Search Results

You are looking at 1 - 10 of 44 items for

  • Author or Editor: Eszter Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Betegutak myeloma multiplexben – egy felmérés tanulságai

Patients’ journey in multiple myeloma – lessons from a survey

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
László Váróczy
,
Eszter Kun
, and
Sándor Tóth

Absztrakt:

A myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelési és túlélési eredményei az utóbbi években jelentősen javultak. A diagnózis felállítása ugyanakkor nem könnyű, hiszen a klinikai tünetek számos egyéb, banális kórképet is utánozhatnak.

Vizsgálatunk során anonim, önkitöltős kérdőív segítségével szereztünk információkat myeloma multiplexben szenvedő betegekről, érintve a demográfiai jellemzőket, a diagnózis megszületésének körülményeit, a kezeléseket, az életkörülmények változását a kórlefolyás során.

A 2017. október – 2018. január közötti időszakban összesen 39 főt (20 nő, 19 férfi, átlagéletkor: 63 év) vontunk be a felmérésbe. A betegek 69%-ánál panaszok miatt indult el kivizsgálás, de 31%-nál a diagnózist tünetmentes állapotban, véletlenszerűen állapították meg. Az esetek csaknem felében kevesebb mint 3 hónap után született meg a myeloma multiplex diagnózisa, ám 21%-ban 1 évnél is hosszabb telt el. A betegek benyomása szerint a diagnózisig eltelt idő alatt az állapotuk inkább rosszabbodott. A betegek többsége háziorvosnál, reumatológusnál, illetve belgyógyásznál jelentkezett először a panaszaival. A diagnózis megismerésekor elsősorban negatív érzelmek uralkodtak el rajtuk. A betegek többsége részletes vagy rövid tájékoztatást kapott a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról. A betegségükkel és a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást többnyire megfelelőnek ítélték, ugyanakkor 26% számolt be arról, hogy a kapott tájékoztatást csak részben értette meg. Többségük kombinált kezelésben részesült, mely tablettás és injekciós készítményt is tartalmazott, kétharmaduk esett át őssejt-transzplantáción, 8%-uk pedig alternatív terápiás eljárást is kipróbált. A kezelési eljárás kiválasztásakor döntő szempont volt az élettartam meghosszabbítása és a jó életminőség megóvása. A legfőbb problémát a terápia mellékhatásai és a negatív emóciók (félelem, bizonytalanság, stressz) jelentették.

Eredményeink megerősítik, hogy a myeloma multiplexes betegek gondozása során az effektív diagnosztikai és terápiás eljárások mellett fontos szerepe van a megfelelő tájékoztatásnak és pszichés vezetésnek is.

Open access

Munkásfiatalok az újkapitalizmusban

Young workers in the new capitalism

Educatio
Authors:
Eszter Bartha
and
András Tóth

Absztrakt:

A cikk azt kutatja, hogy fiatal, jól kereső, jó munkahelyi körülmények között dolgozó elit munkavállalók miért vonzódnak radikális jobboldali üzenetekhez. A cikket megalapozó kutatás során egy nyugat-magyarországi autóipari cég szakszervezeti aktivistáival készült 2015 folyamán. Az interjúk alapján a cikk amellett érvel, hogy két fő oka van annak, hogy fiatal munkavállalók vonzódnak radikális jobboldali üzenetekhez. Az egyik ok a családi szocializáció, amely fenntartja az ötvenes évekbeli keserű emlékeket, és nyitottá teszi a fiatalokat a baloldalellenes üzenetekre. A mélyen átélt nemzeti érzelem szintén fontos jellemzője politikai nézeteiknek. A másik ok a többrétegű kizsákmányolás képzete. Kizsákmányolva érzik magukat a külföldi vállalat tulajdonosa által, mert béreik – bár magyar viszonylatban kiemelkedőek – elmaradnak a nyugati bérektől. Dühíti őket az általuk befejezetlennek tartott rendszerváltás, a csalódás a baloldalban (hazugságbeszéd) és a politikai korrupcióval szembeni tehetetlenségük, az az érzés, hogy a FIDESZ elárulta 2010-es üzeneteit. Családi-környezeti szocializációból fakadó érzelmi elkötelezettségeik, csalódásaik és többrétegű kizsákmányolásképzeteik teszik őket nyitottá radikális jobboldali üzenetek iránt, arra, hogy a Jobbiktól várják a megoldást.

