Search Results
You are looking at 1 - 10 of 90 items for
- Author or Editor: Eva Szabo x
- Refine by Access: All Content x
Background and aims
We studied teacher burnout and its relationship with job demands and resources, collective self-efficacy, and social support. Previous studies indicate that the factors of burnout (depersonalization, emotional exhaustion, and reduced personal accomplishment) develop in work environment where demands exceed resources, and where social support and collective self-efficacy are both perceived to be low.
Methods
Online survey method was used (N = 664) in this study. Organizational and social context was measured using the job demands and resources model, and measuring perceived collective self-efficacy of the workplace and social support of the coworkers.
Results
Based on the results of correlation analysis, different types of job demands are associated positively with burnout, while job resources, collective self-efficacy, and social support prove to have negative relationship with burnout. The ratio of demands and resources (workload index) also has a strong link to burnout scores. Using linear regression analysis to build a model revealed professional social support, possibility of personal development and job demands as significant predictors of burnout.
Discussion
These findings emphasize the importance of professional social support in the prevention of burnout. The results indicate that training programs which strengthen social support between coworkers are much needed, and that school psychologists can help teachers to develop more supportive communities.
A TANULMÁNYI REZILIENCIA ÉRTELMEZÉSE:KUTATÁSI, PREVENCIÓS ÉS INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEK
INTERPRETATION OF ACADEMIC RESILIENCE: OPTIONS FOR RESEARCH
A reziliencia fogalma az utóbbi években a pszichológiai diskurzus egyik „sláger” kifejezésévé vált. Ennek is köszönhetően számos értelmezés jelent meg, amelyek egymással átfedésben vannak, hasonló tartalmakra refl ektálnak. Oktatási kontextusban azokat a gyermekeket tekintik reziliensnek, akik hátrányos helyzetük ellenére tanulmányaikban sikeresek. A külföldi szakirodalmat áttekintve relevánsnak tűnik a fogalom kiterjesztése az átlagtól eltérő gyermekekre is (tanulási nehézséggel küzdők, tehetségesek). A tanulmány áttekinti a reziliencia meghatározásának és a fogalom operacionalizálásának nehézségeit, majd bemutatja a tanulmányi reziliencia relevanciáját, mérésének lehetőségeit. Megemlít néhány külföldi és hazai jó gyakorlatot, amelyek közvetve a reziliencia fejlesztését célozzák, ugyanakkor rámutat a programok továbbfejlesztésének szükségességére is. Végül javaslatokat fogalmaz meg a tanulmányi reziliencia kutatásának koncepciójára.
A mentalizáció, a reziliencia és a problémaviselkedés kapcsolati beágyazottsága serdülőkorban: vizsgálatok a Reflektív Funkció Kérdőív (RFQ-H) magyar változatával
Mentalization, resilience, problem behavior and percieved social support among 14–19 year old high school students: Studies with the Hungarian version of the Reflective Function Questionnaire
Háttér és célkitűzések
A mentalizáció kulcsfontosságú a szociokognitív képességek integrációjához és fejlett interperszonális készségek kialakításához. Hagelquist (2017) pedagógiai és pszichoterápiás modelljében a sikeres mentalizációt építőkövek hierarchikus rendszerébe helyezte. Célunk a Reflektív Funkció Kérdőív megbízhatóságának vizsgálata és a mentalizáció hagelquisti modelljének igazolása egészséges serdülő mintán. Jelen kutatásban azt vizsgáltuk, hogy az észlelt társas támogatás és a mentalizáció színvonala milyen kapcsolatot mutat a rezilienciával és a problémaviselkedés kialakulásával.
Módszer
A vizsgálatban 444 serdülő vett részt (M = 16,3 év, SD = 1,15 év), akik a Reflektív Funkció Kérdőív mellett kitöltötték a Serdülő Reziliencia Kérdőív magyar változatát, a Képességek és Nehézségek Kérdőívet, valamint a Multidimenzionális Társas Támogatás Kérdőívet. Az adatok elemzéséhez klaszteranalízist végeztünk a mentalizáció és az észlelt társas támogatás dimenzióinak bevonásával.
Eredmények
Az észlelt problémaviselkedés gyenge, illetve közepes erősségű kapcsolatban áll a mentalizáció sérülésével, a mentalizáció dimenziói közül a bizonytalan mentalizációval és az érzelmi elárasztottság skálájával, azaz az egyén csökkent képessége arra, hogy saját szándékait értelmezze, pozitív együtt járást mutat a problémaviselkedés kialakulásával. A mentalizáció és az észlelt társas támogatás dimenzióinak bevonásával három klasztert alakítottunk ki. A kiegyensúlyozott csoportba tartozó egyének szignifikánsan kevesebb problémaviselkedést jeleztek, és magasabb szintű rezilienciáról számoltak be. A magárahagyottak csoportja a reziliencia és a problémaviselkedés területén is a legerősebb sérüléseket jelzi, míg az érzelemvezérelt csoport esetén a problémaviselkedés emelkedett mértéke jellemző.
