Search Results
You are looking at 1 - 6 of 6 items for
- Author or Editor: Eszter Hámori x
- Refine by Access: All Content x
Jelen tanulmányban a koraszülöttek fejlődésére vonatkozó kutatásokat elemzem és helyezem el a fejlődési pszichopatológia szemléleti, konceptuális és módszertani fejlődésének keretében. Az áttekintett 50 évnyi szakirodalom azt mutatja, hogy a koraszülött-kutatások célkitűzése, kutatási irányainak kijelölése, módszertani és elemzési modelljei jelentős változáson mentek keresztül. A fejlődési pszichopatológiai, valamint a koraszülöttek fejlődésével foglalkozó kutatások az 1970-es, sőt még az 1980-as években is egymástól független koncepciókkal, módszerekkel, modellekkel dolgoztak. Az 1980-as évek közepén indult meg a közeledés a két szakma között, és csak az 1990-es évek végétől alkalmazták a koraszülött-kutatások implicit, majd explicit módon is a fejlődési pszichopatológia modelljeit. A korai kutatások eredményei számos, a korai fejlődésre jellemző adaptív és maladaptív mintázatot és az ezeket befolyásoló tényezőket tártak fel. Napjaink kutatásai rámutattak, hogy a biológiai és a környezeti rizikófaktorok komplex kölcsönhatásait kell figyelembe venni ahhoz, hogy a fejlődés normális és attól eltérő mintázatait azonosítani lehessen a koraszülött populáción belül. Az eredmények a célzott intervenciós programok finomításában segítenek.
A kötődéselmélet változó arca: Kurrens trendek napjaink kötődéskutatásaiban
The changing face of attachment theory: Current trends in recent attachment research
Az előszó a kötetben szereplő elméleti és empirikus kötődés tanulmányok gyűjteményének aktualitását emeli ki, és helyezi el napjaink modern kötődéskutatásainak kurrens trendjei között.
A kötődés élményrétegei serdülő- és felnőttkorban
Layers of attachment experiences in adolescence and adulthood
Bowlby (1974, 1980) fejlődéselmélete szerint a kötődés funkciói serdülőkorban fokozatosan áttevődnek a szülőkről a barátokra, majd a szerelmi partnerre. A belső munkamodell tartalma és rétegei is bővülnek a kapcsolati tapasztalatok és a kognitív fejlődés következtében. Kutatásunkban a kötődés kora serdülőkori átszerveződésének kognitív és affektív tartalmait vizsgáltuk és hasonlítottuk össze annak felnőttkori sajátosságaival.
Módszer
Az általunk kidolgozott Kötődés Asszociációs Eljárással a kötődéshez kapcsolódó gondolatokat, élményeket, fogalmakat gyűjtöttünk 15–17 éves serdülőktől és felnőttektől. A fogalmakat szakértők szortírozták. A fogalmi csoportok elemzéséhez multiple korrespondencia-analízist, majd hierarchikus klaszterelemzést használtunk.
Eredmények
Az asszociációk csoportjainak elemzése jellegzetes dimenziókat és mintázatokat tárt fel a serdülőknél és a felnőtteknél egyaránt. Mindkét életkori csoportnál megjelentek a kötődés élményrétegei, tárgyai, funkciói, a kapcsolatok szerepe és a szeparációs élmények. Az intimitás, a szexualitás és gondoskodás fogalomköreit csak a felnőtteknél, míg a kötődés élményének távolítására utaló fogalmakat csak a serdülőknél figyeltük meg. A gyakorisági sorrendben a serdülőknél a család és a barátok szerepeltek első helyen, míg felnőtteknél a szerelem és a család. A dimenziók és a felvett kötődés kérdőívek korrelációi szerint a serdülők kötődésfogalmának középpontjában a kapcsolati biztonság keresése állhat, míg felnőtteknél az összefüggések az önérvényesítés és a kapcsolatok egyensúlyának dilemmájára utaltak.
