Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Erzsébet Urbán x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Magyarország templomépítészete 1945–1964 között

Vázlat az alkotóművészi értékeléssel megállapítható építészeti folytonosságról

Építés - Építészettudomány
Authors: Zorán Vukoszávlyev and Erzsébet Urbán

Második világháború utáni építészetünk építészettörténeti értékelése mind ez idáig kevéssé foglalkozott a templomépítészet kérdéskörével. Ennek teljes emlékanyagot átfogó értékelése még nem történt meg, alapvetően vázlatát sem adta meg még kritikai építészettörténet-írásunk. Nem meglepő mindez, hiszen összegző megállapításként kezelt axióma: az 1948-at követő politikai fordulat után 40 évig nem lehetett templomot építeni, a kivételesnek tekinthető esetek pedig legfőképp politikai propaganda céllal jöttek létre. Ezt a vélekedést már a rendszerváltás környékén megindult társadalomtudományi és egyháztörténeti kutatások megkérdőjelezték, de az utóbbi negyedszázad építészettörténeti kutatásai még csak részleteiben írták felül. Stíluskritikai értékelésen alapuló átfogó kutatás a témában még nem történt.

Hazai építészetünk második világháborút követő változásait alapvetően a modern építészet folytonossága mentén szokásos vizsgálni — ez a módszer követhető a két világháború között kibontakozó progresszív modern templomépítészet hatásaként is a vizsgált időszakban. Az alkotói megközelítés értékelésére hangsúlyt helyező kutatásunk a stíluskritikai értékelésekkel kibővülve jóval összetettebb és árnyaltabb képet nyújt: nemcsak a modern továbbélését, hanem a tradicionális stílusirányzatok mentén megjelenő, szintézist biztosító folyamatokat is elhelyezi az építészettörténet értékrendszerében. A második világháborút követő gyors politikai és társadalmi változások által létrejött, alapvetően egyházellenes közeggel jellemezhető mintegy 40 évből jelen tanulmány keretei között a legdinamikusabbnak jellemezhető első két évtizedet vizsgáljuk. Az 1945–1964 közötti időszak hazai templomépítészetének értékelése egy tendenciáiban jól körülhatárolható korszakot fog mutatni számunkra. Ennek természetesnek tűnő belső fordulópontja az 1956-os forradalmat követő politikai-társadalmi változás, de az egyházak ügye és a vallásosság kérdésköre csak egy évtizeddel később kerül nyugvópontra. A stíluskritikailag meghatározható határvonal hazai templomépítészetünkben is fordulatot hoz — építészalkotói megközelítésű elemzéssel bizonyítjuk e korszakhatár felállításának létjogosultságát, melyet építészeti tipológiai vázlatunk is alátámaszt a teljes emlékanyagot átfogó tanulmányunkban.

Restricted access

Templomépítészet a szocializmusban

Szerkezet, forma és szakrális tartalom viszonya az 1970–1980-as évek magyarországi római katolikus templomépítészetében

Építés - Építészettudomány
Author: Urbán Erzsébet

A II. világháborút követő politikai hatalomváltás utáni egyháztalanítás következményeként a magyarországi keresztény egyházak korábbi intenzív templomépítési tevékenysége alapvetően megtorpant. A két világháború közötti gazdag emlékanyag építészeti stílusának és formálásmódjának fokozatosan enyhülő hatása még majd két évtizeden át nyomon követhető, ám az 1960-as évek elejétől új formakísérletek kezdődtek. A katolikus egyház templomépítészetében a II. vatikáni zsinat impulzusának köszönhetően az 1970-es évektől kiszélesedett a stíluspluralizmus, és a korábbi hagyományos anyaghasználat mellett korábban nem alkalmazott épületszerkezetek és építőanyagok is megjelentek (gyakran iparias, már-már profán hatását keltve a szakrális térnek). Részben az alkotói munkásságoknak köszönhetően az újító megoldások a protestáns egyházak építészetében is teret nyertek. A tanulmány a szerkezetiség megjelenése és annak vizuális-esztétikai hangsúlya mentén vizsgálja az emlékeket, de nem a tendenciák megállapítására, hanem az egyes alkotói módszerek értékelésére helyezi a hangsúlyt. Az áttekintés a korábbi szakirodalomban számon tartott emlékanyaghoz képest jelentősen nagyobb számú további épületállományt vesz figyelembe, melyek többsége építőművészeti szempontból ugyan nem bír kiemelkedő jelentőséggel, mégis szociológiai-egyháztörténeti szempontból fontos a számszerűségük és az építésük ténye. A példák sorából kitűnik, hogy a korszak első harmadában épült templomoknál még erősen a hagyományos hossztengelyes elrendezés dominált a megszokott téglafalazatos és fa ácsszerkezettel készült tetővel, míg később gyakoribbá vált a vasbeton vázas és vázkitöltő falazatos, illetve vasbeton födémmel készült, szabadon formált szerkezeti rendszerek alkalmazása. A vizsgált periódus utolsó időszakában a posztmodern terjedésével, valamint a historizáló elemek újrafelfedezésével ismét előtérbe kerültek a hagyományos építési anyagok és szerkezetek. A tanulmány nem időrend szerint sorolja a kiválasztott épületeket, hanem az építész alkotók szerint tagol, és a szerkezet belső térre gyakorolt hatása alapján elemez.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Anette Stájer, Edit Urbán, István Pelsõczi, Erzsébet Mihalik, Zoltán Rakonczay, Katalin Nagy, Kinga Turzó, and Márta Radnai

