Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Ernő Jakab x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Munkahelyi pszichoszomatika

Workplace psychosomatic research

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ernő Jakab and Imre Lázár

A Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézete által szervezett országos reprezentatív népegészségügyi felmérések (Hungarostudy,1995, 2002) nyomán külön kiképzett kérdezőbiztosok, 1995-ben 12.370 személyt, és 2002-ben 12.668 személyt kerestek fel lakásukon. A tanulmány e két felmérés alapján elemzi a 30–60 év közötti aktív munkavállalók mintáját a munkahelyistresszt meghatározó munkafeszültség legfőbb dimenziói alapján. 1995-ben 1308 férfi és 1701 nő, 2002-ben 2355 aktív munkavállaló férfi és 2175 nő vett részt ezekben a felmérésekben.A munkahelyi feszültség modellünkben a munkahelyi bizonytalanság, a munkával való elégedetlenség, a munkatársi támasz hiánya és a munkahelyi kontroll hiányából származtatható. Az alkalmazott bio-pszicho-szocio-gazdasági szemlélet keretében lépésenkénti kétváltozós logisztikus regresszió­analízis-modellezéssel vizsgáltuk a munkahelyi stressz elemeinek együttes és kombinált hatásait a Beck-depresszió skálaértékekkel, a betegség nélküli munkaképesség-csökkenéssel és a betegállományban eltöltött napok számával összefüggésben. Modellszámításokat végeztünk a munkahelyi stresszel kapcsolatbahozható életminőség-kockázat nemzetgazdasági költségeivel kapcsolatban.1995-ben a krónikus munkafeszültség a magyar aktív munkavállalók 17,05%-ára volt jellemző, 2002-ben ez az arány 25,47% volt. A magas munkafeszültséggel jellemzettférfiak és nők körében 1995-ben és 2002-ben isszignifikánsan nagyobb mértékben volt jelen a klinikai mértékű depresszív tünetegyüttes az alacsonyabb munkafeszültséggel jellemezhető alkalmazottakkal való összevetésben. 2002-ben a krónikusan fokozott munkafeszültség a férfiaknál négyszeresére, míg a nőknél kétszeresére emelte a klinikai mértékű depresszió rizikóját. A magas munkafeszültség mindkét nemnél szignifikáns mértékben növelte a betegség nélküli munkaképesség-csökkenés esélyét. Míg a munkafeszültséggel jellemzett férfiak esetében a betegállományban eltöltött napok számával nem találtunk szignifikáns összefüggést, a nőknéligen. Férfiaknál a munkafeszültség elemeinek kombinált hatásai a munkahelyi kontrollhiánya, amunkahelyibizonytalanságés a munkával kapcsolatosel

Restricted access

A munkahelyi stressz egészségkárosító hatását egyre több szakirodalmi adat támasztja alá. Kutatásunk céljai: a pedagógusok lelki egészsége és a munkahelyi stressz közti kapcsolat feltárása, valamint az énhatékony­ság és a túlvállalás lelki egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Módszerek: Kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatunk általános iskolai peda­gógu­sok körében folyt. A vizsgálati mintát 87 pedagógus alkotta, mindegyikük nő. A munkahelyi stresszt a Siegrist-féle modell keretein belül értelmeztük, mérésére az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanságának kérdőívét alkalmaztuk. Az énhatékonyság mérésére a Schwarzer-féle énhatékonyság kérdőívet, a mentális egészségi állapot felméréséhez pedig a Maslach-féle kiégés kérdőívet, a Beck depresszió kérdőív rövidített változatát és a Maastricht vitális kimerültség kérdőív rövidített változatát használtuk fel. Az adatok elemzését lineáris regressziós eljárás segítségével végeztük. Eredmények: A vizsgálat eredményei szerint a pedagógusok lelki egészségének fontos meghatározó tényezője az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalansága. A túlvállaló magatartás és az énhatékonyság mind a kiégés, mind a vitális kimerültség prediktorának bizonyult, viszont a depressziós tünetek egyik egyéni jellemzője sem mutatkozott szignifikáns magyarázó tényezőnek. A túlvállalás és a munkahelyi stressz közötti interakció szignifikánsnak bizonyult a vitális kimerültség tekintetében, míg az énhatékonyság a munkahelyi stressz és a kiégés kapcsolatának volt moderáló tényezője. Következtetések: A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a különböző mentális egészségi változókra eltérő módon és mértékben hatnak a munkahelyi stressz káros hatásait is befolyásoló egyéni jellemzők. A lelki egészség megőrzését célul kitűző intervenciós programok megtervezésénél a jelen tanulmányhoz hasonló vizsgálatok eredményeit is érdemes lenne figyelembe venni.

Restricted access