinfectant coating agent on various devices. Resistance to silver was recently reported as an emerging problem in Enterobacteriaceae. Multidrug-resistant high-risk clones of Klebsiella pneumoniae are common causes of serious healthcare-associated infections worldwide posing a serious threat to patients. In this study, we investigated the capacity of both high-risk (CG14/15 and CG258) and minor clone strains of K. pneumoniae to develop resistance to silver. Resistance was induced in vitro in silver-susceptible but otherwise multidrug-resistant clinical isolates. Genetic alterations in the silver-resistant derivative strains with regard to the silver-susceptible isolates were investigated by whole-genome sequencing. The transferability of high-level resistance to silver was also tested. We demonstrated that the high-level resistance to silver can quickly evolve as a consequence of a single-point mutation either in the cusS gene of the chromosomally encoded CusCFBARS efflux system and/or in the silS gene of the plasmid-encoded Copper Homeostasis and Silver Resistance Island (CHASRI) coding also for a metallic efflux. The minimal inhibitory concentrations (MICs) of the strains increased from 4 mg/L (23.5 μM) AgNO3 to >8,500 mg/L (>50,000 μM) AgNO3 during induction. Harboring the CHASRI proved an important selective asset for K. pneumoniae when exposed to silver. Successful conjugation experiments using Escherichia coli K12 J5-3Rif as recipient showed that high-level silver resistance can transmit between strains of high-risk clones of K. pneumoniae (ST15 and ST11) and isolates from additional species of Enterobacteriaceae. The lack of fitness cost associated with the carriage of the CHASRI in a silver-free environment and the presence of the RelEB toxin–antitoxin system on the conjugative plasmids could advance the dissemination of silver resistance. Our results show that multidrug-resistant high-risk clones of K. pneumoniae are capable of evolving and transmitting high-level resistance to silver. This observation should warrant a more judicious use of silver coated-devices to prevent the extensive dissemination of silver resistance.

Restricted access

Because of the selectivity of the commonly used media it is very difficult to cultivate bacteria inhabiting ultrapure waters under laboratory conditions. In this study 5 new media (synthetic and complex) were developed to reveal bacterial community of the ultrapure water originated from the water purification system of a Hungarian power plant which was studied already with using traditional media. Composition of the new media tends to reproduce the nutrient deficient conditions of the investigated water, therefore media were highly oligotrophic. Altogether 122 bacterial strains were isolated from the 5 different media. Based on ARDRA grouping 27 strains were chosen for the partial 16S rRNA gene sequence analysis. The results showed that the applied media strongly influence the composition of the cultivable bacterial community. A larger scale of α-Proteobacteria (Mesorhizobium spp., Ancylobacter sp., Methylobacterium sp.) and many Actinobacteria (Leifsonia sp., Microbacterium spp., Mycobacterium spp.) could be isolated from the same ultrapure water system than with any other cultivation methods or media applied before. Moreover, two novel bacterial taxa could be isolated from the studied water purification system.

Restricted access
Authors: Zoltán Szentirmay, Mónika Gallai, Orsolya Serester, János Szőke and Erika Tóth

