Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Ferenc Ihász x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: Számos adat támasztja alá, hogy az alvás ideje alatt jelentkező légzészavar-epizódok szoros összefüggést mutatnak krónikus szív-ér rendszeri és mentális megbetegedésekkel. Célkitűzés: A jelen vizsgálatban arra kerestük a választ, hogy az alvás ideje alatt fellépő oxigénszaturáció-csökkenés és annak időtartama milyen hatással van a depresszió kialakulására, illetve annak mértékére. Módszer: A vizsgálatban 76 személy adatait dolgoztuk fel. Az alvás ideje alatt mért oxigénszaturációt poliszomnográfiás szűrőkészülék adataiból nyertük. A depressziós tünetekre vonatkozó adatgyűjtés validált kérdőívvel történt. Az éjszakai oxigénszaturáció-csökkenés kórképet befolyásoló hatását esélyhányados-számítással szemléltettük. Eredmények: Az alvás ideje alatti átlagos oxigénszaturáció 90% alatti értéke a depresszió kialakulásának kockázatát több mint kétszeresére növeli. Kockázati tényezőként szerepel továbbá a depresszió súlyosságának kialakulásában is. A csökkent szaturáció mellett töltött alvásidőtartamot vizsgálva az főként a súlyos depresszió kialakulásának veszélyét növeli. Következtetések: Az alvás alatt jelentkező hypoxia és a hypoxiás periódusok időtartama kockázati tényezőként szerepel a depresszió kialakulásában, aminek terápiás és diagnosztikus következményei vannak. Orv Hetil. 2019; 160(20): 780–783.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az alvás minősége komoly szerepet játszik az egyén nappali teljesítőképességében és egészségi állapotában, erős hatást gyakorolva ezáltal a társadalomra. Célkitűzés: Jelen vizsgálat a légzészavarok csoportjába tartozó obsruktív alvási apnoe szindróma kialakulásának és súlyosságának valószínűségét méri, a kórkép vezető rizikótényezőinek esélyhányadosain keresztül. Módszer: A vizsgálatban 127 fő vett részt. Az alvásszerkezet vizsgálatához poliszomnográfiás szűrőkészülék adatai kerültek feldolgozásra. A tápláltság mértéke testtömegindexben , a nyakkörfogat adatai cm-ben kerültek rögzítésre. Eredmények: A nem mint rizikótényező vizsgálata alapján elmondható, hogy a férfiak esélyhányadosa a nőkéhez viszonyítva az alvási apnoe szindróma kialakulására több mint háromszoros. A súlyos kórkép kialakulására több mint négyszer esélyesebbek. A vizsgált férfiak csoportjában a rizikótényezők esélyhányadosai közül a nyakkörfogat a legjelentősebb prediktora az obstruktív alvási apnoénak. A női csoport vezető esélyhányadosa a BMI. Következtetések: Az apnoés betegek több mint 50%-a nem számol be nappali aluszékonyságról, ami felhívja a figyelmet a rizikótényezők esélyhányadosainak szelekcióban betöltött szerepére. Orv Hetil. 2017; 158(21): 823–828.

Restricted access

A fizikai aktivitás és a szubjektív egészségi állapot értékelése magyar középiskolások körében a COVID–19-pandémia okán elrendelt távoktatási időszakban

Assessing physical activity and subjective health status among Hungarian secondary school students during the distance learning period caused by the COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Bálint Katona, Johanna Takács, Tamás Gyömörei, Péter Soldos, and Ferenc Ihász

