Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for

  • Author or Editor: Erzsébet Varga x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The knowledge of pseudothrombocytopenia (PTCP) is important for the accuracy of a clinical assessment and for avoiding unnecessary treatment. An elderly patient was hospitalized with left lung pneumonia. Severe thrombocytopenia [platelet (PLT) number: 18 × 109/L] without any clinical bleeding was found in ethylenediaminetetraacetic acid blood collection tube. PLT measurement was repeated in various anticoagulant [sodium citrate, lithium heparin, disodium oxalate, hirudin, and magnesium sulfate (Mg-sulfate)] sample collection tubes and all of them showed thrombocytopenia except with Mg-sulfate. To the best of our knowledge, PTCP with five anticoagulant sample collection tubes has not been reported earlier.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Zoltán Varga-Haszonits
,
Zoltán Varga
,
Zsuzsanna Lantos
,
Erzsébet Enzsölné Gerencsér
, and
Gábor Milics

A növények életfeltételeit és termesztési lehetőségeit adott helyen alapvetően befolyásolják a meteorológiai viszonyok. Ezek között kiemelt jelentőséggel bírnak az egymással is sokrétű kölcsönhatásban álló energia- és vízellátottsági viszonyok. E tanulmányban a nagyobb változékonyságot mutató nedvességi viszonyok alakulásában megnyilvánuló törvényszerűségeket elemeztük a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Matematika, Fizika és Informatikai Intézetének Meteorológiai Csoportja által létrehozott agroklimatológiai adatbank 1951 és 2000 közötti napi meteorológiai adatai és az adott növény tenyészidőszakára vonatkozó növényi adatok segítségével.Hazánkban a növénytermesztés a termőterület több mint 80%-án természetes csapadékviszonyok mellett történik. Az elmúlt 50 év adatai alapján végzett agroklimatológiai elemzéssel azt vizsgáltuk, hogy ilyen körülmények között hogyan alakul a növények vízigénye. A növényeknek a vízzel kapcsolatos igénye kétféle formában jut kifejezésre, igényelnek egy statikai vízigénynek nevezhető talajnedvesség-mennyiséget és egy dinamikai vízigényként definiálható, párolgást kiszolgáló mennyiséget.A relatív talajnedvesség adatai lehetőséget adnak arra, hogy az évet a talajnedvesség szempontjából különböző szakaszokra osszuk. A legmagasabb talajnedvesség értékekkel a téli hónapok rendelkeznek. Ekkor hull ugyan a legkevesebb csapadék hazánkban, azonban a párolgás olyan kevés, hogy a csapadék szinte teljes egészében felhalmozódik a talajban. Ha a csapadék fagyott talajra esik, vagy hó formájában hull, akkor a télvégi olvadás során kerül a talajba, ezért február hónapban a legmagasabb a talaj nedvességtartalma. A tavaszi hónapokban fokozatosan növekszik a lehullott csapadék mennyisége egészen a júniusi csapadékmaximumig, azonban fokozottabb mértékben nő a párolgás, ezért a talaj nedvességtartalma lassan csökken. Július, augusztus és szeptember hónapokban a legalacsonyabb a talaj nedvességtartalma. Ekkor a csapadék jelentős része nyári záporok formájában hull le, amelyet a meleg miatt erőteljes párolgás követ, amelyben már a kifejlett levélfelülettel rendelkező növényzet is jelentős részt vállal. Ezért ebben az időszakban a legkevesebb a talajban a nedvesség. Október és november hónapokban a fokozatos lehűlés által lecsökkentett párolgás miatt és a csapadék másod-maximuma következtében ismét megkezdődik a talajban a nedvesség lassú felhalmozódása.Hazánkban tehát a vegetációs időszakban a tavaszi hónapok vízellátása látszik kedvezőnek, a július–szeptemberi időszak pedig kedvezőtlennek a növényi életfolyamatok szempontjából.A területi különbségeket elemezve azt találtuk, hogy míg az Alföld jelentős részén a kritikusnak tekinthető 50% alá süllyed egy átlagos év legszárazabb időszakában a talajnedvesség, addig a legnedvesebb nyugat-dunántúli térségben m__