Absztrakt

A microsatellita-instabilitás (MSI) hozzájárul a vastagbélrák kialakulásához, befolyásolja annak várható kórlefolyását és a személyre szabott daganatellenes kezelés körülményeit. Az MSI a daganat morfológiai megjelenésének megváltozásával is együtt jár, ezért a rutin hematoxilin-eozin (H&E) alapú szövettani vizsgálat alkalmas lehet a microsatellita-státus valószínűsítésére. Munkánk célja volt, hogy a rutin szövettani diagnosztikai gyakorlat számára használható módon bemutassuk azokat a klinikopatológiai jellegzetességeket, amelyek megkönnyítik a microsatellita-stabil és -instabil colorectalis carcinomák felismerését. Az Országos Onkológiai Intézet Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrumában vizsgált vastagbélrák-esetek közül 384 daganat lokalizációját, klinikai stádiumát, microsatellita-státusát, valamint a daganat felfedezésekor a betegek életkorát figyelembe véve választottunk ki 26 herediter nem-polyposus colorectalis carcinomát (HNPCC), 22 sporadikus MSI-H (magasfokú microsatellita-instabilitás) és 76 microsatellita-stabil (MSS) vagy alacsonyfokú microsatellita-instabilitást mutató (MSI-L) carcinomát. Ezekben az esetekben vizsgáltuk az MSI-státussal összefüggésbe hozható morfológiai jellegzetességek előfordulási gyakoriságát. Vizsgálatunk során kimutattuk, hogy az MSS/MSI-L, illetve a HNPCC és az időskori sporadikus MSI-H tumorok a kormegoszlás, a felfedezéskori klinikai stádium, a lokalizáció és a szövettani szerkezet segítségével nagy valószínűséggel akkor is felismerhetőek, ha egyébként genetikai microsatellita-instabilitási teszt nem áll rendelkezésre. A kifejezett microsatellita-instabilitással összefüggésbe hozható morfológiai jel a tumorsejtek között vagy a daganat stromájában tumorinfiltráló limfociták jelenléte, a kerek vagy ovális, nagy izolált nucleolust tartalmazó vesicularis sejtmag és az expanzív növekedés a daganat széli részein. Ha a rutin patológiai vizsgálat során a fenti klinikopatológiai jellegzetességeket figyelembe vesszük, akkor nagy valószínűséggel helyesen következtethetünk egy vastagbélrák microsatellita-státusára. Ez az eljárás megkönnyíti és széles körben hozzáférhetővé teszi a legmegfelelőbb daganatellenes terápia meghatározását, illetve az ehhez szükséges molekuláris patológiai vizsgálatok kiválasztását.

Restricted access

Absztrakt:

Széles körű genetikai vizsgálatok (genome-wide association studies, GWAS) kimutatták, hogy a népességben olyan örökletes genetikai eltérések fordulnak elő, amelyek a sporadikus vastagbélrákok kialakulását befolyásolják. Ezek egy bázist érintő DNS-szekvencia-variációk (single nucleotide polymorphism, SNP), amelyek számos kromoszómában elszórtan helyezkednek el, és ha éppen daganatkeletkezéssel kapcsolatos gének szomszédságában fordulnak elő, variábilis alléljaik megváltoztatják az adott, egyébként nem mutáns gének működését, és ezzel megnövelik a daganat kialakulásának kockázatát. Magyarországi adatokat kívántunk szolgáltatni hat vastagbélrák-hajlamosító SNP-kockázati szekvencia variációinak előfordulási gyakoriságáról és kockázatnövelő hatásáról vastagbélrákban, összehasonlítva a normál-kontrollpopulációval, továbbá vizsgáltuk a vastagbélrákban megbetegedett páciensek tumorlokalizációjának és RAS-mutációs státusának megoszlását is. Összesen 47 nem daganatos, illetve 47 daganatos beteg vérmintáját vagy a szájnyálkahártyáról vett sejtmintáját vizsgáltuk. DNS-izolálás után a szekvenciavariációkat aszimmetrikus, úgynevezett LATE PCR és olvadáspontanalízis-módszerrel, két SNP-specifikus primer, jelöletlen próba és interkaláló fluoreszcens festék segítségével LC480 (Roche) típusú készüléken mutattuk ki. Vastagbélrákos betegekben előforduló daganathajlamosító SNP-k homozigóta kockázati alléljainak gyakorisági eloszlását hasonlítottuk össze nem daganatos személyek genomjában meglévő hasonló allélvariációk előfordulási gyakoriságával, továbbá az SNPnexus adatbázisban tárolt európai (CEU) populációs adatokkal. A vizsgált SNP-k homozigóta kockázati allélja a saját kontrolladatokhoz, illetve a CEU-populációhoz viszonyítva vastagbélrákban 1,5–2,3-szor gyakrabban fordult elő; a heterozigóta allélok egyforma gyakorisággal fordultak elő tumoros és kontrollpopulációban. Vizsgáltuk a hat SNP homozigóta kockázati alléljának együttes előfordulását egy időben, egy személyben. 47 vastagbélrákos betegünk között 3 esetben is volt olyan személy, akiben egyszerre három, 5 esetben egyszerre két különböző SNP homozigóta kockázati allélja fordult elő, 24 esetben valamelyik SNP-nek csak 1 kockázati allélját találtuk meg, 15 esetben nem találtunk kockázati allélt a DNS-mintákban. A 47 tagú nem daganatos kontrollpopulációban mindössze három személynél fordult elő egyszerre két különböző homozigóta kockázati allél, és 17 mintában csupán 1 kockázati allél fordult elő. A daganatos és a kontrollcsoportban a homozigóta kockázati allélok előfordulási gyakorisága egymástól szignifikánsan eltért. A vastagbélrák-lokalizáció a bal colonfélben, valamint a KRAS-mutáció szignifikánsan gyakoribb volt a homozigóta kockázati allélt hordozó betegekben. NRAS-mutáció a 47 daganatos mintában nem fordult elő. A genom alacsony penetranciával öröklődő szekvenciavariációi reálisan befolyásolják a vastagbélrák kialakulásának kockázatát a szomszédos gének működésére gyakorolt hatással, de a kockázat mértéke személyre szabott, és ezt a környezeti faktorok, illetve az étrend is befolyásolja. Orv Hetil. 2018; 159(40): 1614–1623.