Következtetések
A mentalizáció kapcsolati beágyazottsága befolyásolja a reziliencia színvonalát és a problémaviselkedés kialakulásának esélyét, ezzel igazolódott Hagelquist modelljének azon része, amely a sikeres mentalizáció egyik feltételének a környezeti-kapcsolati biztonságot jelöli ki.
Periphyton spamles from the reed-belt and phytoplankton samples were taken in November 1996 and in January, April, July 1997 at the upper part of the Soroksár-Danube (the second largest side arm of river Danube in Hungary) at Taksony, and in July, November 1998, January, April 1999 at the middle part of the side arm at Ráckeve. The aim of this study was to investigate the seasonal and vertical distribution of periphyton growing on old and green reed stemps at both parts of the side arm, focussed on taxonomic composition, abundance and chlorophyll a content. Based on the chloropyll a content of the phytoplankton the upper part of the side arm at Taksony was oligotrophic in November an July (in July caused by a flood), mesotrophic in Januray and eutrophic in April. The middle part of the Soroksár-Danube was eutrophic in April and July, oligotrophic in November and January at Ráckeve The values of abundance and chlorophyll a of periphyton were the highest at the middle part of Soroksár-Danube, while that of phytoplankton was the highest at the upper part. A few diamonts showed the same distribution along the reed stems. Relative abudance of Amphora libyca, Cocconeis placentula and Eunotia arcus increased close to the bottom, while that of Fomphonema minutum, G. paravulum, Navicula capitatoradiata and Nitzschia dissipata decreased.
A szénhidrátszegény transzferrin (CDT: carbohydrate-deficient transferrin) meghatározása a napi 60 g-nál több alkoholt fogyasztók körében volt használatos, elsősorban biztosítás-orvostani szempontok miatt, mivel a szintje 2-3 héttel a fogyasztás befejezése után is informatív értékű. Célkitűzés: A vegyszerek, gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők és úgynevezett proteinek nem rendeltetésszerű használata esetén a CDT% szintjére vonatkozóan nincs sok információ a szakirodalomban, ezért eseteinket bemutatásra érdemesnek tartjuk. Esetismertetés: A bodybuilderek CDT%-értéke mindhárom esetben, nem orvosi utasításra, hanem önként, laikus módon használt szerek, gyógyszerek, élelmiszerek fogyasztása után – alkoholt nem fogyasztván –, lényeges emelkedést mutatott. Következtetés: Mivel mindhárom bodybuilder egyébként egészséges, alkoholt nem fogyaszt, munkahelyén vegyszerrel nem kerül kapcsolatba, feltételezésünk szerint csak az általuk szedett, forgalomban lévő testépítő anyagok hatására mutathatnak emelkedett CDT%-szintet.
A Serdülő Reziliencia Kérdőív (READ) magyar nyelvű adaptációja
Hungarian adaptation of the Resilience Scale for Adolescents
Háttér és célkitűzések
A tanulmány célja a Hjemdal és munkatársai (2006) által kidolgozott Serdülő Reziliencia Kérdőív hazai adaptációja, amely alkalmas serdülők és fiatal felnőttek személyes és környezeti erőforrásainak mérésére.
Módszer
Magyar középiskolásokból és egyetemistákból (M = 18,85 év, SD = 2,39) álló mintán (Nközépiskolás = 490; Negyetemista = 593) ellenőriztük a kérdőív szerkezetét, belső megbízhatóságát, konstruktív validitását, illetve a reziliencia kapcsolatát demográfiai és pszichológiai jellegű változókkal.
Eredmények
A feltáró és megerősítő faktorelemzés szerint az ötfaktoros struktúra jellemző a kérdőívre, amelyet a célorientáció, a családi összetartás, a szociális kompetencia, a társas támogatottság és a magabiztosság alskálák alkotnak. A reziliencia kérdőíven a nemek között a társas támogatás és a magabiztosság alskálán találtunk különbséget, az életkor tekintetében pedig szintén a társas támogatás alskálán különböztek a 15–18 évesek és a 18–24 évesek pontszámai. Az észlelt társas támogatás pozitív irányú összefüggést mutatott a rezilienciával, a problémaviselkedés megjelenése azonban negatív irányút, ami alátámasztotta a Serdülő Reziliencia Kérdőív konstruktív validitását.