Restricted access

A metasztatikus daganatok okozta krónikus disszeminált intravaszkuláris koagulopátia (DIC) hátterében leggyakrabban a hasnyálmirigy-, gyomor- és a prosztatarák áll. A trombotikus trombocitopéniás purpura és a hemolitikus urémiás szindróma (TTP-HUS) hasonló klinikai és laboratóriumi eltérései miatt a krónikus DIC diagnózisa differenciáldiagnosztikai nehézséget jelent. 71 éves férfi betegünk kórelőzményében COPD, BPH, szignifikáns carotis-sztenózis, gyomorfekély és alkoholos májbetegség szerepel. Szurokszéklet miatti hospitalizációja során aktuálisan nem vérző koagulummal fedett nyombélfekély igazolódott. Négy nap múlva akut veseelégtelenség (AVE) miatt került Intézményünkbe. A trombocitopénia, a perifériás vérben fragmentocita, sisaksejtek, a normális INR, magas LDH és az AVE felvetette a TTP-HUS szindróma gyanúját. Többszöri dialízis és plazmaferezis kezelésekben részesítettük. A talpakon megjelenő trombotikus mikroangiopátia miatt készült alvadási vizsgálat (emelkedett D-dimer, normális fibrinogén, a kissé megnyúlt INR, APTI, normális retikulocita- és mérsékelten csökkent vérlemezkeszám) krónikus DIC fennállását mutatta. Az emelkedett PSA (109,6 ng/mL) hátterében a prosztata-adenokarcinóma igazolódott. A csontizotóp kiterjedt csontáttéteket mutatott. TAB kezelés mellett betegünk állapota három hónap után is kielégítő (PSA 4,6 ng/mL). Tisztázatlan eredetű trombocitopénia és a normális vagy megnyúlt INR-, APTI-értékek, emelkedett D-dimer melletti normális fibrinogén és retikulocita felfedheti a krónikus DIC folyamatát. A krónikus DIC-ben jó effektussal alkalmazható a terápiás dózisú LMWH. A metasztatikus prosztatarák szövődményeként kialakult súlyos DIC antiandrogén és nagydózisú ketokonazol kombinációval kezelhető. Magyar Onkológia 54: 351–357, 2010

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors:
Eszter Laczkó-Zöld
,
Andrea Komlósi
,
Timea Ülkei
,
Erzsébet Fogarasi
,
Mircea Croitoru
,
Ibolya Fülöp
,
Erzsébet Domokos
,
Ruxandra Ştefănescu
, and
Erzsébet Varga

In this study, we analyzed extracts of Ribes (black currant, red currant and gooseberry) fruits obtained with methanol, methanol 50% and water. For each extract total polyphenol content, total flavonoid content and total anthocyanin content was assessed. The antioxidant activity of extracts was evaluated by 1,1-Diphenyl-2-picrylhydrazyl (DPPH) and 2,2’-azino-bis(3-ethylbenzothiazoline-6-sulphonic acid) (ABTS) radical scavenging capacity and by the photo-chemiluminescence (PCL) method. Identification and quantification of individual phenolic compounds was performed by means of high performance liquid chromatograph coupled with diode array detector (HPLC-DAD) analyses. From each fruit, best extraction of polyphenols was obtained with methanol 50%. In case of red currants and gooseberry there was no significant difference in flavonoids and anthocyanins extraction rate by the different extraction solvents. For black currants the methanol and methanol 50% extract presented the highest antioxidant activity. For red currants extracts with methanol 50% showed stronger antioxidant activity (IC50 = 5.71 mg/ml for DPPH, IC50 = 1.17 mg/ml for ABTS) than those with methanol or water. In case of gooseberry by the DPPH test the water extract proved to be the most active (IC50 = 5.9 mg/ml). In the PCL test black currants methanol 50% extract was over 6 times more powerful as the ones from red currants. In case of gooseberries, water extract presented the highest antioxidant activity (41.84 μmol AAE/g). In black currant cyanidin-3-glucoside was the major compound. Quercetin 3-O-glucoside was identified in each sample. From cinnamic acid derivatives neochlorogenic acid was present in black currants in the highest amount (356.33 μg/g).

