Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for

  • Author or Editor: Eszter Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

Munkásfiatalok az újkapitalizmusban

Young workers in the new capitalism

Educatio
Authors: Eszter Bartha and András Tóth

Absztrakt:

A cikk azt kutatja, hogy fiatal, jól kereső, jó munkahelyi körülmények között dolgozó elit munkavállalók miért vonzódnak radikális jobboldali üzenetekhez. A cikket megalapozó kutatás során egy nyugat-magyarországi autóipari cég szakszervezeti aktivistáival készült 2015 folyamán. Az interjúk alapján a cikk amellett érvel, hogy két fő oka van annak, hogy fiatal munkavállalók vonzódnak radikális jobboldali üzenetekhez. Az egyik ok a családi szocializáció, amely fenntartja az ötvenes évekbeli keserű emlékeket, és nyitottá teszi a fiatalokat a baloldalellenes üzenetekre. A mélyen átélt nemzeti érzelem szintén fontos jellemzője politikai nézeteiknek. A másik ok a többrétegű kizsákmányolás képzete. Kizsákmányolva érzik magukat a külföldi vállalat tulajdonosa által, mert béreik – bár magyar viszonylatban kiemelkedőek – elmaradnak a nyugati bérektől. Dühíti őket az általuk befejezetlennek tartott rendszerváltás, a csalódás a baloldalban (hazugságbeszéd) és a politikai korrupcióval szembeni tehetetlenségük, az az érzés, hogy a FIDESZ elárulta 2010-es üzeneteit. Családi-környezeti szocializációból fakadó érzelmi elkötelezettségeik, csalódásaik és többrétegű kizsákmányolásképzeteik teszik őket nyitottá radikális jobboldali üzenetek iránt, arra, hogy a Jobbiktól várják a megoldást.

Restricted access

Betegutak myeloma multiplexben – egy felmérés tanulságai

Patients’ journey in multiple myeloma – lessons from a survey

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: László Váróczy, Eszter Kun, and Sándor Tóth

Absztrakt:

A myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelési és túlélési eredményei az utóbbi években jelentősen javultak. A diagnózis felállítása ugyanakkor nem könnyű, hiszen a klinikai tünetek számos egyéb, banális kórképet is utánozhatnak.

Vizsgálatunk során anonim, önkitöltős kérdőív segítségével szereztünk információkat myeloma multiplexben szenvedő betegekről, érintve a demográfiai jellemzőket, a diagnózis megszületésének körülményeit, a kezeléseket, az életkörülmények változását a kórlefolyás során.

A 2017. október – 2018. január közötti időszakban összesen 39 főt (20 nő, 19 férfi, átlagéletkor: 63 év) vontunk be a felmérésbe. A betegek 69%-ánál panaszok miatt indult el kivizsgálás, de 31%-nál a diagnózist tünetmentes állapotban, véletlenszerűen állapították meg. Az esetek csaknem felében kevesebb mint 3 hónap után született meg a myeloma multiplex diagnózisa, ám 21%-ban 1 évnél is hosszabb telt el. A betegek benyomása szerint a diagnózisig eltelt idő alatt az állapotuk inkább rosszabbodott. A betegek többsége háziorvosnál, reumatológusnál, illetve belgyógyásznál jelentkezett először a panaszaival. A diagnózis megismerésekor elsősorban negatív érzelmek uralkodtak el rajtuk. A betegek többsége részletes vagy rövid tájékoztatást kapott a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról. A betegségükkel és a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást többnyire megfelelőnek ítélték, ugyanakkor 26% számolt be arról, hogy a kapott tájékoztatást csak részben értette meg. Többségük kombinált kezelésben részesült, mely tablettás és injekciós készítményt is tartalmazott, kétharmaduk esett át őssejt-transzplantáción, 8%-uk pedig alternatív terápiás eljárást is kipróbált. A kezelési eljárás kiválasztásakor döntő szempont volt az élettartam meghosszabbítása és a jó életminőség megóvása. A legfőbb problémát a terápia mellékhatásai és a negatív emóciók (félelem, bizonytalanság, stressz) jelentették.