Következtetés
Kutatásunk alátámasztja a kötődési rendszer serdülőkori átszerveződését, és új adatokat nyújt a belső munkamodell kognitív és affektív rétegeinek jellemzőiről serdülő- és felnőttkorban. Az általunk kidolgozott új módszer alkalmas lehet a kötődés élményrétegeinek vizsgálatára klinikai populációkon is.
Kötődés, korai maladaptív sémák és szubjektív betegségélmény emlőrákkal küzdő nőknél
Attachment, early maladaptive schemas and subjective experiences of illness in women with breast cancer
A legújabb kutatások szerint a kötődésnek kiemelt szerepe lehet a rosszindulatú daganatos megbetegedéssel összefüggő stresszel való megküzdésben. A bizonytalan kötődés kapcsolatban áll a rákos megbetegedés során átélt depresszióval és szorongással, míg a biztonságos kötődés a betegséggel való aktív megküzdéssel társul (Nicholls, Hulbert-Williams és Bramwell, 2014). A vizsgálatok többsége azonban a kategorizációs modellben nem tudott különbséget kimutatni a normatív minták és a rákbetegek között a kötődési típusok arányában. Hiányoznak a betegségélmény és a kötődési mintázat összetevőit komplexebb szinten vizsgáló kutatások. Vizsgálatunkban e hiány egy részének pótlását céloztuk meg. Két kötődésmérő eljárás alkalmazásával térképeztük fel a kötődési mintázatokat és a korai maladaptív kapcsolati sémákat emlőrákos nők (n=38) két életkori csoportjánál. Vizsgáltuk a pszichés tüneteket, valamint a szubjektív betegségélményt és az ezzel való megküzdés összefüggéseit. Eredményeink szerint a szomatizáció és a depresszív tünetek gyakorisága mindkét életkori csoportban magasabb, az ellenségesség pedig jelentősen alacsonyabb volt a magyar egészséges átlaghoz képest. A kötődés Túlzott foglalkozás a kapcsolatokkal skálájának értékei jelentősen magasabbak voltak a fiatalabbak korcsoportjában. A korai maladaptív sémák hasonló mintázatúak voltak a két életkori csoportban. A mélyinterjúk kvalitatív elemzése rávilágított a betegségélmény és a megküzdés egyéni jellemzőire. Ezek alapján felállítottunk egy hipotetikus modellt a kapcsolati mintázatok, a betegségélmény és a megküzdés összefüggéséről, ami támpontul szolgálhat az intervenció tervezéséhez.
Érzelmi és társas mintázatok a fapofa- (still face) helyzetben 3–6 hónapos csecsemőknél
Emotional and Social Behavioral Patterns in the still Face Paradigm in 3-6 Month-Old Infants
Háttér és célkitűzések:
A fapofa-paradigma (Tronick, Als, Adamson, Wise és Brazelton 1978) szokatlan megszakításos helyzetet teremt az anya-csecsemő interakcióban, így az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás az egyéni és a diádikus társas és stressz-szabályozási minták vizsgálatában csecsemőkorban. A kódrendszerek sokfélesége miatt azonban ellentmondásosak az eredmények a mintázatok azonosításában. Jelen tanulmányban egyik célunk egy olyan globális kódrendszer kialakítása volt, amellyel külön vizsgálhatjuk a társas viselkedés és az érzelemkifejezés szerepét a regulációs mintázatok formálódásában. Másik célunk a fapofa- és a regulációs szakaszokra jellemző társasviselkedés-mintázatok keresése és a két szakasz közötti változásuk vizsgálata volt.
Módszer:
101 3–6 hónapos, tipikusan fejlődő csecsemő-anya párral vettük fel a fapofa-paradigmát. A csecsemők érzelmi állapotát, társas viselkedését és stressz-szintjének alakulását a jelen kutatásra kidolgozott Érzelmi és Társas Szabályozási Mintázatok Globális Kódrendszerével értékeltük a fapofa- és a regulációs szakaszokban.