Restricted access

The fungal revolution taking place in otorhinology inspired us to study the frequency of occurrence of fungi in the nasal mucus of chronic rhinosinusitis (CRS) patients (with or without polyposis) in order to evaluate the incidence of eosinophilic fungal sinusitis in CRS patients. Ninety-six samples were examined from patients with CRS. In 74 cases mucus was collected non-invasively, and in 22 cases during operation. The Gram-stained direct smears of all samples were also evaluated. Bacteria and fungi colonizing in the mucus were detected by culturing method. The control group consisted of 50 healthy volunteers. Typical aerobic pathogenic bacteria could be isolated from 34 patients. Fifty-seven aerobic bacteria were isolated, i.e. 1.6 bacteria/positive patient with a maximum of 3 different bacteria/sample. The most frequently isolated bacteria were Staphylococcus aureus, Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Streptococcus pneumoniae, and Haemophilus influenzae. Yeasts and moulds could be detected from 79 patients (83%): Candida albicans, Candida spp., Aspergillus spp., Cladosporium spp, and Penicillium spp. were isolated most frequently. Altogether 237 yeasts and moulds were isolated, i.e. 3.0 different fungi/positive patient, with a maximum of 5 different fungi/sample. In the control group aerobic pathogens were not isolated, only apathogenic species. Fungi were isolated from 22 healthy patients (44%). These data indicate that fungi are frequently involved in the aetiology of CRS. IgE-mediated hypersensitivity to fungal allergens could not be proven in our patients.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Erika Varga
,
Erzsébet Gajdócsi
,
Brigitta Petz Makkosné
,
Ildikó Salamon
, and
Ágnes Bali Papp

The breeding of Mangalica, a native pig breed in Hungary, had been started in 1833, but this pig breed almost became extinct in Hungary in the past decades. In 1991, the number of sows was only 200. Although in these days the existing Mangalica population consists of more than 6000 animals representing different colour variations, the preservation of this traditional pig breed is still very important. Vitrification is a potential tool for the preservation of gametes and embryos of these animals. The aim of this study was to investigate the effects of vitrification on the developmental competence of Mangalica (M) and Large White (LW) oocytes following fertilisation. The oocytes were vitrified by the Open Pulled Straw (OPS) method using different concentrations of ethylene glycol and dimethyl sulphoxide as cryoprotectants. After rehydration the oocytes underwent in vitro fertilisation; the resultant zygotes were then cultured in vitro for four days to assess embryonic development. In the first experiment, in vitro maturation of M and LW oocytes was compared. No significant difference was observed in the nuclear maturation rate of LW and M oocytes. In the second experiment, the sensitivity of oocytes to vitrification was examined by evaluating oocyte morphology after thawing. A higher percentage of LW oocytes showed normal morphology compared to M oocytes, indicating that Mangalica oocytes are more sensitive to cryoprotectants than Large White oocytes. After warming and in vitro fertilisation, more than 50% of the oocytes started embryonic development and by the end of the incubation period morula stage embryos had developed in both groups. The results show that the OPS vitrification technique is well suited to preserve Mangalica oocytes and from these oocytes morula embryos can be produced.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Mokánszki
,
Anikó Ujfalusi
,
Erzsébet Balogh
,
Zsuzsanna Molnár
,
Tamás Sápy
,
Attila Jakab
,
Attila Varga
, and
Éva Oláh

