Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Eszter Sarkadi Nagy x
Clear All Modify Search

A Humán genom projekt befejezésével közelinek tűnt az idő, amikor táplálkozási szakemberek a genetikai profil ismeretében személyre szabott táplálkozási tanácsokat adhatnak az optimális egészség eléréséhez. Az azóta eltelt mintegy egy évtizedben a fejlődés lassúbb volt, mint azt korábban gondolhattuk. A multifaktoriális betegségekre való hajlam meghatározásában szerepet játszó egyszeresnukleotid-polimorfizmusok genotipizálása egyre olcsóbb és egyre többek számára elérhető. Kevés polimorfizmus esetében van azonban elegendő tudományos bizonyíték ahhoz, hogy személyre szabott táplálkozási tanácsadásban használni lehessen azokat. A genetikaiprofil-alapú, személyre szabott táplálkozás gyakorlati alkalmazásának jövője attól függ, hogy sikerül-e a nutrigenetikai kutatásoknak elegendő tudományos bizonyítékot felmutatni a gén–diéta–betegség kölcsönhatások vonatkozásában. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 771–777.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Nagy, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Márta Bakacs, Éva Illés, Eszter Sarkadi Nagy and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 – az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva – a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. E közlemény célja a makroelem-beviteli adatok bemutatása. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság makroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele a 2009-es vizsgálathoz képest csökkent, azonban még mindig magas (férfiak: 15,9 g, nők 11,2 g). A káliumbevitel elmarad az ajánlástól, amely a magas nátriumbevitellel együttesen tovább növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A kalciumbevitel csak a 18–34 év közötti férfiak esetében éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoportok messze elmaradnak az ajánlásoktól. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, azonban a foszforbevitel, az előző vizsgálathoz hasonlóan, továbbra is csaknem kétszerese az ajánlásoknak. Következtetés: A makroelemek közül a legnagyobb népegészségügyi kockázat a minden korcsoportban megjelenő magas nátrium- (só-) bevitel. A lakosság nátriumbevitelében 2009 óta bekövetkező csökkenés azonban igazolhatja a prevenciós programok, az élelmiszeriparral történő együttműködés és következményes reformuláció, valamint a lakosság felvilágosításának hatásosságát, így ezen intézkedések további fenntartása elengedhetetlen. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Nagy, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Márta Bakacs, Éva Illés, Eszter Sarkadi Nagy, Gergő Erdei and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 (OTÁP2014) a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közleményben öt nyomelem, a vas, a réz, a cink, a mangán és a króm napi átlagos bevitelét mutatjuk be. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság mikroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és mangánbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, a nőké azonban elégtelennek mutatkozott. Kifejezetten kockázatosnak tekinthető a reproduktív korú nők ajánlástól jelentősen elmaradó vasbevitele (9,8 mg/nap). Az OTÁP2009-es vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a krómbevitelben bekövetkező szignifikáns csökkenés mindkét nem esetében (férfiak p = 0,000, nők p = 0,008), illetve a férfiak átlagos cinkbevitelének (9,6 mg/nap) az ajánlásban szereplő érték alá csökkenése. Következtetés: A magas nyomelemtartalmú teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása hazánkban elenyésző, táplálkozás-egészségügyi szempontból előnyös lenne ezen élelmiszerek, valamint nők esetében a vasbevitelhez hozzájáruló egyéb élelmiszercsoportok (például húsok, gyümölcsfélék) fogyasztásának növelése. Nélkülözhetetlen továbbá a korszerű ajánlásoknak megfelelő táplálkozás fontosságának kommunikációja, valamint az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása a teljes lakosság számára. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Schreiberné Molnár, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Barbara Nagy, Márta Bakacs, Orsolya Kis, Eszter Sarkadi Nagy and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 az előző vizsgálathoz hasonlóan az Európai Lakossági Egészségfelmérés egy kisebb almintáján valósult meg. A szerzők a jelen közleményben a magyar lakosság vitaminbevitelének adatait ismertetik. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig a 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság vitaminbevitelét reprezentálja. Eredmények: A férfiak és a nők vitaminbevitele között jelentős eltérés állapítható meg. Férfiaknál a C-vitamin kivételével valamennyi vízben oldható vitamin bevitele nagyobb, mint a nőknél, a D- és E-vitamin esetében a különbség szignifikáns. Pozitívumnak tekinthető a lakosság ajánlásoknak megfelelő B1-, B2-, B6-, B12-, C-vitamin- és niacinbevitele, a férfiaknál azonban az előző vizsgálathoz képest csökkent az A-vitamin- és β-karotin-bevitel. Továbbra is alacsony a D-vitamin- és folsavbevitel, főleg az idősek D-vitamin-bevitele kritikusan alacsony. A biotin- és pantoténsav-bevitel sem érte el az ajánlott értéket. Következtetés: A megfelelő vitaminellátottság eléréséhez a lakosság tájékoztatása mellett nélkülözhetetlen az egészséges élelmiszer-választék elérhetővé tétele is. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1302–1313.

