Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Ferenc Ács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The climatology of soil respiration in Hungary is presented. Soil respiration is estimated by a Thornthwaite-based biogeochemical model using soil hydrophysical data and climatological fields of precipitation and air temperature. Soil respiration fields are analyzed for different soil textures (sand, sandy loam, loam, clay loam and clay) and time periods (year, growing season and months).  Strong linear relationships were found between soil respiration and the actual evapotranspiration for annual and growing season time periods. In winter months soil respiration is well correlated with air temperature, while in summer months there is a quite variable relationship with water balance components. The strength of linear relationship between soil respiration and climatic variables is much better for coarser than for finer soil texture.

Restricted access

Észak-amerikai és magyarországi talajok víztartó képességét hasonlítottuk össze. Az észak-amerikai és magyarországi talajok víztartó képességét Clapp és Hornberger (1978) (?CH(?)), valamint Rajkai (1988) (?R(?)) parametrizá-ciója alapján elemeztük. Az elemzést homok, vályog, agyag fizikai talajféleségre, valamint homogén (?H/YH) és inhomogén (?INH/YINH) területi eloszlású talajnedvességre vonatkozóan végeztük el. Az inhomogén területi eloszlású ?-t normális eloszlással szimuláltuk.  A legfontosabb eredményeket a következokben foglaljuk össze:  1. A ?CH H(?) és a ?R H(?) közötti eltérések a legnagyobbak az agyag fizikai féleség esetén, száraz viszonyokban (pl. log½?CH(0,15 m3m-3)½-log½?R(0,15 m3m-3)½= 2 pF érték).  2. A ?R H(?)- és a ?R INH(?)-függvények közötti eltérések minden fizikai féleségre és ?-értékre vonatkozóan kicsik. 3. Számszerusítettük a ?INH(?)- és a ?H(?)-függvények közötti kapcsolatokat. Az eredmények a talaj vízháztartásának becslése során hasznosíthatók.

Restricted access

Jelen tanulmány egy 3 talajrétegű vízmérleg modellt és az azzal a XX. évszázadra kapott eredményeket mutatja be. A párolgás számítását a Priestly-Taylor-féle módszerrel végzik, kombinálva a sztómaellenállás becslésével, míg a vízmozgást a talajban a talaj becsült vízvezető képességével számítják. A XX. századra végzett modellszámításokhoz a CRU adatbázist használták, amely Magyarország területének mintegy 1430 rácspontjára adott szimulációs eredményeket. A részletes éghajlati adatokon túl figyelembe vették a talaj fizikai féleségét, a talaj rétegvastagságát és a földhasználatot a rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával. Az eredmények szerint a talajfelszín tulajdonságai közül a talaj rétegvastagsága gyakorol jelentős hatást a tényleges párolgásra, valamint a mélybe szivárgásra. A talaj fizikai félesége elsősorban a vízkészletet és a tényleges párolgást, míg a felszínhasználat a tényleges párolgást és a víztöbbletet határozza meg.

Restricted access

Tanulmányunkban a talaj időjárás alakító szerepével foglalkoztunk. Vázoltuk a talaj lehetséges időjárás alakító szerepét mind a nyári, mind a téli évszakban. Elemezve a zivatartevékenységnek a talaj hidraulikus tulajdonságaira való érzékenységét megállapítottuk, hogy az időjárást markánsan meghatározó csapadékhullás nagyon érzékeny a talaj hidraulikus tulajdonságainak változásaira mezo-γ(2–20 km) és mikro- (0–2 km) léptékben (Orlanski, 1975). E vizsgálatok eredményei a lokális talaj adatbázisok alkalmazásának fontosságára is utalnak. Azt ugyan még nem _b

Restricted access

Jelen közlemény a párolgás és a talaj vízkészlet magyarországi mezoklimatoló-giai jellemzőinek elemzésével foglalkozik. Az elemzést egy módosított Thornth-waite-féle (T__

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Ferenc Ács
,
Hajnalka Breuer
,
Klára Tarczay
, and
Miklós Drucza

E tanulmányban a talaj és az éghajlat közötti kapcsolatot elemeztük. Az elemzést egy Thornthwaite-típusú biogeokémiai modell alapján végeztük, amelyet Thornthwaite(1948) biofizikai modellje és egy empirikus talajlégzés modell (Peng et al., 1998) alkotja. A modell feltételezi az éghajlat, a növényzet és a talaj közötti egyensúlyt, ebből eredően az éghajlat, a növényzet és a talaj időbeli változatlanságát. Számításainkat globális (egy az egész Földre vonatkozó adatbázis) és lokális (egy hazai adatbázis) léptékű éghajlati adatokkal végeztük. Vizsgálatainkban részletesen elemeztük az éghajlat, a tényleges párolgás és a talajlégzés évi és szezonális karakterisztikáinak egymás közötti kapcsolatát. Eredményeink közül a legfontosabbak a következők: - Az éghajlat, a tényleges párolgás és a talajlégzés évi karakterisztikáinak területi mintázatai között egyértelmű kapcsolat fedezhető fel mind globális, mind lokális léptékben. - A tényleges párolgás (100-1000 kg H 2 O·m -2 ·év -1 ) átlagban három nagyságrenddel nagyobb, mint a hozzátartozó talajlégzés (100-1000 g C·m -2 ·év -1 ). A tényleges párolgás értékek összemérhetőek a talajban tárolt vízmennyiséggel. Ezzel szemben a talajlégzés értékek nem mérhetőek össze a talajban tárolt szénmennyiség értékekkel. - A talajlégzés szezonális változásait döntően meghatározza az adott éghajlathoz tartozó évi hő- és vízellátottság. Mivel Magyarországon az évi hő- és vízellátottság értékek között nincsenek nagy különbségek, a talajlégzés különböző klímatípusokhoz tartozó szezonális változásai között az eltérések szintén kicsik. Elemzéseinkben azt is megmutattuk, hogy a hasznos vízkészlet alapvető fontosságú talajparaméter. Változásai módosítják nemcsak a talajból kibocsátott vízgőz- és szén-dioxid-áramokat, hanem az éghajlatot is mind globális, mind lokális léptékben. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy az éghajlat modellezésében a talaj hasznos vízkészletének számításba vétele nélkülözhetetlen. Elemzéseinkben kizárólag a tényleges párolgásra és a talajlégzésre összpontosítottunk, ugyanis a talaj és az éghajlat szempontjából e két anyagáram a legfontosabb. A talaj szempontjából azért, mert a víz és a szén-dioxid, valamint a vele kapcsolatos szén meghatározza a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait; az éghajlat szempontjából pedig azért, mert a vízgőz és a szén-dioxid a légkör két legfontosabb üvegházhatású gáza. 