Restricted access
Restricted access

Új készítmények bevezetése: patogén redukált konvaleszcens plazma, patogén redukált aferezises trombocitakoncentrátum

Introduction of new products: pathogen reduced convalescent plasma, pathogen reduced apheresis platelet concentrate

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Eszter Luca Tóth
,
Zsuzsanna Nemes Nagy
, and
Sándor Nagy

Az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai kezdeményezésére, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Operatív Törzs támogatásával, a koronavírus-járvány miatt kialakult pandémiás helyzetre való tekintettel az OVSZ új vérkészítményeket, új vérkészítmény-előállítási technológiai eljárásokat vezetett be, melyek a Covid–19-fertőzött betegek terápiájában segítséget jelentenek, és a vérrel terjedő fertőzések kockázatát is csökkenteni lehet. A tudományos munka célja, konvaleszcens donoroktól aferezis technikával plazma gyűjtése, patogén redukciós eljárás alkalmazása és friss fagyasztott plazma (konvaleszcens FFP) készítése, amely készítményeket a későbbiekben Covid–19 megbetegedésben szenvedő betegek passzív immunizálására használnak fel. A patogén redukciós eljárás alkalmazásának kiterjesztése az aferezis technológiával levételre került trombocitakoncentrátumok előállítására, mellyel ezen készítmények biztonságos alkalmazása is fokozható. A koronavírus megbetegedésen átesett, gyógyult, már egészséges donoroktól származó egyedi plazmakészítmények, valamint plazmás közegbe felvett, fehérvérsejtszegény aferezises trombocitakoncentrátumok riboflavintartalmú oldattal elegyítésre kerültek, majd UVA-fénnyel történő kezelésen estek át. UV-fény hatására a készítményekben esetlegesen fellelhető kórokozók RNS/DNS-lánca megszakításra került, irreverzibilis inaktiválásuk következett be, megakadályozván a kórokozók replikációját, betegségek kialakulását. A patogén redukciós rendszer segít abban, hogy csökkentse a fertőző ágensek terhelését a betegséget okozó baktériumok, paraziták és vírusok széles körében. Képes visszaszorítani a betegek transzfúziós reakcióit is azáltal, hogy a vérkomponensekben található fehérvérsejtek maradékát is inaktiválja. A bevezetett eljárás hatékonyan csökkenti a fertőző ágensek transzfúziójával történő átviteli kockázatát, növekszik a betegbiztonság, ezáltal a készítmények jobb minőségűnek tekinthetőek.

Restricted access

Jelen cikkünkben egy olyan kísérletet mutattunk be, melyben a talaj szén-dioxid kibocsátását bolygatatlan szerkezetű nagy talajoszlopokból mértük laboratóriumi körülmények között. Az adatokat kielemeztük és a mintavétel ütemezését optimalizáltuk az adatok alapján. Nem találtunk statisztikai különbséget a 3 és 6 óra hosszan tartó inkubáció után mért emisszióértékek között. Így, az inkubáció időtartalmát 3 órára állítottuk be. A különböző talajművelési módokból [szántás (SZ); direktvetés (DV); mélylazítással kombinált tárcsázás (L+T)] származó mintákból mért emisszióértékek összehasonlítása alapján elmondható, hogy a legmagasabb CO 2 -kibocsátásokat a DV kezelésből, míg a legalacsonyabbakat a SZ kezelésből mértük. Ez a kevésbé bolygatott kezelésben a magasabb hozzáférhető szerves-C-tartalommal magyarázható. A vizsgált talajnedvesség-tartományban a kísérlet elején a talajnedvesség növekedésével emelkedő CO 2 -emisszió értékeket mértünk. A kísérlet negyedik hete után csökkenést figyeltünk meg a CO 2 -emisszió értékeiben a szabadföldi vízkapacitás körüli nedvességtartalomnál. Minden kezelésben az idő múlásával – ahogy a szubsztrátok kiürültek – az emisszióértékek egyre alacsonyabbak lettek. Eredményeink ismételten rámutatnak arra, hogy a talajban végbemenő folyamatok gyorsasága és összetettsége miatt szükséges és fontos a terepi és laboratóriumi mérések egymást kiegészítő, együttes értékelése.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Eszter Tóth
,
Sándor Koós
,
Csilla Farkas
, and
Tamás Németh
Restricted access