Restricted access

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 a negyedik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által vezetett országos táplálkozási vizsgálatok sorában. Célok: A vizsgálat célja időszerű és megbízható adatok biztosítása a magyar felnőtt lakosság energia- és tápanyagbeviteléről, táplálkozási szokásairól. Módszerek: Az energia- és tápanyagbevitel meghatározása a 18 év feletti lakosság korra és nemre reprezentatív mintájának háromnapos, három lépcsőben ellenőrzött táplálkozási naplója alapján történt. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában a bevitt energia túl nagy százalékát adják a zsírok (39 E% férfiak, 36 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 48 E% nők), a fehérje energiaaránya (15 E% férfiak, 15 E% nők) azonban megfelel az ajánlásoknak. Kedvező, hogy a 2003–2004-es felméréshez képest a férfiak rostbevitele nőtt. Kedvezőtlen, hogy a férfiak koleszterinbevitele és mindkét nemnél a telített zsírsavak energiaaránya túl nagy. Következtetések: A táplálkozási kockázati tényezők csökkentése feltétlenül hozzájárulna a táplálkozásfüggő betegségek morbiditási és mortalitási arányainak javulásához. Orv. Hetil., 2012, 153, 1057–1067.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Lugasi, Eszter Sarkadi Nagy, Andrea Zentai, Márta Bakacs, Éva Illés, Zsolt Baldauf and Éva Martos

Az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő ásványianyag-bevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közlemény a mikroelem-beviteli adatokat mutatja be. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és cinkbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, míg a nőké elégtelen. Különösen a reproduktív korú nők vasbevitele maradt el jelentősen az ajánlott értéktől, ami jelentős közegészségügyi kockázatot hordoz. A 2003-as hazai táplálkozási vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a nők króm- és cinkbevitelének szignifikáns csökkenése. Következtetések: Amint ezt a jelen felmérés adatai is tükrözik, a hazai lakosság hagyományosan keveset fogyaszt a jelentős nyomelemtartalmú, teljes értékű gabonafélékből. A nyomelemek bevitelének fokozása érdekében előnyös lenne ezen élelmiszerek arányának növelése a táplálkozásban. Orv. Hetil., 2012, 153, 1177–1184.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Sarkadi Nagy, Márta Bakacs, Éva Illés, Barbara Nagy, Anita Varga, Orsolya Kis, Erzsébet Schreiberné Molnár and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A vizsgálat célja a magyar felnőtt lakosság táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének és ezek időbeli változásainak monitorozása. Módszer: A táplálkozási adatfelvétel háromnapos táplálkozási naplóval történt. A minta a 18 éves és a 18 évesnél idősebb lakosságot reprezentálja nem és életkor szerint. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában kimutatható a túlzott zsírbevitel (38 E% férfiak, 37 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 47 E% nők), míg a fehérjebevitel megfelelő. Következtetés: Kedvezőtlen változás a 2009-es táplálkozási vizsgálathoz képest a nők zsír és telített zsírsavak energiaarányának növekedése, és mindkét nem esetén a zöldség-, gyümölcsfogyasztás csökkenése, amely utóbbi magyarázza a rostbevitel csökkenését. A hozzáadott cukor energiaaránya a 2009-es vizsgálathoz képest mindkét nem minden korosztályában növekedést mutat. Így a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére, a hozzáadott cukor és telített zsírsavak energiaarányának csökkentésére fókuszáló beavatkozások szükségesek a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 587–597.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Martos, Márta Bakacs, Eszter Sarkadi-Nagy, Tímea Ráczkevy, Andrea Zentai, Zsolt Baldauf, Éva Illés and Andrea Lugasi

Az egészséges táplálkozás egyik fontos tényezője a megfelelő ásványianyag-bevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közlemény a makroelem-beviteli adatokat mutatja be. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele kiemelkedően magas (férfiak 17,2 g, nők 12,0 g), káliumbevitele azonban elmarad az ajánlástól, ezek együttesen növelik a szív- és érrendszeri betegségek, ezen belül a magas vérnyomás kockázatát. A kalciumbevitel a legfiatalabb férfi korosztály kivételével nem éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoport mindkét nemben jelentősen veszélyeztetett ebből a szempontból. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, a foszforbevitel az ajánlottnak csaknem kétszerese. Következtetések: A makroelemek vonatkozásában legnagyobb közegészségügyi kockázata a kiemelkedően nagy nátrium- (só-) bevitelnek van. A lakossági sóbevitel csökkentését célzó STOP SÓ! Nemzeti Sócsökkentő Program végrehajtása, a feldolgozott élelmiszerek sótartalmának csökkentése és a lakosság felvilágosítása a sóbevitel kedvező irányú változását, ezzel a népegészségügyi helyzet javulását eredményezi. Orv. Hetil., 2012, 153, 1132–1141.

Restricted access