Search Results
You are looking at 1 - 10 of 57 items for
- Author or Editor: Eszter Kovács x
- Refine by Access: All Content x
Bevezetés: Az orvostanhallgatók jóllétének vizsgálata nagy hangsúlyt kap napjaink egészségtudományának szakirodalmában. A hallgatói kiégés és a tanulmányok iránt mutatott elkötelezettség rizikó- és protektív tényezőinek feltárása, valamint egyetemi teljesítményt befolyásoló értékük kiemelkedő. Célkitűzés: Jelen kutatás célja feltérképezni az orvostanhallgatók kiégésének szintjét, a tanulmányok iránti elköteleződésük mértékét, és megvizsgálni a kiégés, az elkötelezettség és az iskolai teljesítmény között lévő kapcsolatot. Módszerek: Önkéntes, anonim kérdőíves kutatásunkat 2–4. évfolyamos orvostanhallgatók körében végeztük két magyarországi orvosi egyetemen, 2009-ben (N = 230; 59,1% nő; átlagéletkor = 22,3±2,1 év). A kiégés mérésére a Maslach Kiégés Teszt hallgatói változatát (MBI-SS) használtuk, a tanulmányok iránti elköteleződést pedig az Utrechti Munka Iránti Elkötelezettség Skála (UWES-S) hallgatói változatával mértük. Eredmények: A kimerülés magas szintet mutatott (M = 15,8±5,9), a hallgatók 19,7%-a a magas kockázatú csoportba tartozott. A cinizmus nem mutatott magas szintet (M = 3,6±4,1), csupán a hallgatók 1,8%-a veszélyeztetett ebből az aspektusból. A személyes hatékonyságérzetre vonatkozóan (M = 23,5±6,0) mérsékelt a veszély, 4,7%-uk érez jelentős hatékonyságcsökkenést. A tanulmányok iránti elköteleződés igen pozitív képet mutat: az odaadás jellemző a hallgatókra (M = 12,49±3,3), hasonlóan az elmerüléshez (M = 10,57±3,4). A Lelkesedés-alskála kevésbé mutatott magas szintet (M = 9,2±3,3). Az elköteleződés skálái negatívan korreláltak a kiégés skáláival, pozitívan az iskolai teljesítménnyel. A kiégés iskolai teljesítményt bejósló ereje nagyobb, mint az elkötelezettségé. Következtetések: Bár az elköteleződés szintje magasnak bizonyult a hallgatók körében, emellett fontos felismerni a kiégés jeleit, és különösen az érzelmi kimerülést mérsékelni. Eredményeink alátámasztják azt az igényt, hogy az orvostanhallgatók mentálhigiénéjével már az egyetemi évek alatt foglalkozni kell.
Vessel fragments of the Árpádian Age were found at Baktó on the outskirts of Szeged during the construction of the M3 Motorway. We uncovered the scattered features of a settlement dating from the 12th–13th centuries. A total of fifty archaeological features were excavated, about one-half of which could be assigned to the Árpádian Age. The western edge of the settlement fell into the excavated area; the settlement’s northern boundary could only be tentatively identified. The marginal area of the settlement was characterised by animal pens and a periodically renewed ditch system of rectangular ditches enclosing areas of different sizes.
Napjainkban a spiritualitás megváltozott és új értelmet nyert. Minden egyén életében jelen van a spiritualitás, a rítusok iránti igény. A kérdés csupán az, hogy ez hogyan mutatkozik meg a mindennapokban. A szekularizáció hatására a korábbi vallási dominancia háttérbe szorult, és új vallási mozgalmak jelentek meg, új vallási irányzatok alakultak ki. Célunk röviden áttekinteni, hogy mit is jelent a vallás a mai fiatalok számára, milyen lehetőségek közül tudnak választani. Továbbá bemutatni, hogy a vallásosság, mint az értékrend egyik szilárd alap, miként ad biztonságot és eligazodási pontokat az életben, valamint mindez hogyan hozható kapcsolatba az egészséges alkalmazkodással a családban. Vizsgálatunkban középiskolás fiatalok felekezeti megoszlását, vallásosságát és vallási aktivitását járjuk körül, kitüntetett figyelemmel a szociodemográfiai, társadalmi-gazdasági háttérre. Kísérletet teszünk a szülői értékek tisztelete, a szülői kontroll és támogatás összefüggéseinek feltárására a vallásosságra vonatkozóan.