Következtetések
Az eredmények alapján kialakított 28 tételes kérdőív alkalmasnak bizonyult a serdülők és fiatal felnőtt rezilienciájának felmérésére, illetve azon belül a környezeti és személyes erőforrások elkülönítésére. A Cronbach-alfa-mutatók alapján minden alskála és a teljes skála belső megbízhatósága megfelelő mértékű. A kérdőív emiatt alkalmas lehet további feltáró kutatásokban való alkalmazásra.
A perfekcionista énbemutatás jellemzői magyar tanulók körében
Perfectionistic self-presentation among Hungarian students
Háttér és célkitűzések
A perfekcionista énbemutatás viszonylag kevésbé kutatott területnek számít a perfekcionizmus szakirodalmában. Azokat a személyközi megnyilvánulásokat foglalja magában, melyekkel a perfekcionisták a saját megítélésüket próbálják javítani (pl. környezetük előtt elrejtik tökéletlenségeiket, egy idealizált képet mutatnak magukról). Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a perfekcionista énbemutatás összefüggéseit a társas önértékeléssel, az önhátráltatással, valamint a tanulmányi elégedettséggel és néhány családi háttértényezővel, hogy ezáltal komplexebb képet kapjunk a perfekcionista viselkedés jellemzőiről.
Módszer
Az adatgyűjtés 2019 szeptemberétől decemberig tartott, és 192 középiskolás diák vett benne részt online (N = 124) és papír (N = 68) alapon. Kérdőívcsomagunk a perfekcionista énbemutatás (PSPS-JR, 2011), a társas önértékelés (SSES, 2011) és az iskolai önhátráltatás (ASHS, 2001) magyarra fordított változatait, valamint 11 iskolai elégedettséggel és továbbtanulással kapcsolatos kérdést tartalmazott.
Eredmények
A kutatáshoz használt kérdőívek jóságmutatói mind megfelelőek voltak. A perfekcionista énbemutatás mindhárom dimenziója direkt hatással van a tanulók társas önértékelésére, amit az önhátráltatás mediáló hatása nem befolyásol. A perfekcionista énbemutatás a 14–15 évesek körében volt a legjellemzőbb, és a lányok mutatták a legmagasabb értékeket a hibák elrejtése alskálán. Az önhátráltatás magasabb énreklámozással, hibák elrejtésével és alacsonyabb iskolai elégedettséggel járt együtt. A pozitív tanulmányi attitűd (iskolába járás szeretete, jó jegy fontossága, iskolai teljesítménnyel való elégedettség, továbbtanulási szándék) az énreklámozásnak pozitív, az önhátráltatásnak negatív előrejelzője.
Következtetések
Eredményeink alapján a perfekcionista énbemutatás társas önértékelésre gyakorolt direkt hatása miatt érdemes a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni a perfekcionista énbemutatás társas aspektusainak feltárására.
The present study was designed to investigate whether meat-type rabbits are able to perform treadmill running as a daily routine exercise, and if so, whether the exercise induces specific proportional changes in the fatty acid composition of their muscles. After a four-week training period 8-week-old rabbits were slaughtered and the total activity of plasma lactate dehydrogenase was measured, showing a significant difference between the exercised and control groups (429 ± 126 IU/l vs. 639 ± 203 IU/l). Furthermore the fatty acid composition of m. longissimus dorsi (MLD) and m. vastus lateralis (MVL) was determined by means of gas chromatography. Exercise increased the proportions of oleic acid (C18:1 n-9) in both MLD and MVL as compared to the control group. However, the level of stearic (C18:0) and arachidonic (C20:4 n-6) acids significantly decreased in the MVL after the exercise. Changes in the fatty acid profile resulting from the physically loaded condition were of the same tendency in both muscles, adding that the MVL might have been exposed to the exercise more intensively; alterations there occurred in a more pronounced manner. Based on the inference that the composition of membrane structure was also affected, these alterations may have important consequences on meat quality.
A kötődés kulturális különbségei
Cultural differences in attachment
Jelen tanulmány a kötődéselméletet a kulturális összehasonlító vizsgálatok tükrében mutatja be. A kötődés jelenségét univerzálisnak fogadja el, de a klasszikus elmélet által leírt legfőbb fejlődési kritériumokat és a különböző kötődési mintázatok megnyilvánulásait kulturálisan meghatározottnak tekinti. Áttekintést nyújt azon vizsgálatokról, amelyek az elmúlt mintegy hat évtizedben a kötődés kultúrközi különbségeinek témakörében születtek.
