Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for

  • Author or Editor: Erzsébet Nagy x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A humán inzulinok és az inzulinanalógok hatékonysága hasonló, de az utóbbiaknak kedvezőbb a farmakokinetikájuk, amivel kevesebb hypoglykaemia és az élettanihoz hasonlóbb inzulinprofil érhető el. Célkitűzés: Annak igazolása, hogy a humán bázis-bolus inzulinkezelésről glargininzulin-alapú bázis-bolus kezelésre váltva jobb glykaemiás kontroll biztosítható. Módszer: A 12 hónapos retrospektív adatgyűjtéssel kiegészített 3 hónapos prospektív, beavatkozással nem járó vizsgálatba olyan betegek kerültek, akiket a beválasztáskor váltottak glargininzulin- – 100 E/ml – alapú bázis-bolus inzulinkezelésre, nem volt megfelelő a vércukorháztartásuk, és a bevonást megelőző 12 hónapból legalább további egy HbA1c-eredménnyel rendelkeztek. Az 1513 bevont beteg közül 1181 betegnek álltak rendelkezésre a hatásossági elemzéshez szükséges adatai. Eredmények: A bevonáskor átlagosan 58,3 éves betegek 48,1%-a volt férfi. Az analóg inzulinra váltást megelőző évben a betegek átlagos HbA1c-szintje lényegében stagnált: a váltás előtt 12 hónappal 8,8 ± 1,4%, a váltáskor 8,8 ± 1,2% volt, a váltás után 3 hónappal viszont szignifikánsan csökkent 7,7 ± 1,0% értékre (p<0,001). A váltás és a 3. hónap között szignifikánsan csökkent az éhomi vércukorszint (10,0 ± 3,2 mmol/l-ről 7,4 ± 1,9 mmol/l-re, p<0,001) és a postprandialis vércukorszint is (11,1 ± 2,8 mmol/l-ről 8,8 ± 1,7 mmol/l-re, p<0,001). Az inzulinok dózisát a váltást megelőzően és azt követően is növelték. Következtetések: A glargininzulin-alapú bázis-bolus kezelés szignifikáns javulást tudott elérni olyan betegek glykaemiás állapotában, akik nem voltak megfelelően beállítva a váltást megelőzően. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1201–1207.

Restricted access

The complete ITS (internal transcribed spacer) region coding the ITS1, the ITS2 and the 5.8S rDNA was amplified by polymerase chain reaction from two strains of Gilbertella persicaria, six strains in the Mucoraceae (Mucor piriformis, M. rouxii, M. circinelloides, Rhizomucor miehei, R. pusillus and R. tauricus) and four strains representing three species of the Choanephoraceae (Blakeslea trispora, Choanephora infundibulifera and Poitrasia circinans). Sequences of the amplified DNA fragments were determined and analysed. G. persicaria belongs to the monogeneric family (Gilbertellaceae), however, originally it was described as Choanephora persicaria. The goal of this study was to reveal the phylogenetic relationship among fungi belonging to Gilbertellaceae, Choanephoraceae and Mucoraceae. Our results support that the “intermediate” position of this family is between Choanephoraceae and Mucoraceae.

Restricted access

In the past six and half years, 862 different clinical samples [sputum, bronchoalveolar lavage, thorax puncture, cerebrospinal fluid and skin samples] were tested by Gen-probe amplified Mycobacterium tuberculosis direct test (MTD) or ligase chain reaction (LCR) or polymerase chain reaction (PCR). 239 parallel clinical samples were cultivated, and some samples were stained with Ziehl-Neelsen staining. 1-4 samples were tested per patient. 29 (12.13%) samples were positive and 177 (74.05%) samples were negative with both cultivation and molecular genetic methods. 2 (0.83%)samples were positive only on cultivation, and 31 (12.97%) samples were positive only with the molecular diagnostic methods. The differences are undoubtedly explained by the sensitivity of the molecular diagnostic methods.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Ildikó Nyilasi, T. Papp, M. Takó, Erzsébet Nagy, and Cs. Vágvölgyi

