Search Results

You are looking at 1 - 1 of 1 items for

  • Author or Editor: Ferenc Gönczi x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: Az asthma bronchiale a szakirodalom alapján a szomatikus és a pszichés tényezők összefonódásával jellemezhető. Lényeges, hogy ezen betegcsoport egészségmagatartására releváns hatással lehet a szociális deficiteket kompenzáló virtuális világ. Célkitűzés: Célunk, hogy azonosítsunk olyan faktorokat, amelyeknek köszönhetően a jövőbeli intervenciók hatékonyabbá tehetik a betegellátást. Vizsgálni kívánjuk a közösségimédia- és internethasználatot, az önértékelést és a kötődéssel összefüggő szociodemográfiai tényezőket. Módszer: A vizsgálathoz az általunk magyarra adaptált Facebook Használati Kérdőívet, a Problémás Internethasználat Kérdőívet, a Rosenberg Önbecsülés Skálát és egy szociodemográfiai kérdőívet alkalmaztunk. A kutatásba 10 és 18 év közötti, 175 fő, asthma bronchialéban szenvedő gyermeket vontunk be (92 fiú, 83 lány). Eredmények: A Facebook használata elterjedtebb a lányok, a bölcsődébe járt, illetve a nem szoptatott gyermekek, mint a fiúk, a bölcsődébe nem járt, illetve a szoptatott gyermekek körében (p<0,01). Az internethasználatra ezek a tényezők nem gyakoroltak szignifikáns befolyást. Már az 1–7 napig tartó szoptatás is kötődést megerősítő hatással bír, ami megmutatkozik a kisebb mértékű közösségimédia-használatban, összevetve a nem szoptatott gyermekek értékeivel (p<0,01). Közepes erősségű, negatív kapcsolatot találtunk a Facebook-használat és a gyermekek száma a családban (ρ = –0,400; p<0,01), illetve az önértékelés és a Facebook-használat között (ρ = –0,475; p<0,01). A lakóhely nagysága és a Facebook-használat közepes erősségű, pozitív korrelációval jellemezhető (ρ = 0,492; p<0,01). Következtetések: A kötődési hiányokkal jellemezhető asthmás fiatalok valószínűbben használják a szociális visszacsatolásokat (feedbackeket) fokozottan nyújtó közösségi médiát önértékelésük és szociometriai státuszuk kompenzálására, főképpen a lányok. Védőfaktorként az élő, személyes kapcsolatok meglétét, valamint a korai életévekbeli anya–gyermek kapcsolatot emelhetjük ki. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1971–1980.

Restricted access