Elsőként tárgyalja az úgynevezett étikus vizsgálatokat, amelyek a kulturális különbségeket elsősorban a különböző kötődési mintázatok előfordulási gyakoriságában ragadják meg, majd sorra veszi az émikus megközelítéseket, amelyek a kötődéselmélet számos alaptételét kérdőjelezik meg, így például az anya—gyerek kapcsolat monotropizációját, illetve etnocentrikusnak tekintik az anyai érzékenység megnyilvánulási kritériumait. A tanulmány azt a nézetet képviseli, hogy a kötődési folyamatok a gyermeket körülvevő biológiai és társadalmi környezethez történő legjobb alkalmazkodást szolgálják, és ha a társadalmi-kulturális közeg az euro-amerikaitól eltérő, akkor a kötődés folyamatai is eltérőek lesznek.
A Diák Kiégés Kérdőív szerkezetének vizsgálata magyar mintán
Exploring the student burnout scale using hungarian sample
Háttér és célkitűzések
A felnőttek munkahelyi kiégésének vizsgálata mellett egyre nagyobb szerepet kap a problémakör iskolai vonatkozásának feltárása is. Tanulmányunk célja a Salmela-Aro és munkatársai (2008, 2009) által kidolgozott Diák Kiégés Kérdőív hazai változatának tesztelése volt.
Módszer
Magyar általános és középiskolás, 13–18 éves (M = 15,3 év; SD = 2,01) diákokból álló mintán (Náltalános iskola = 337; Nközépiskola = 738) ellenőriztük a kérdőív szerkezetét, belső konzisztenciáját, illetve a diák kiégés kapcsolatát demográfiai és pszichológiai jellegű változókkal.
Eredmények
A feltáró és megerősítő faktorelemzés szerint az eredetivel megegyező, háromfaktoros struktúra jellemző a kérdőívre, amelyet az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés alskálák alkotnak. A kiégés kérdőíven a nemek között nem találtunk különbséget, iskolatípus tekintetében pedig csak a cinizmus alskálán különböztek az általános és középiskolás diákok pontszámai. A tanulmányi eredmény negatív összefüggést mutatott a kiégéssel, hasonlóan az önértékeléshez, az iskolai kötődéshez és a közelítő-elsajátító célorientációhoz. Az elkerülő célorientáció gyenge pozitív együtt járást mutatott a kiégéspontszámmal. A hierarchikus regresszióelemzés szerint a Diák Kiégés Kérdőív alskálái a célorientációs kérdőív dimenzióival együtt az önértékelés varianciájának 50,3%-át képesek megmagyarázni.
Következtetések
Az eredmények alapján kialakított nyolctételes kérdőív alkalmasnak tűnik a diák kiégés mérésére, illetve azon belül az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés tüneteinek elkülönítésére. Ugyanakkor a Cronbach-alfa-mutatók alapján utóbbi két alskála belső megbízhatósága csak elfogadható mértékű, emiatt a kérdőívet egydimenziós skálaként ajánljuk használni. A kérdőív alkalmas lehet további feltáró kutatásokban való alkalmazásra, illetve hasznos segédeszköz lehet az iskolapszichológiai gyakorlat számára is.
Background and goals
Due to the prevalence of burnout-syndrome, research on this phenomenon is becoming increasingly important. As a result, beside examining the burnout-syndrome among adults, it is also important to explore the problem in the schools. The aim of our research is exploring the structure of the Hungarian version of the Student Burnout Inventory (Salmela-Aro et al., 2008, 2009).
Methods
The participants were Hungarian primary (N = 337) and secondary school students (N = 738), between the age 13 and 18 (M =15,3 years, SD= 2,01). We checked the structure of the questionnaire, the internal consistency and the connections between student burnout and other demographic and psychological factors.
Results
According to the exploratory and the confirmatory factor analysis, the three-factor structure of the questionnaire is the same as the original, which consists of three subscales: emotional exhaustion, cynicism and sense of inadequacy. There was no difference between the the boys and the girls in the overall burnout score, and in the case of school-type the scores of primary and secondary school students differed only on the subscale of cynicism. The academic achievement correlated negatively with the burnout, as well as the self-esteem, school attachment and mastery-approach goal orientation. The avoidance goal orientation showed positive correlation with the overall burnout score. The hierarchical regression analysis established that the subscales of the Student Burnout Inventory and the dimensions of the goal orientation could predict the level of the self-esteem, with 50,3% of the explained variability.
Conclusion
Based on the results, the Hungarian version of the Student Burnout Inventory with 8 items is appropriate for measuring student burnout, and for separating the symptoms of emotional exhaustion, cynism and sense of inadequacy. Based on the Cronbach-alfa indicators, the reliability of two of the sub-scales are only acceptable. Therefore we advise to use the questionnaire as a unidimensional scale. The questionnaire may be suitable for further exploratory research or can be an useful tool for school psychologist as well.