Eredményeink megerősítik, hogy a myeloma multiplexes betegek gondozása során az effektív diagnosztikai és terápiás eljárások mellett fontos szerepe van a megfelelő tájékoztatásnak és pszichés vezetésnek is.

Open access

Absztrakt

Vizsgálatunk egy szélesebb spektrumú longitudinális kutatás keretében folyt, melynek része a csecsemőkori érzelemszabályozás vizsgálata. Munkánk során csecsemők (N = 52) érzelemszabályozó kapacitását, megküzdési viselkedését, valamint az anyai viselkedést vizsgáltuk a csecsemő 4 és 9 hónapos korában egy mérsékelten stresszkeltő szituációban.

A Tronick-féle fapofa (still-face) helyzet módosított változatát alkalmaztuk, amelyben 5 egymást követő epizód (normál/fapofa/normál/fapofa/normál) közül kettőben az anya „fapofát vesz fel”, vagyis beszünteti az interakciót, arckifejezése semleges, nem néz és nem reagál a csecsemőre.

A fapofa felvételeket saját szerkesztésű, bővített kódrendszerrel elemeztük. Ez a gyermeki mellett az anyai viselkedés egyes, előzetes elemzés alapján kiválasztott elemeit (tekintet iránya, érzelmi állapot, mozgási aktivitás, vokalizáció, tükrözési viselkedés) is tartalmazta, így a szokásosnál szélesebb körű kérdések vizsgálatára is alkalmas. A viselkedéseket az Observer XT 9.0 viselkedéselemző szoftver segítségével folyamatosan rögzítettük.

Megerősítve korábbi kutatási eredményeket, azt tapasztaltuk, hogy fapofa helyzetben a csecsemők eltérő viselkedésmintázattal reagáltak az egyes vizsgálati szakaszokra. E reakciók mintázata a két életkorban hasonlóan alakult, lehetővé téve az érzelemszabályozó kapacitás vizsgálatát. A három interakciós szakaszban az anyai affektív viselkedés együttjárást mutatott a gyermek érzelmi válaszaival.

Kódrendszerünkkel azonosíthattuk az érzelemszabályozás korai formáit, valamint a csecsemő és anyai viselkedés összefüggését. Az egyes epizódok között megfigyelt gyermeki viselkedések stabilitása erős, vonásszerű jellemzőkre is ráirányították figyelmünket.

Restricted access

Plasma homocysteine and Cystatin C levels of 360 chronic haemodialysed patients were measured in fasting (191 men, mean age: 55.5 years; and 169 women, mean: 62.9 years). The patients were divided into subgroups: diabetes mellitus (34 men and 38 women 7 vs 8 IDDM). obliterative arteriosclerosis (68 men and 61 women), cardiovascular complications (75 men and 84 women) and stroke (16 men and 12 women), and after renal transplantation in chronic rejection (15 men and 5 female). Homocysteine was determined by IMx analyser from Abbott by FPIA method. Immunoturbidimetric method was used for quantification of Cystatin C (PETIA). The lowest Cystatin C concentration was found in diabetic patients (4.35±0.15 mg/l in men and 3.18±1.77 mg/l in women) and the highest one occurred in anuric and bilateral nephrectomised and transplanted chronic rejected patients (6.075 mg/l in men and 6.35 mg/l in women: p<0.001). The homocysteine levels (24.98±2.94mmol/l in men and 23.88±1.76mmol/l in women) exceeded the upper limit of reference range (<15.0mmol/l). There was a significant difference in favour of subgroup of cardiovascular (27.25mmol/l in men and 26.87mmol/1 in women) and stroke patients (27.16mmol/l in men and 30.76mmol/l in women p<0.001). Elevated levels were found in chronic rejected patients with accelerated arteriosclerotic events (25.94mmol/l in men and 27.43mmol/l in women). Good positive linear correlation was found between serum homocysteine and Cystatin C levels (r=0.2393 and 0.2252). The authors demonstrated hyperhomocysteinaemia associated with high Cystatin C concentration in four subgroups of haemodialysed patients (obliterative and accelerated arteriosclerosis. cardiovascular disease, and cerebrovascular complications and stroke).