A talaj szén-dioxid kibocsátását, valamint általában véve a talaj szénkészletének változásait az utóbbi időben jelentős tudományos érdeklődés kíséri a klímaváltozással mutatott szoros összefüggésének köszönhetően. A mezőgazdasági művelés alatt álló talajok az okszerű gondozásnak betudhatóan lehetőséget biztosítanak a talaj szénveszteségének csökkentésére vagy a szénmegkötő képesség növelésére, amelylyel párhuzamosan javul a talaj minősége. A megfelelő kezelési módok fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a talajlégzés mechanizmusainak megismerése, valamint a talajlégzést befolyásoló biotikus és abiotikus tényezők megváltozására adott válaszának vizsgálata, melynek során elengedhetetlen a legkorszerűbb módszerek alkalmazása.Jelen tanulmányban a talajrespiráció laboratóriumi mérésének módszertanát vizsgáljuk. Vizsgálatainkban két célt tűztünk ki: 1. a talajbolygatás emissziómérésre gyakorolt hatásának felmérését és annak kiküszöbölését, 2. a talajnedvesség hatásának vizsgálatakor biztosítani a különböző fizikai féleségű talajok összevethetőségét.A kísérleti eredmények értékelése után a bolygatatlan talajminták vizsgálatát ajánljuk, amelyek jóval megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak a talajlégzésől, mivel a talajszerkezet a lehető legkevésbé változik meg. Vizsgálataink alapján azt is megállapítottuk, hogy a különböző fizikai féleségű talajok esetén a talaj CO2-kibocsátásának értékelésekor az eredmények összehasonlíthatósága érdekében a talaj vízpotenciált ajánlott használni a térfogatszázalékos talajnedvesség-tartalom helyett.Tóth Eszter publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001, Gelybó Györgyié a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 számú Nemzeti Kiválóság Program — Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kutatás szakmailag kapcsolódik az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA K101065 és OTKA K104816) projektjeihez.

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunk egy szélesebb spektrumú longitudinális kutatás keretében folyt, melynek része a csecsemőkori érzelemszabályozás vizsgálata. Munkánk során csecsemők (N = 52) érzelemszabályozó kapacitását, megküzdési viselkedését, valamint az anyai viselkedést vizsgáltuk a csecsemő 4 és 9 hónapos korában egy mérsékelten stresszkeltő szituációban.

A Tronick-féle fapofa (still-face) helyzet módosított változatát alkalmaztuk, amelyben 5 egymást követő epizód (normál/fapofa/normál/fapofa/normál) közül kettőben az anya „fapofát vesz fel”, vagyis beszünteti az interakciót, arckifejezése semleges, nem néz és nem reagál a csecsemőre.

A fapofa felvételeket saját szerkesztésű, bővített kódrendszerrel elemeztük. Ez a gyermeki mellett az anyai viselkedés egyes, előzetes elemzés alapján kiválasztott elemeit (tekintet iránya, érzelmi állapot, mozgási aktivitás, vokalizáció, tükrözési viselkedés) is tartalmazta, így a szokásosnál szélesebb körű kérdések vizsgálatára is alkalmas. A viselkedéseket az Observer XT 9.0 viselkedéselemző szoftver segítségével folyamatosan rögzítettük.

Megerősítve korábbi kutatási eredményeket, azt tapasztaltuk, hogy fapofa helyzetben a csecsemők eltérő viselkedésmintázattal reagáltak az egyes vizsgálati szakaszokra. E reakciók mintázata a két életkorban hasonlóan alakult, lehetővé téve az érzelemszabályozó kapacitás vizsgálatát. A három interakciós szakaszban az anyai affektív viselkedés együttjárást mutatott a gyermek érzelmi válaszaival.

Kódrendszerünkkel azonosíthattuk az érzelemszabályozás korai formáit, valamint a csecsemő és anyai viselkedés összefüggését. Az egyes epizódok között megfigyelt gyermeki viselkedések stabilitása erős, vonásszerű jellemzőkre is ráirányították figyelmünket.

Restricted access