Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Eszter Bartha x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The paper introduces a simulation, which was developed by Michael Krassa to model the opinion contagion. Krassa developed his model by using the theory of the spiral of silence that says that the perception of the public opinion influences the opinion assertion of the people and the threshold models that show how much support one person needs for the public assertion of his opinion. With the help of these relationships Krassa integrated the social networks in his model. We applied Krassa's mathematical model to two cases, the parliamentary elections of 2002 and the EU-parliamentary elections of 2004 in Hungary. We used hypothetical thresholds to examine the data because the actual threshold values are not known. The results of the simulation show that it can happen that we measure the minority opinion to be higher than the real distribution of the opinions as a consequence of the different distribution of the threshold values of the opinion assertion. This can be one explanation of the wrong electoral forecast. The problem is that the model helps little to give a better forecast because we have no data about the threshold values and we do not know the point where the dynamics of the opinion contagion stands at the time of the survey.

Restricted access

Absztrakt:

A cikk azt kutatja, hogy fiatal, jól kereső, jó munkahelyi körülmények között dolgozó elit munkavállalók miért vonzódnak radikális jobboldali üzenetekhez. A cikket megalapozó kutatás során egy nyugat-magyarországi autóipari cég szakszervezeti aktivistáival készült 2015 folyamán. Az interjúk alapján a cikk amellett érvel, hogy két fő oka van annak, hogy fiatal munkavállalók vonzódnak radikális jobboldali üzenetekhez. Az egyik ok a családi szocializáció, amely fenntartja az ötvenes évekbeli keserű emlékeket, és nyitottá teszi a fiatalokat a baloldalellenes üzenetekre. A mélyen átélt nemzeti érzelem szintén fontos jellemzője politikai nézeteiknek. A másik ok a többrétegű kizsákmányolás képzete. Kizsákmányolva érzik magukat a külföldi vállalat tulajdonosa által, mert béreik – bár magyar viszonylatban kiemelkedőek – elmaradnak a nyugati bérektől. Dühíti őket az általuk befejezetlennek tartott rendszerváltás, a csalódás a baloldalban (hazugságbeszéd) és a politikai korrupcióval szembeni tehetetlenségük, az az érzés, hogy a FIDESZ elárulta 2010-es üzeneteit. Családi-környezeti szocializációból fakadó érzelmi elkötelezettségeik, csalódásaik és többrétegű kizsákmányolásképzeteik teszik őket nyitottá radikális jobboldali üzenetek iránt, arra, hogy a Jobbiktól várják a megoldást.

Restricted access
Biologia Futura
Authors: Gergely Sámuel Bartha, Gergő Tóth, Péter Horváth, Eszter Kiss, Nóra Papp, and Monika Kerényi

Introduction

Several Aristolochia species were used as medicinal herb across Europe and in recent years, their antimicrobial activity has also been investigated.

Materials and methods

In this study, A. clematitis was selected to evaluate the aristolochic acids I and II (AA I and AA II) concentrations and the antimicrobial activity of methanol, hexane, butanol, and ethyl acetate extracts of the root, stem, leaf, root, and fruit. AA I and AA II contents were measured by a validated high-performance liquid chromatography–ultraviolet method.

Results

Each fraction of the plant contained AA I and AA II and the root was found to have the highest contents of AA I (1.09%) and AA II (0.7454%). The minimum inhibitory concentrations of all extracts were determined by standard microdilution method. The fruit’s extracts showed the most efficient antimicrobial effect against both methicillin sensitive and resistant Staphylococcus aureus strains.

Conclusion

Correlation between the AA I and AA II concentrations and the antimicrobial effect was not found.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: József Attila Szász, Viorelia Constantin, Péter Alpár Fazakas, Eszter Blényesi, Levente Gábor Grieb, Antal Balla, Mónika Sárig, Kinga Szegedi, Eszter Noémi Bartha, and Szabolcs Szatmári

Absztrakt:

Bevezetés: A Parkinson-kór kezelési stratégiájában a szelektív monoaminoxidáz-B-gátlóknak a betegség minden stádiumában jól meghatározott helyük van. Enyhe esetekben, főleg fiatal betegeknél, a szubsztitúciós terápia késleltetésének egyik hatékony eszközeként számolhatunk velük; előrehaladott Parkinson-kórban, a motoros komplikációk ellátásában, a levodopaterápia kiegészítői. Célkitűzés: Annak felmérése, hogy a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikákon alkalmazott terápiás stratégiákban mekkora szerep jut a szelektív monoaminoxidáz-B-gátlóknak. Módszer: Retrospektív tanulmányunkban 2003. január 1. és 2016. december 31. között a klinikákon vizsgált összes Parkinson-kóros beteg adatait elemeztük. A 2194 beteg zárójelentésében rögzített terápiás ajánlások alapján tanulmányoztuk a monoaminoxidáz-B-gátlók alkalmazásának sajátosságait. A Parkinson-kór megállapítása óta eltelt idő szerint öt éve, illetve több mint öt éve tartó betegségcsoportokat alkottunk. Eredmények: A vizsgált időszakban az öt éve vagy ennél rövidebb ideje diagnosztizált csoportban 1183 betegből 243 esetben szerepelt a kezelési stratégiában monoaminoxidáz-B-gátló: 12 esetben monoterápia, 52 esetben dopaminagonistával, illetve 61 esetben levodopával kombinálva. A többi 118 betegnél levodopa és dopaminagonista kombinációjához társítva kerültek alkalmazásra a monoaminoxidáz-B-gátlók. A több mint öt éve ismert 582 esetből 195-nél egészítették ki a terápiás stratégiát monoaminoxidáz-B-gátlóval (10 esetben szelegilin, 185 esetben rasagilin). Nem volt felhasználható adat a betegség kezdetét illetően 429 esetben (ezek közül öt esetben szelegilint, illetve 93 esetben rasagilint alkalmaztak). Következtetés: A vizsgált periódusban a monoaminoxidáz-B-gátlók alkalmazásának aránya hasonló az irodalomban talált adatokhoz. A betegséggel foglalkozó szakorvosoknak nagyobb bátorsággal kellene alkalmazniuk a rendelkezésre álló és az ajánlásokban szereplő készítményeket, jobban kihasználni a különböző gyógyszertársítások előnyeit, különösen, ha ez nem terheli anyagilag a beteget. Orv Hetil. 2017; 158(51): 2023–2028.

Restricted access