Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Eszter Kiss x
Clear All Modify Search
Authors: Pálma Benedek, Gabriella Kiss, Eszter Csábi and Gábor Katona

Bevezetés: Az obstruktív alvási apnoe szindróma kezelése gyermekkorban leggyakrabban műtéti. Ebben a betegcsoportban a posztoperatív respiratorikus komplikációk előfordulása 5–25%. Célkitűzés: A szerzők célja, hogy bemutassák a Heim Pál Gyermekkórházban kidolgozott és alkalmazott preoperatív kivizsgálás, valamint a posztoperatív észlelés menetét. Módszer: A vizsgálatba 142 beteget vontak be. Anamnézisfelvétel, fizikális vizsgálat után poliszomnográfiás vizsgálatot végeztek, amelynek eredményeként meghatározták a betegség súlyossági fokát, majd tonsilloadenotomiát végeztek. Eredmények: 45 esetben enyhe, 50 esetben középsúlyos és 47 esetben súlyos obstruktív alvási apnoe szindrómát állapítottak meg. Az enyhe csoportban komplikációt nem észleltek. A középsúlyos csoportban 6 esetben, a súlyos csoportban 24 esetben volt szövődmény (deszaturáció, apnoe, stridor, légzésleállás), a különbség szignifikánsnak bizonyult (p<0,000). A súlyos obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő csoportban a komplikációmentes és szövődményes esetek összehasonlítása során nem találtak szignifikáns különbséget a preoperatív apnoe-hypopnoe indexben (p = 0,23), valamint a preoperatív nadír oxigén szintjében (p = 0,73). Következtetések: A szövődmények súlyossága miatt a súlyos obstruktív alvási apnoe szindrómás csoportba tartozó gyermekek ellátása csak intenzív gyermekosztályos háttérrel rendelkező intézményben végezhető biztonsággal. Orv. Hetil., 2014, 155(18), 703–707.

Full access

The 29 individuals found in 27 graves at Nagycenk were buried there in the time period between 2000–1700 BC, according to radiocarbon dates – i.e. at the beginning of the Middle Bronze Age in Hungary. The cemetery is of unique importance, both because of the richness of burial assemblages (altogether 30 bronze objects, 5 gold jewelries) and the scarcity of known Gáta–Wieselburg cemeteries. 15 percent of the ca. 180 burials in total, which relate to this culture in Hungary, are in this cemetery, and because of the few published burial sites, the cemetery at Nagycenk represents about one fourth of the materials published so far in the whole distribution area of the culture. Pottery style, typology and raw material of metal artefacts, as well as the radiocarbon dates (with the earliest among the published radiocarbon dates in context of this culture) support the dating of the cemetery section to the early phase of the Gáta–Wieselburg culture. The oval arrangement of burials around grave 55 and grave 1 suggest that each of these correspond to a household of high status men representing a few generations of the population living in the settlement excavated in the vicinity of Nagycenk.

Full access
Authors: Eszter László, P. Kiss, Gabriella Horváth, P. Szakály, Andrea Tamás and Dóra Reglődi

Pituitary adenylate cyclase activating polypeptide (PACAP ) is a multifunctional neuropeptide occurring in the nervous system as well as in the peripheral organs. Beneficial action of PACAP has been shown in different pathological processes. The strong protective effects of the peptide are probably due to its complex modulatory actions in antiapoptotic, anti-inflammatory and antioxidant pathways. In the kidney, PACAP is protective in models of diabetic nephropathy, myeloma kidney injury, cisplatin-, gentamycin- and cyclosporin-induced damages. Numerous studies have been published describing the protective effect of this peptide in renal ischemia/reperfusion. The present review focuses on the ischemia/reperfusion-induced kidney injury and gives a brief summary about the results published in this area.

Full access
Authors: Gergely Sámuel Bartha, Gergő Tóth, Péter Horváth, Eszter Kiss, Nóra Papp and Monika Kerényi

Introduction

Several Aristolochia species were used as medicinal herb across Europe and in recent years, their antimicrobial activity has also been investigated.