Restricted access

Jelen cikkünkben egy olyan kísérletet mutattunk be, melyben a talaj szén-dioxid kibocsátását bolygatatlan szerkezetű nagy talajoszlopokból mértük laboratóriumi körülmények között. Az adatokat kielemeztük és a mintavétel ütemezését optimalizáltuk az adatok alapján. Nem találtunk statisztikai különbséget a 3 és 6 óra hosszan tartó inkubáció után mért emisszióértékek között. Így, az inkubáció időtartalmát 3 órára állítottuk be. A különböző talajművelési módokból [szántás (SZ); direktvetés (DV); mélylazítással kombinált tárcsázás (L+T)] származó mintákból mért emisszióértékek összehasonlítása alapján elmondható, hogy a legmagasabb CO 2 -kibocsátásokat a DV kezelésből, míg a legalacsonyabbakat a SZ kezelésből mértük. Ez a kevésbé bolygatott kezelésben a magasabb hozzáférhető szerves-C-tartalommal magyarázható. A vizsgált talajnedvesség-tartományban a kísérlet elején a talajnedvesség növekedésével emelkedő CO 2 -emisszió értékeket mértünk. A kísérlet negyedik hete után csökkenést figyeltünk meg a CO 2 -emisszió értékeiben a szabadföldi vízkapacitás körüli nedvességtartalomnál. Minden kezelésben az idő múlásával – ahogy a szubsztrátok kiürültek – az emisszióértékek egyre alacsonyabbak lettek. Eredményeink ismételten rámutatnak arra, hogy a talajban végbemenő folyamatok gyorsasága és összetettsége miatt szükséges és fontos a terepi és laboratóriumi mérések egymást kiegészítő, együttes értékelése.

Restricted access

A talaj szén-dioxid kibocsátását, valamint általában véve a talaj szénkészletének változásait az utóbbi időben jelentős tudományos érdeklődés kíséri a klímaváltozással mutatott szoros összefüggésének köszönhetően. A mezőgazdasági művelés alatt álló talajok az okszerű gondozásnak betudhatóan lehetőséget biztosítanak a talaj szénveszteségének csökkentésére vagy a szénmegkötő képesség növelésére, amelylyel párhuzamosan javul a talaj minősége. A megfelelő kezelési módok fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a talajlégzés mechanizmusainak megismerése, valamint a talajlégzést befolyásoló biotikus és abiotikus tényezők megváltozására adott válaszának vizsgálata, melynek során elengedhetetlen a legkorszerűbb módszerek alkalmazása.Jelen tanulmányban a talajrespiráció laboratóriumi mérésének módszertanát vizsgáljuk. Vizsgálatainkban két célt tűztünk ki: 1. a talajbolygatás emissziómérésre gyakorolt hatásának felmérését és annak kiküszöbölését, 2. a talajnedvesség hatásának vizsgálatakor biztosítani a különböző fizikai féleségű talajok összevethetőségét.A kísérleti eredmények értékelése után a bolygatatlan talajminták vizsgálatát ajánljuk, amelyek jóval megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak a talajlégzésől, mivel a talajszerkezet a lehető legkevésbé változik meg. Vizsgálataink alapján azt is megállapítottuk, hogy a különböző fizikai féleségű talajok esetén a talaj CO2-kibocsátásának értékelésekor az eredmények összehasonlíthatósága érdekében a talaj vízpotenciált ajánlott használni a térfogatszázalékos talajnedvesség-tartalom helyett.Tóth Eszter publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001, Gelybó Györgyié a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 számú Nemzeti Kiválóság Program — Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kutatás szakmailag kapcsolódik az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA K101065 és OTKA K104816) projektjeihez.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Eszter Tóth, Sándor Koós, Csilla Farkas, and Tamás Németh
Restricted access