Tanulói egészségmagatartási csoportok jellemzői és azok területi megoszlása
The Characteristics and Territorial Distribution of Student Clusters in The Light of Health-Behaviour
Absztrakt:
A tanulmány célja a középiskolás diákok tanulmányi és nem tanulmányi eredményességének vizsgálata az egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség egyes faktorai alapján létrehozott klaszterek által. A minta 48 középiskola tanulóit tartalmazza hazánk hét régiójából és Budapestről, valamennyi évfolyam (9–12) bevonásával (n = 2 864). Klaszteranalízis alapján négy tanulói klaszter vált elkülöníthetővé: a deviáns (rossz egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség), flegma (jobb egészségmagatartás, rosszabb tanulmányi eredményesség), stresszes (jobb egészségmagatartás, rosszabb mentális egészség és tanulmányi eredményesség) és kiegyensúlyozott (jobb egészségmagatartás és jó tanulmányi teljesítmény) klaszterek. Eredményeink alapján a nem, az évfolyam és a területi elhelyezkedés tekintetében a klasztertagságok megoszlásában jelentős különbségek mutathatóak ki.
Számítógépes, adaptív IQ-mérés: Egy gyakorlati példa
Computerized adaptive IQ-testing
Az adaptív számítógépes tesztelés (CAT) a kognitív képességek mérésének legkorszerűbb formája, amely egyfelől a modern tesztelméletre, másfelől az informatikai lehetőségekre épül. Jelen tanulmányban egy gyakorlati példán, a Mensa HungarIQa adaptív IQ-tesztjén keresztül mutatjuk be a CAT elméletét és gyakorlatát. A cikk először áttekinti az intelligencia kutatásának legfontosabb eredményeit és az IQmérés történetét és módszereit. Ezt követően a pszichometria főbb területeit, a klasszikus tesztelméletet és az item-válasz elméletet tárgyalja, valamint a CAT alapjait. Végül bemutatja egy konkrét adaptív IQteszt készítésének folyamatát, az itemek készítésétől az item-paraméterek becslésén és az adaptív algoritmus összeállításán át a teszt validálásáig.
A család meghatározó tényező az ember életében, több szempontból. Funkciói közül a szocializációra koncentrálunk. E folyamat során a gyermekek szüleiktől tanulják meg a társadalmi viselkedési módokat és szabályokat. A szülő–gyermek kapcsolat a kötődés és a világban való biztonságérzet talapzata, mely az átadott minták mellett társas támogatást is jelent, továbbá a család fontos védőfaktorként is funkcionál az egészségkárosító magatartással szemben. Kutatások kimutatták, hogy a szerfogyasztás gyakorisága a zilált, kevés támogatást biztosító családok gyermekeinél magasabb. Jelen tanulmány szegedi középiskolásokat (N = 881) mutat be. Vizsgálatunk középpontjában a káros szenvedélyek (dohányzás, „nagyivás” és marihuána használat), illetve a fiatalkori depresszió megjelenése, valamint a protektív faktorok között számon tartott társas támasz mértéke, az élettel való elégedettség és a szülő–gyermek kapcsolat minősége állt. Eredményeink szerint a káros szenvedélyek előfordulására hatással van a szülői kontroll és „monitoring” mértéke: minél nagyobb a szülői figyelem mértéke, annál valószínűbb, hogy a fiatalok nem élnek egészségkárosító szerekkel. A depresszió megjelenését növeli, az élettel való elégedettséget csökkenti az anyától és az apától kapott társas támogatásnak, valamint a szülőkkel való szoros kapcsolatnak a hiánya.