Materials and methods

In this study, A. clematitis was selected to evaluate the aristolochic acids I and II (AA I and AA II) concentrations and the antimicrobial activity of methanol, hexane, butanol, and ethyl acetate extracts of the root, stem, leaf, root, and fruit. AA I and AA II contents were measured by a validated high-performance liquid chromatography–ultraviolet method.

Results

Each fraction of the plant contained AA I and AA II and the root was found to have the highest contents of AA I (1.09%) and AA II (0.7454%). The minimum inhibitory concentrations of all extracts were determined by standard microdilution method. The fruit’s extracts showed the most efficient antimicrobial effect against both methicillin sensitive and resistant Staphylococcus aureus strains.

Conclusion

Correlation between the AA I and AA II concentrations and the antimicrobial effect was not found.

Open access
Authors: Gabriella Csóka, A. Gelencsér, Dorottya Kiss, Eszter Pásztor, I. Klebovich and Romána Zelkó

Abstract

The present study aimed to apply fragility index (m) of polymers in the determination of the optimal amount of plasticizer in polymer films. The fragility index of different Eudragit polymers (RS, RL, EPO) was assessed by differential scanning calorimerty (DSC), applying the Arrhenius connection (logq–1/T g). The fragility of Eudragit EPO films proved to be the highest, while in the case of RS and RL, the increase of the alkyl-chain length caused the increase of fragility. Studying the effect of plasticizer (triethyl citrate, TEC) on the m value of Eudragit RL and RS films, a near linear reduction of the fragility index could be observed between 5–30% TEC concentration, but above 30%, this value leveled out to constant.

Full access
Authors: Gabriella Vácz, Attila Cselenyák, Zsuzsanna Cserép, Rita Benkő, Endre Kovács, Eszter Pankotai, Andrea Lindenmair, Susanne Wolbank, Charlotte M. Schwarz, Dénes B. Horváthy, Levente Kiss, István Hornyák and Zsombor Lacza

Purpose

Human amniotic epithelial cells (hAECs) are promising tools for endothelial repair in vascular regenerative medicine. We hypothesized that these epithelial cells are capable of repairing the damaged endothelial layer following balloon injury of the carotid artery in adult male rats.

Results

Two days after injury, the transplanted hAECs were observed at the luminal side of the arterial wall. Then, 4 weeks after the injury, significant intimal thickening was observed in both untreated and cell implanted vessels. Constriction was decreased in both implanted and control animals. Immunohistochemical analysis showed a few surviving cells in the intact arterial wall, but no cells were observed at the site of injury. Interestingly, acetylcholine-induced dilation was preserved in the intact side and the sham-transplanted injured arteries, but it was a trend toward decreased vasodilation in the hAECs’ transplanted vessels.

Conclusion

We conclude that hAECs were able to incorporate into the arterial wall without immunosuppression, but failed to improve vascular function, highlighting that morphological implantation does not necessarily result in functional benefits and underscoring the need to understand other mechanisms of endothelial regeneration.

Open access
Authors: Zsolt Bagyura, Loretta Kiss, Eszter Édes, Árpád Lux, Lívia Polgár, Pál Soós, Orsolya Szenczi, Zsolt Szelid, Réka Vadas, Péter Józan, György Bagdy and Béla Merkely