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Hajnalka Breuer
,
Ferenc Ács
,
Kálmán Rajkai
, and
Ákos Horváth

A talaj hidrofizikai paraméterértékeinek a szimulált csapadékmennyiségre és annak területi eloszlására gyakorolt hatását vizsgáltuk. Vizsgálatunkban két különböző talajadatbázisból – az USDA és a HUNSODA – adott hidraulikus talajparaméter-értékre kapott csapadékeloszlást vetettük össze. Elemeztük továbbá a szimulált csapadékmezőnek a szabadföldi vízkapacitás és a hervadáspont parametrizálására, valamint a talajnedvesség rácson belüli területi eloszlására való érzékenységét. A szimulációkat 8 napra végeztük a Noah felszínmodellel csatolt MM5 időjárás előrejelző rendszerrel. A szimulált csapadékeloszlást mért csapadékmennyiségekkel hasonlítottuk össze. A szimulált és a mért csapadékadatok interpolált értékei 18×18 km-es rácsra vonatkoznak. A különböző adatbázisokból becsült talajparaméter-értékek különbözősége nem eredményezett rendezett mintázatbeli különbségeket a konvektív csapadék területi eloszlásában. A teljes modellterületre lehulló csapadékmennyiség jelentéktelen mértékben tért el a különböző szimulációk során A csapadékrendszerek vonulásának szimulációiban a különbségeket sokszor a szimulált csapadéksávok kb. 50 km-es eltolódásai okozzák. Ez lokálisan akár ±30 mm·nap–1 csapadékkülönbséget jelent. A talajadatbázisok különbözőségéből eredő talajparaméter-érték különbségek akár 25%-os különbséget is adnak a csapadék ETS verifikációs indexében. A Spearman korreláció alapján a szimulált csapadékmezők különbsége pedig a p = 0,02 szinten szignifikáns. A Θ w parametrizálása szintén fontosnak bizonyult. Ekkor az ETS kb. 20%-kal változott meg, a mért és a modellezett csapadék pedig a p = 0,11 szinten különbözött szignifikánsan. A konvektív csapadék a Θ f paraméter értékére volt a legkevésbé érzékeny.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Hajnalka Breuer
,
Ferenc Ács
,
Borbála Laza
,
István Matyasovszky
,
Ákos Horváth
,
Tamás Weidinger
, and
Kálmán Rajkai

A planetáris határréteg (PHR) és a talaj hidraulikus tulajdonságainak kapcsolatát elemeztük. Megkülönböztetett figyelemmel vizsgáltuk a PHR magasságának a talajadatbázistól függő talajparaméter-értékekre való érzékenységét. A szimulációkat az MM5 mezoskálájú rendszermodellel végeztük. A PHR magasságot a Janjic Eta- PBL és az MRF almodellekkel becsültük; a talajok hidraulikus tulajdonságait pedig a magyarországi és egyesült államokbeli talajadatbázisok alapján számítottuk. A modellterület Kárpát-medencét foglalja magában. Megtalálható benne Szlovákia jelentős része és a környező országok területei. Hat kiválasztott felhőmentes anticiklonális napot elemeztünk. Három napot (egy nyárit, egy őszit és egy télit) részletesen elemeztünk. A vizsgált napokon az erősebb besugárzásra kialakuló konvekcióban a talaj hidraulikus tulajdonságainak PHR-t módosító hatása is érvényesülhet. A futtatások időtartama 24 óra volt (0:00 UTC-és kezdéssel). Az érzékenységi vizsgálat eredményeit szignifikancia teszttel elemeztük. Az Eta PBL almodell használata során az összterület 60–90%-a mutatkozott szignifikáns érzékenységűnek (p < 0,01) a vizsgált hat napból öt napon. A szignifikáns különbséget mutató területek százalékos aránya csak a téli tesztnapon volt 50% alatti, ezt is csak az Eta PBL almodell alkalmazása során kaptuk. Ugyanezen a napon az MRF almodellel kapott százalékos arány 89% volt. A kapott különbségekkel kapcsolatban elmondható, hogy a PHR magasság változása nagyobb érzékenységet mutatott a PHR magasságát parametrizáló módszerekre mintsem a talajadatbázis használatára. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a talaj hidraulikus tulajdonságai nemcsak a csapadékos, hanem a csapadékmentes konvektív típusú időjárási helyzetekben is időjárás-alakító tényezőként hathatnak. Eredményeink a talaj–légkör kölcsönhatást jellemző folyamatok mezoskálájú modellezésében hasznosíthatók, ugyanakkor a talajfizika számára is tanulságosak, mert láthatjuk, hogy a talaj hidraulikus tulajdonságai nemcsak a talaj állapotát, hanem a talajjal határos szférák állapotát is bizonyos mértékig meghatározzák.

Restricted access