Eredmények:
Az érzelmi dimenzió mintázatai egyértelműen mutatták a klasszikus fapofa-hatást a mintában. A társas dimenzióban négy fő mintázatot defi niáltunk: anyára pozitív, anyára negatív, anyára vegyes és minimalizáló. A fapofa-szakasz domináns társas mintázatai eltérően jósolták be a regulációs szakasz társas mintázatait. A társas viselkedés két szakasz közötti változásában a stressz-szinttel való összefüggésük mentén adaptív, rizikós és többesélyes mintázatokat azonosítottunk. Klaszterelemzéssel egy Nyugodt és egy Nyűgös csoport különült el, amiben az érzelmi dimenzió differenciáló szerepe emelkedett ki a társas dimenzióval szemben.
Következtetések:
Eredményeink alátámasztják, hogy már 3 hónapos kortól jelen lehetnek a stressz szabályozására specifi kus, egyéni regulációs mintázatok. Kódrendszerünk a globális dimenziók alkalmazásának fontosságára hívja fel a fi gyelmet, amely informálhat az összetett érzelmi, valamint a társasviselkedés-mintázatok és a stresszreguláció kölcsönkapcsolatáról, és így hozzájárulhat azok adaptív vagy maladaptív jellegének felméréséhez.
Background and aims:
The Face-to-Face-Still-Face Paradigm (FFSF, Tronick et al, 1978) artifi cially generates an unusual perturbation in the infant-mother interaction and as such has become a widely used procedure in the investigation of individual and dyadic social and stress regulation in infancy. The various coding systems, however, have brought about controversial results in the identifi cations of regulatory patterns. One of our aims was to develop a global coding system, by means of which the role of the social and emotional regulatory behaviors in the formations of organized regulatory patterns could be evaluated separately. Our second aim was to search for social behavior patterns exhibitive of the Still Face and Regulatory episodes as well as to examine their changes from one episode to to other.
Method:
The FFSF paradigm was administered to 101 typically developing 3-6 months-old infant-mother dyads. The emotional state, the social behavior and the changes in the stress level of the infant were evaluated in two episodes of the FFSFP by the Global Coding System of Emotional and Social Regulatory Patterns that has been developed for the purpose of this study.
Results:
The classical Still-Face effect has been clearly demonstrated by the results of the emotional state dimension. Beyond this, we identifi ed four social regulatory patterns: positive-to-mother, negative-to-mother, ambivalent-to-mother and minimization. The dominant social patterns in the Still-Face episode predicted variously those in the Reunion episode. Different patterns of the interrelations of the changes in social strategies and the stress level in the Reunion episode could be identifi ed as adaptive, risk and multi chance patterns. Two groups of infants have been separated by the cluster analysis, the calm and the fussy groups. Emotional dimension, as contrast to social dimension, has emerged as signifi cant clustering predictor. Conclusion: Our results support the hypotheses that individual stress regulatory patterns can be present from as early as three months of infant age. Our coding system draws attention to the importance of global behavioral coding dimensions that can inform us about the interconnection between the complex emotional and social behavior patterns and the stress regulation and thus can contribute to the exploration of their adaptive versus maladaptive nature.
A nevelés terepei a pszichológus szemével [Vajda Zsuzsanna - Kósa Éva: Neveléslélektan] (Buda Béla) Tükörben az emlékezet tükre [Douwe Draaisma: A metaforamasina. Az emlékezés egyik lehetséges története] (Simon Eszter) Ne hagyja figyelmen kívül! [Czigler István: A figyelem pszichológiája] (Vidnyánszky Zoltán) Logikai csoportosulatok: egyén és társadalom [Jean Piaget: Szociológiai tanulmányok] (Vajda Zsuzsanna) A pszichológia múltjáról [Pléh Csaba - Győri Miklós (szerk.): Olvasmányok a kísérleti pszichológia történetéből] (Binzberger Viktor) Új-ság a reprezentációról [László János - Kállai János - Bereczkei Tamás: A reprezentáció szintjei] (Takács Endre) A klinikusok panorámája: több szemmel [Timothy J. Trull - E. Jerry Phares: Klinika pszichológia. Elmélet, módszertan és hivatás] (Bagdy Emőke) (Hámori Eszter) (Kállai János) (Pohárnok Melinda)