Restricted access

Absztrakt:

Az etopozid egy topoizomeráz-II-gátló daganatellenes kemoterápiás szer, amelyet széles körben használnak hematológiai malignitások és szolid tumorok kezelésére. Terápiás indexe magas, használata számos rövid és hosszú távú mellékhatáshoz vezet, amelyek csökkentik a betegek gyógyulási esélyét. Dozírozása testfelület-alapú számítással történik, személyre szabott terápiás ajánlás jelenleg nincs. A gyógyszer biotranszformációjában és szállításában számos enzim és transzporter vesz részt; az etopozid farmakogenetikájáról is rendelkezünk ismeretekkel. Napjainkban előtérbe kerültek a farmakoepigenetikai kutatások is, ezért a szerzők betekintést kívánnak nyújtani az etopozid-útvonalat érintő epigenetikai változások kutatásába, kiemelve azokat a tanulmányokat, amelyek az enzimekre és a transzporterekre fókuszáltak. A jövőben az etopozid-útvonal epigenetikai változásai vélhetően fontos szerepet tölthetnek be a diagnosztikában, a prognosztikában és a személyre szabott terápiában. Orv Hetil. 2018; 159(32): 1295–1302.

Open access
Authors: Helga Judit Feith, Andrea Szőke, Boróka Ábrám and Erika Tóth

Absztrakt

Bevezetés: A kutatásokban jóval kisebb hangsúlyt kap a betegek és hozzátartozók betegjogi és ellátásszervezési ismereteinek és együttműködésükkel kapcsolatos attitűdjeinek a felmérése. Célkitűzés: Hiánypótló kutatásukban a szerzők legfontosabb célkitűzése az volt, hogy felmérjék az onkológiai ellátásban megjelenő laikusok ellátásszervezési ismereteit, valamint attitűdjeit. Módszer: Az adatok felvételét két nagy betegforgalmú helyszínen végezték, szóbeli interjú formájában (n = 271). Eredmények: A válaszadók 26,1%-a egyáltalán nem szerez be további információt feltételezett/bizonyított betegségéről. 69,0% vélte úgy, hogy a patológus kizárólag halottakkal foglalkozik vagy pedig egyáltalán nem tudta, mi a feladata. Mindössze a válaszadók 39,7%-a jelezte, hogy a daganatos betegség típusának meghatározásában a patológus szerepet játszik. Ez utóbbi két eredményt nem befolyásolta a válaszadók iskolai végzettsége. Következtetések: Bizonyítható, hogy sokan nem ismerik, s bár iskolai végzettség függvényében változott a válasz, de magas százalékban nem is akarják megismerni az onkológiai ellátás működését. A szerzők véleménye szerint a laikusok informáltsága magasabb szintű betegellátáshoz, s ezzel összefüggésben nagyobb betegbiztonsághoz vezetne. Orv. Hetil., 2016, 157(33), 1314–1319.

Open access