Iron is an essential nutrient for most organisms because it serves as a catalytic cofactor in oxidation-reduction reactions. Iron is rather unavailable because it occurs in its insoluble ferric form in oxides and hydroxides, while in serum of mammalian hosts is highly bound to carrier proteins such as transferrin, so the free iron concentration is extremely low insufficient for microbial growth. Therefore, many organisms have developed different iron-scavenging systems for solubilizing ferric iron and transporting it into cells across the fungal membrane. There are three major mechanisms by which fungi can obtain iron from the host: (a) utilization of a high affinity iron permease to transport iron intracellularly, (b) production and secretion of low molecular weight iron-specific chelators (siderophores), (c) utilization of a hem oxygenase to acquire iron from hemin. Patients with elevated levels of available serum iron treated with iron chelator, deferoxamine to remedy iron overload conditions have an increased susceptibility of invasive zygomycosis. Presumably deferoxamine predisposes patients to Zygomycetes infections by acting as a siderophore. The frequency of zygomycosis is increasing in recent years and these infections respond very poorly to currently available antifungal agents, so new approaches to develop strategies to prevent and treat zygomycosis are urgently needed. Siderophores and iron-transport proteins have been suggested to function as virulence factors because the acquisition of iron is a crucial pathogenetic event. Biosynthesis and uptake of siderophores represent possible targets for antifungal therapy.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szívelégtelenség miatt hospitalizált szívelégtelen betegek kórházi és egyéves halálozása igen magas. A natriureticus peptideknek a szívelégtelenség diagnosztikája mellett a prognosztikában is jelentős szerepe van. A natriureticus peptideknek a kórházi kezelésre történő változása ismert prognosztikai tényező. Keveset tudunk a kórházi felvételkor mért extrém magas natriureticus peptideknek a prognosztikai értékéről a kórházi halálozásra vonatkozóan. Célkitűzés: Annak eldöntése, hogy az extrém magas B típusú natriureticus peptidnek van-e prognosztikai jelentősége a kórházi halálozásra. Módszer: Retrospektív adatgyűjtés a 2006–2016 között a Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia Osztályán kezelt szívelégtelen betegek felvételi NT-proBNP szintjének és kórházi halálozásának a szempontjából. Külön vizsgáltuk a 2015-ben szívelégtelenség miatt hospitalizált olyan szívelégteleneket, akiknek a felvételi NT-proBNP szintjét extrém magasnak tartottuk. Itt a határt 10 000 ng/l feletti értéknél szabtuk meg. E betegeknél a szívelégtelenség komorbiditásait is figyelembe vettük. Eredmények: Az elmúlt 10 évben 3143, kórházat elhagyó beteg medián NT-proBNP értéke 4842 ng/l volt, míg a 182, kórházban meghalt beteg medián NT-proBNP értéke 10 688 ng/l-nek adódott (p<0,001). 2015-ben 118 olyan szívelégtelen beteget kezeltünk, akiknek az NT-proBNP értéke 10 000 ng/l felett volt. A kórházban meghaltak száma 13 volt, ami több mint 10%-os halálozást jelentett, szemben az összes szívelégtelen beteg 5,8%-os halálozásával. Az extrém magas NT-proBNP-vel felvett betegeknél már nem volt szignifikáns különbség az elhunyt, illetve túlélő betegek medián értékei között (17 080 ng/l versus 19 152 ng/l). Következtetés: A felvételi NT-proBNP esetén a 10 000 ng/l feletti érték szignifikáns kórházi mortalitásnövekedést jelent. A 10 000 ng/l feletti tartományban már nincsen szignifikáns különbség a túlélők és meghaltak értékei között. Nincsen olyan etiológiai tényező, amit egyértelműen felelőssé lehetne tenni az extrém magas NT-proBNP értékekért, illetve a halálozásért. Orv Hetil. 2017; 158(20): 779–782.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szívelégtelenség gyanúja miatt hospitalizált szívelégtelen betegeknél a natriureticus peptidek meghatározása mind a diagnózis megerősítése, mind pedig a prognosztika szempontjából fontos. A kezelés hatására jelentkező natriureticuspeptidszint-változás mértéke a prognózis egyik meghatározója. Célkitűzés: Annak eldöntése, hogy az akut szívelégtelenség miatt felvett betegeknél a felvételi natriureticus peptid korai ismétlése eredményez-e olyan változást, amely befolyásolhatja a diagnózist és a prognózist. Módszer: Prospektív adatgyűjtés a 2017 és 2018 között a Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia osztályán kezelt akut szívelégtelen betegekre vonatkozóan, az N-terminális pro-B natriureticus peptid (NT-proBNP) szintjének a felvételkor és 12 órán belül ismételten mért értékeinek összehasonlítására. Azon betegek adatait elemeztük, akiknek a felvételt indokoló panaszai 24 órán belül kezdődtek, és a panaszokat szívelégtelenség okozta. Eredmények: A vizsgált 23 beteg átlagéletkora 77,9 ± 8,3 év volt. A betegek nagy részénél a szívelégtelenséget csökkent szisztolés balkamra-funkciót okozta. Ezen betegeknél az ejekciós frakció 34,1 ± 3,9%-nak adódott. A panasz kezdetétől eltelt idő 6,7 óra ± 2,2 óra volt, míg az ismételt biomarkermeghatározásig eltelt idő 6,5 ± 2,2 órát tett ki a felvételi mérés időpontjához képest. Az NT-proBNP medián értéke 5064 pg/ml-ről 8847 pg/ml-re emelkedett (p<0,0005) a 6 órás kontroll során, ami 75%-os növekedést jelentett. A hs-troponin-T átlaga 46 ± 25 ng/l-ről 78 ± 51 ng/l-re növekedett (p<0,002). Következtetések: Akut szívelégtelenségben jelentős NT-proBNP-emelkedés várható a felvételt követő korai, ismételt mérés eredményeként. Ennek ismerete mind diagnosztikai, mind prognosztikai szempontból jelentőséggel bírhat. A megfigyelésnek nagyszámú betegen való validálása szükséges. Orv Hetil. 2018; 159(25): 1009–1012.