Bevezetés: A fejlett országokban az infertilitás gyakorisága 10–15%. Az esetek felének hátterében genetikai eltérés állhat. Cél: Az infertilitáshoz vezető genetikai eltérések kimutatása hazai populációban. Módszerek: 195 infertilis nő és 305 infertilis férfi citogenetikai, 17 nő FMR1 gén, 150 férfi Y-kromoszóma-microdeletio-vizsgálatát, 28 esetben a spermiumok számbeli kromoszómaaberrációinak meghatározását végeztük. Egy kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó esetében tanulmányoztuk a spermiumkromoszómák szegregációját. Eredmények: Nőkben a leggyakoribb kromoszómaeltérés az X-kromoszóma aneuploidia és a 9-es kromoszóma inverziója (3,6%), férfiakban a Klinefelter-szindróma (3,3%) és az autoszómák transzlokációja (2%) volt. Két nőben az FMR1 gén premutációját igazoltuk. Infertilis férfiakban Y-kromoszóma-microdeletiót csak azoospermiás és súlyos oligozoospermiás esetekben találtunk, parciális microdeletio normozoospermiásokban is megfigyelhető volt. Gyakoribb volt a kromoszómaaberráció, ha a spermiumszám és -mozgás egyaránt kóros volt. Egy 46,XY,t(3;6)(q21;q23) férfi spermiumainak 53,2%-a hordozott kiegyensúlyozatlan kromoszómakészletet. Következtetések: A genetikai eltérés ismerete segít a genetikai tanácsadásban, az utód kockázatának megítélésében és az asszisztált reprodukció legcélravezetőbb módjának kiválasztásában. Orv. Hetil., 2013, 154, 52–61.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Árpád Rózsa
,
Erzsébet Mellár
,
Sándor Poczik
,
Róbert János Bánhegyi
,
Péter Soós
,
József Liechtenstein Zábrák
,
Béla Pikó
,
István Varga
, and
Aurél Ottlakán

Absztrakt

A mucosalis melanomák csoportjába tartozó primer gastrointestinalis (GI) melanomák előfordulása igen ritka. Az összes malignus melanomát tekintve – azok mintegy 5%-át teszik ki – legnagyobb részük (3%) a rectumban található. A prognózis rossz, az átlagos 5 éves túlélés rectalis melanoma esetén 10–20%. Közleményünkben három esetet mutatunk be. 1. A 68 éves férfi kórszövettanilag igazolt rectummelanoma miatt került műtétre. Radikális műtéti és onkológiai kezelés után a műtétet követően három évvel a primer tumor áttétes manifesztációját igazolták a gyomorban. Radikális gyomorkiirtást követően onkológiai kezelés történt. 2. Az 59 éves férfi betegnél appendicitisre utaló tünetek miatt appendectomiát végeztünk. A kórszövettani vizsgálat az appendix melanomáját véleményezte. A kivizsgálás során a primer tumor a gyomorban volt, és áttéteket igazoltak a tüdőben is. 3. A 82 éves nőbeteg végbélfájdalom, nyákos, gyakori székürítés, széklettartási nehézség miatt jelentkezett ambulanciánkon. A rectum alsó harmadában primer melanoma malignum igazolódott multiplex hepaticus áttétekkel. Bemutatásra szánt eseteink leginkább azért igen figyelemreméltóak, mert a malignus melanoma rendkívül ritka lokalizációiról van szó, különösen igaz ez a háromból két esetben, melyekben a primer GI melanoma metastasisa is a GI traktusban volt fellelhető.