Bevezetés: Az egyes európai országokban a prevenciós tevékenységnek köszönhető morbiditáscsökkenést Magyarországon még nem sikerült elérni. A hatékony prevenció alapfeltétele a lakosság egészségi állapotának, a kockázati tényezők jelenlétének pontos ismerete. Célkitűzés: A szerzők célja volt, hogy egy közép-magyarországi longitudinális lakossági vizsgálattal információt nyerjenek a magyar lakosság egészségi állapotáról, cardiovascularis kockázati státusáról, ami lehetővé teszi új rizikóbecslést befolyásoló tényezők azonosítását. Módszer: A Budakalász Vizsgálat a felnőtt lakosságot célzó (>20 év, ~8000 fő), átfogó, önkéntes alapú cardiovascularis szűrőprogram, amely egészségkérdőívből, noninvazív tesztekből (antropometriai mérések, szívultrahang, carotisultrahang, vérnyomásmérés, boka-kar index mérése), illetve vénás vérvételből és laborvizsgálatokból áll. Eredmények: 2014. januárig 2420 fő (a lakosság 30%-a, 41,2% férfi, átlagéletkor 54,8 év) kérdőíves, fizikális vizsgálata és cardiovascularis kockázatbecslése történt meg. A résztvevők cardiovascularis morbiditása a korábbi országos felméréshez viszonyítva magasabb volt, illetve a cardiovascularis kockázati faktorok száma és a becsült 10 éves kockázat is emelkedettnek bizonyult a lakosok körében. Következtetések: Az eredmények felhívják a figyelmet a szűrések és a hatékony terápia fontosságára.Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1344–1352.

Open access
Authors: János Kiss, Bernadett Balla, János P. Kósa, Adrienn Borsy, János Podani, István Takács, Áron Lazáry, Zsolt Nagy, Krisztián Bácsi, Eszter Szlávy, Miklós Szendrői, Gábor Speer, László Orosz and Péter Lakatos

A fibrosus dysplasia a csontok benignus, tumorszerű elváltozása, amelyre az örvényes lefutású kötőszöveti nyalábok és az érett-éretlen csontgerendák jellemzőek. A jelátvivő G-fehérje α-alegységét kódoló GNAS1 gén pontmutációja okozta fejlődési zavarról, az osteoblastok kóros differenciálódásáról van szó, amelynek következtében az érett csontszövet helyét rostos kötőszövet foglalja el. A szerzők célja a fibrosus és a nem fibrosus szövetben eltérően kifejeződő egyedi gének meghatározása volt, és leírni a közöttük lévő összefüggéseket multiparaméteres statisztikai analízisek segítségével. Módszer: Hat fibrosus dysplasiás és hét nem fibrosus dysplasiás nőbeteg csontmintáit vizsgálták. A hat fibrosus dysplasiás nőbeteg mintája magából a fibrosus elváltozásból származott, míg a hét nem fibrosus dysplasiás kontrollcsontmintát csípőprotézis-beültetés során, a combnyakból vették. A 118 kiválasztott gén expressziós különbségeit TaqMan-próbaalapú kvantitatív valós idejű PCR-technikával mérték. Eredmények: A Mann-Whitney-féle U-teszt 27 gén esetében mutatott szignifikánsan eltérő (p ≤ 0,05) expressziós különbséget a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás egyénekben. A fibrosus dysplasiás betegeknél kilenc gén kifejeződése szignifikánsan fokozott volt, további 18 gén esetén jelentős génkifejeződés-csökkenést mértek. Ezek a szignifikáns különbséggel szabályozódó gének elsősorban minor kollagén molekulákat, extracelluláris mátrixot bontó enzimeket, transzkripciós faktorokat, adhéziós molekulákat, növekedési faktorokat, gyulladást serkentő citokineket és lipidanyagcseréhez kapcsolt faktorokat kódolnak. A diszkriminanciaanalízis megmutatta, hogy a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás csontszövet megkülönböztethető részben a G-proteinhez kapcsolt számos gén, a BMP-kaszkád komponenseinek és az extracelluláris mátrixhoz kötődő molekulákat kódoló gének eltérő transzkripciós profilja alapján. Következtetések: A fibrosus dysplasiában szignifikánsan eltérő génkifejeződési mintázatok feltárása további segítséget adhat a csontszövet fibrosus átalakulásának és a kórfolyamat hátterének megismerésében. Orv. Hetil., 2010, 40, 1656–1665.

Open access