Fluorides may affect the oxide layer on titanium surface. Caries preventive mouthwashes or gels contain fluorides and are applied at low pH. The aim of the present work was to study whether various concentrations of fluoride at acidic pH cause changes in the surface structure on the polished region of Ti implants, and alter the adherence and colonization of bacteria. Commercially pure Ti grade 4 discs with a polished surface were treated with a mouthwash containing 0.025% fluoride, a gel containing 1.25% fluoride or a 1% aqueous solution of NaF (pH 4.5). The change of surface roughness of the samples and the colonization of Porphyromonas gingivalis strains were studied by scanning electron microscopy after 5 days of anaerobic incubation. The quantity of the bacterial protein was determined by protein assay analysis. Agents with high fluoride concentration at acidic pH increased the roughness of the Ti surface. A slight increase in the amount of bacteria was found on the surfaces treated with 1% NaF and gel in comparison with the control surface. This study suggested that a high fluoride concentration at acidic pH may hinder the development of a healthy transgingival epithelial junction on Ti implants, due to bacterial colonization.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Nagy, Marianna Ábrók, Noémi Bartha, László Bereczki, Emese Juhász, Gábor Kardos, Katalin Kristóf, Cecilia Miszti, and Edit Urbán

A mikrobiológiai diagnosztika területén kevés technikai fejlesztés volt az elmúlt évtizedekben, amely olyan rohamos fejlődést hozott volna a baktériumok és gombák fajszintű (speciesszintű) identifikálásában, mint a „matrix-assisted laser desorption ionization time-of-flight” tömegspektrometria. A klinikai mikrobiológiai gyakorlatban ennek jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a kórokozó ismerete jelentősen befolyásolja a terápiás választást még az antimikrobás szerrel szembeni rezisztencia meghatározása előtt. A hagyományos speciesmeghatározás számos, a környezeti hatások által befolyásolt biokémiai reakción alapszik és sok esetben igen időigényes folyamat. A speciális tömegspektrometriás módszer néhány perc alatt elvégzi a kitenyésztett baktérium vagy gomba pontos identifikálását a konzervált riboszomális fehérjék tömegspektrometriás mérése alapján. Emellett a módszer alkalmazásának lehetőségét számos más új területen is kutatják. Így például a pozitív hemokultúrákból történő direkt kórokozó-meghatározás segítségével hamarabb megkezdhető a szeptikus beteg célzott antibiotikumkezelése. Lehetőség van a kórokozó direkt azonosítására pozitív vizeletmintából, esetleg egyébként steril testnedvekből, vagy megkísérelhető szelektív dúsítást követően Salmonella kimutatása székletből. Az izolált baktériumok „extended spectrum beta-lactamase” és karbapenemáztermelésének gyors kimutatása segítheti a terápiás választást. Ez a tömegspektrometriás módszer a közeljövőben a klinikai mikrobiológiai diagnosztika más területein is teret nyerhet, így például használható lehet a dezoxiribonukleinsav és a ribonukleinsav analízisére, gyors komplett rezisztencia meghatározására és más proteomikai alkalmazásokra is. A közlemény rövid áttekintést kíván adni ennek az új technikának a klinikai mikrobiológiai diagnosztikában való jelenlegi alkalmazhatóságáról. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1495–1503.

Open access