Restricted access

Az alsó végtagi compartment-syndroma kórtana és diagnosztikai lehetőségei

Pathology and diagnostic opportunities of lower limb compartment syndrome

Magyar Sebészet
Authors:
Endre Arató
,
Mária Kürthy
,
Gábor Jancsó
,
László Sínay
,
Gábor Kasza
,
Gábor Menyhei
,
Shafiei Masoud
,
Zoltán Varga
,
Andrea Bertalan
,
Zsófia Verzár
,
Lajos Kollár
, and
Erzsébet Rőth

Absztrakt

Háttér és célkitűzés: A compartment-syndroma műtéti indikációja döntően a klinikai kép alapján történik, amely sok esetben bizonytalan, s így megkésett beavatkozást eredményez. Tanulmányunk során a compartment-syndromában kialakuló emelkedett rekesznyomás mérésével és a következményes microcirculatio elégtelenségét jelző csökkent szöveti oxigénsaturatio monitorozásával kívántuk megítélni a folyamat progresszióját.

Beteganyag és módszer: Vizsgálatainkba 16 beteget vontunk be (12 férfi, 4 nő; átlagéletkor: 62,7 ± 9,5 év), akiknél súlyos, 4 órán túli kritikus also végtagi ischaemia miatt végeztünk revascularisatiós műtétet. Az acut ischaemia okai közt 5 arteria iliaca embolia szerepelt, míg a többi elzáródás femoralis szintű volt (szintén embolia, illetve artériás thrombosis). A revascularisatiót követően már a műtét másnapján különböző szintű, de jelentős lábszári duzzanatot észleltünk a betegeknél. Ezt követően a fasciarekeszekben uralkodó emelkedett nyomás detektálására, illetve a végtag keringésének megítélésére bevezettük az intracompartmentalis nyomásmérést (ICP) KODIAG eszközzel, valamint a szöveti oxigénsaturatio (StO2) meghatározását NIRS-szel (near-infrared spectroscopy).

Eredmények: 12 betegnél az ICP meghaladta a kritikus 40 Hgmm-t. Ebben a betegcsoportban az StO2 50–53%-ra esett a teljes recanalisatio ellenére. Ezt követően urgens, félig nyílt fasciotomiát végeztünk. 4 betegnél, akinél klinikailag szintén compartment-syndroma gyanúja merült fel, a vizsgálatok nem támasztották alá a sürgős fasciotomia szükségességét. Az ICP 25–35 Hgmm volt, míg a StO2 megközelítette a normálisat.

Összefoglalás: Vizsgálataink újszerűsége, hogy a klinikai gyakorlatban korábban alkalmazott empirikus terápiás irányelvek mellett mért paramétereken alapuló (evidence based medicine) műtéti indikációs stratégiát állítottunk fel. Az általunk meghatározott nyomás- és saturatiós értékek segítséget nyújtanak a betegség konzervatív és sebészi kezelési indikációinak felállításában.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors:
Tünde Dénes
,
Sámuel Gergely Bartha
,
Mónika Kerényi
,
Erzsébet Varga
,
Viktória Lilla Balázs
,
Rita Csepregi
, and
Nóra Papp

In this study field restharrow (Ononis arvensis) was investigated for histological and antimicrobial features. The aerial part and the root were embedded in synthetic resin and investigated following sectioning by a rotation microtome. The antimicrobial activity and minimum inhibitory concentration of the solvent fractions of the aerial part were studied against four bacterial strains and one fungus. According to histology, the root covered by rhizodermis contains contiguous vascular elements, which are surrounded by sclerenchyma cells. The epidermis cells are anisodiametric in the stem, sepal, and petal. The bundles of the stem form a Ricinus type thickening. The adaxial side of the heterogeneous leaf is covered by unbranching non-glandular and capitate glandular trichomes. The stipule, petiole, sepals and petals are isolateral having mesomorphic stomata. Pollen grains are tricolpate. The different extracts of the herb showed antimicrobial activity against Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Salmonella Typhimurium, Staphylococcus aureus, and Candida albicans. Data show that the extracts of the leaf contain compounds which may be responsible for the antifungal effect, while extracts obtained from display against the tested bacteria, except Escherichia coli. Further studies are required to complete the phytochemical analysis and identify the antimicrobial compounds of extracts.

Restricted access