Restricted access

A csontvelőben lévő mesenchymalis őssejtek multipotensek, kitűnő regenerációs készséggel rendelkeznek, sejtkultúrában nemcsak mesodermalis, hanem ectodermalis és endodermalis eredetű sejtekké is képesek differenciálódni. A regeneratív folyamatot bioaktív molekulák, speciális növekedési faktorok és vivőanyagok támogatják. A csontvelőben lévő mesenchymalis őssejtek jól felhasználhatók a sérült szövetek pótlásában és egyes betegségek gyógyításában. Az álízületek, csontdefektusok gyógyításában előnyösen alkalmazható a sejtes terápia, a csontvelőben lévő mesenchymalis őssejtekből megfelelő eljárással osteoblastok alakulnak ki. Ma már a klinikai alkalmazásról is vannak sikeres adatok. A sérült ízületi porc gyógyítása a csontvelőben lévő mesenchymalis őssejtek felhasználásával sikeresnek látszik a porcszövet regenerációjában. A kardiológia területén a myocardialis infarctus, továbbá a központi idegrendszer egyes betegségeinek és sérülésének gyógyításában számoltak be eredményes vizsgálatokról és klinikai alkalmazásokról. Vannak már biztató adatok máj- és vesebetegségekben, sérülésekben és a diabetesben történt alkalmazásról is. A közlemény célja, hogy áttekintse a közelmúltban végzett számos preklinikai vizsgálat során a mesenchymalis őssejtek molekuláris jellegzetességeit, az állatkísérletek során nyert eredményeket és a klinikai alkalmazás lehetőségeit. Orv. Hetil., 2012, 153, 1807–1815.

Restricted access
Restricted access

Streptococcus pneumoniae is an important pathogen with significant morbidity and mortality rates worldwide, especially among children <5 years. Healthy carriers are the most important sources of pneumococcal infections, and the nasopharyngeal colonisation is the most prevalent among children attending communities such as day-care centres (DCCs). The conjugate pneumococcal vaccines (PCVs) were shown to have an impact on the colonisation, and so play an important role in inhibiting infections. In this study we compared the nasal carriage of healthy children attending DCCs in Szeged, Hungary in 2003/2004, when nobody was vaccinated, and in 2010, when already 1/5 of the children received PCV-7. Significant differences were observed in the serotype distribution, representing a marked shift from the previously widespread vaccine-types (mostly 6A or 14) to others (11A and 23F). The new serotypes showed higher antibiotic susceptibility. The bacterium exchange between children was clear from the pulsed-field gel electrophoresis (PFGE) patterns, and the circulation of certain international clones plays also a role in these dynamic changes.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Schreiberné Molnár, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Barbara Nagy, Márta Bakacs, Orsolya Kis, Eszter Sarkadi Nagy, and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 az előző vizsgálathoz hasonlóan az Európai Lakossági Egészségfelmérés egy kisebb almintáján valósult meg. A szerzők a jelen közleményben a magyar lakosság vitaminbevitelének adatait ismertetik. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig a 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság vitaminbevitelét reprezentálja. Eredmények: A férfiak és a nők vitaminbevitele között jelentős eltérés állapítható meg. Férfiaknál a C-vitamin kivételével valamennyi vízben oldható vitamin bevitele nagyobb, mint a nőknél, a D- és E-vitamin esetében a különbség szignifikáns. Pozitívumnak tekinthető a lakosság ajánlásoknak megfelelő B1-, B2-, B6-, B12-, C-vitamin- és niacinbevitele, a férfiaknál azonban az előző vizsgálathoz képest csökkent az A-vitamin- és β-karotin-bevitel. Továbbra is alacsony a D-vitamin- és folsavbevitel, főleg az idősek D-vitamin-bevitele kritikusan alacsony. A biotin- és pantoténsav-bevitel sem érte el az ajánlott értéket. Következtetés: A megfelelő vitaminellátottság eléréséhez a lakosság tájékoztatása mellett nélkülözhetetlen az egészséges élelmiszer-választék elérhetővé tétele is. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1302–1313.

Restricted access