Az epidemiológiai elemzések egyik fontos feladata az egészség megőrzését támogató védőfaktoroknak a felkutatása. Ilyen protektív tényező a vallás, amely az egészségi állapot mindhárom – testi, lelki és szociális – dimenziójára kihat, többek között hosszabb élettartammal, jobb egészségiállapot-mutatókkal és életminőséggel, kevesebb szorongással, depresszióval és öngyilkossággal, hatékonyabb megküzdési stratégiákkal hozható kapcsolatba a vallásosság. Serdülők egészségével kapcsolatban ma még kevés vizsgálat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy a serdülők körében vizsgálja vallásosságuk, valamint pszichikai egészségük összefüggéseit. A vallásosság esetében egyaránt bevontuk a vallási hovatartozás, a vallásosság szubjektív mértéke, valamint a vallásgyakorlás aktivitási mutatóit, míg az egészségiállapot-mutatók között szerepelt a depressziós tünetegyüttes gyakorisága, az élettel való elégedettség és a saját egészség megítélése. Módszer: Kérdőíves adatfelvételünk során 881 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14–20 év, átlag: 16,6 év, szórás: 1,3 év, a minta 44,6%-a lány). A függő változóként szereplő egészségiállapot-mutatók és a független változóként alkalmazott vallásosságváltozók közötti összefüggéseket a logisztikus regresszió segítségével kiszámolt esélyhányadosok igazolták. Eredmények: Adataink azt mutatják, hogy a depressziós tünetek gyakoriságára hat legkevésbé a fiatalok vallásossága, míg az egészségüket jobbnak ítélték, és életükkel is elégedettebbek azok, akik vallásosként határozzák meg magukat, illetve ténylegesen el is járnak vallási közösségekbe. A lányok nagyobb mértékben tartoznak felekezethez, és az élettel való elégedettségükre, valamint az egészségük önértékelésére is jelentősebben kihat vallásosságuk. Következtetések: A vallásosság a serdülők körében is meghatározó a fiatalok pszichikai egészségére a depresszió kivételével. További vizsgálatok szükségesek a serdülők egészségi állapotára ható védőfaktorok elemzéséhez.
A szerzők problémafelvetésnek szánják a két, egymástól távol lévő kistérségben észlelt tuberculosisesetekkel és a járványügyi tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatok bemutatását. Bár a Központi Statisztikai Hivatal közléseiből nem a legfontosabb haláloki tényezők között tartják számon, a tuberculosis ma is figyelemre méltó népegészségügyi tényező. Jelenleg sem a jogszabályok szintjén, sem a népegészségügyben döntést hozók számára nem tűnik fontos szabályozandó kérdéskörnek, a szerzők mégis javasolják a tuberculosis megelőzésével kapcsolatos járványügyi intézkedési lehetőségének felülvizsgálatát hazánkban. Orv. Hetil., 2011, 152, 481–484.
Absztrakt
Bevezetés: A vallásfüggőség újfajta függőség a viselkedési addikciók sorában, ami a vallásgyakorlás patológiássá válását jelenti. Célkitűzés: A szerzők választ kerestek az alábbi kérdésekre: A vallásfüggőség megjelenik-e serdülőkorban, együtt járhat-e más addikciókkal, illetve hogyan hat az egyén pszichés jóllétére? Módszer: A vallási addikcióra egy rövid szűrő kérdőívet vettek fel serdülők (N = 656; átlagéletkor = 16,5 év; 49,2%-uk lány) körében. A szerhasználat (havi és életprevalencia) mellett mérték a pszichés jóllét (például depresszió, agresszió, optimizmus) változóit is. Eredmények: A serdülők körében a vallásosság szintje viszonylag alacsony volt. A minta közel 1%-a jellemezhető vallásfüggőként, valamint további 16,2% tartozott a veszélyeztetett szimptomatikus csoportba, míg 83% tünetmentes volt. A vallásfüggők szignifikánsan vallásosabbnak tartják magukat, a vallás szerepét fontosabbnak tartják, többször imádkoznak és járnak templomba. A vallásfüggőség főként az amfetamin használatával függ össze; alacsonyabb körükben az agresszió szintje, emellett pedig magasabb a vallási jóllét. Következtetések: A vallásosság kiváltképpen bonyolult jelenség, ezért fontos feltárni, hogy a vallásosság mely szintjei funkcionálnak egészségvédő, és melyek egészségkárosító módon. Orv. Hetil., 2015, 156(18), 731–740.