Összefoglaló. Bevezetés: A SARS-CoV-2-világjárvány idején a középiskolai oktatás távoktatás formájában zajlott világszerte, így Magyarországon is. A csökkent fizikai aktivitás és az inaktív viselkedésmódok növekedése az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatához vezet. Célkitűzés: Vizsgálatunk a fizikai aktivitás (aerob testmozgás, izomerősítés, csapatsportok) és az egészségi állapot szubjektív megítélésének változásaira irányult serdülőknél és fiatal felnőtteknél a világjárvány alatt. Módszer: Középiskolás diákokat kérdeztünk meg 37 magyarországi város 66 állami iskolájában (n = 2508). A fizikai aktivitásra és az egészségi állapot szubjektív megítélésére vonatkozó kérdőíves tételeket a WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey és a Centers for Disease Control and Prevention Youth Risk Behavior Survey felméréséből vettük át. 2 × 2 × 4 faktoriális ANCOVA-t használtunk a nem és/vagy az életkor, illetve a régiók hatásának tesztelése céljából a fizikai aktivitás és az egészségi állapot szubjektív megítélésének változásaira, a távoktatási időszak előtt és alatt. Eredmények: A középiskolás diákok többsége kevesebb fizikai aktivitást jelzett, a fizikai aktivitás gyakoriságának csökkenése volt jellemző a távoktatás időszakában. Átlagosan heti 2–3 nappal kevesebbszer végeztek fizikai aktivitást régiótól függetlenül. Közel egynegyedük az egészségi állapotát rosszabbnak minősítette a távoktatás alatt, mint előtte. Az egészségi állapot szubjektív csökkenéséről nagyobb arányban számoltak be azok, akik a fizikai aktivitásukban is csökkenést jeleztek. Következtetés: A távoktatás időszakában tapasztalható csökkenés a fizikai aktivitás gyakoriságában együtt jár az egészségi állapot szubjektív megítélésének csökkenésével, különösen a lányok, a vidéken élők és a serdülő korú személyek körében. Orv Hetil. 2022; 163(17): 655–662.

Summary. Introduction: High school education took place in the form of distance learning during SARS-CoV-2 pandemic worldwide, including Hungary. Decreased physical activity and an increase in inactive behaviours may lead to an increased risk of obesity, diabetes, and cardiovascular disease. Objective: Our study focused on changes in physical activity (aerobic exercise, muscle strengthening, team sports) and subjective perceptions of health status in adolescents and young adults during the pandemic. Method: High school students in 66 public schools in 37 cities in Hungary (n = 2508) were surveyed. Questionnaire items on physical activity and subjective perceptions of health were adapted from the WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey and the Centers for Disease Control and Prevention Youth Risk Behavior Survey. 2 × 2 × 4 factorial ANCOVA was used to test the effect of gender and/or age and region on changes in subjective perceptions of physical activity and health before and during distance education. Results: The majority of the high school students reported a decrease in physical activity frequency during the distance learning period, with an average of 2–3 fewer days of physical activity per week regardless of region. Nearly a quarter of them rated their health as worse during distance learning than before. A higher proportion of those who reported a subjective decline in health also reported a decline in physical activity. Conclusion: A decline in physical activity during the period of distance learning is associated with a decline in subjective perceptions of health, especially among rural adolescent girls. Orv Hetil. 2022; 163(17): 655–662.

Open access
Physiology International
Authors: M. Michalis, K.J. Finn, R. Podstawski, S. Gabnai, Á. Koller, A. Cziráki, M. Szántó, Z. Alföldi, and F. Ihász

Abstract

Within recent years the popularity of sportive activities amongst older people, particularly competitive activities within certain age groups has increased. The purpose of this study was to assess the differences in the cardiorespiratory output at anaerobic threshold and at maximal power, output during an incremental exercise, among senior and young athletes. Ten elderly male subjects [mean (SD) age: 68.45 ± 9.32 years] and eight young male subjects [mean (SD) age: 25.87 ± 5.87 years] performed an incremental exercise test on a treadmill ergometer. No significant differences in body size were evident; however, the differences between the groups for peak power (451.62 ± 49 vs. 172.4 ± 32.2 W), aerobic capacity (57.97 ± 7.5 vs. 40.36 ± 8.6 mL kg−1 min−1), maximal heart rate (190.87 ± 9.2 vs. 158.5 ± 9.1 beats min−1), peak blood lactate (11 ± 1.7 vs. 7.3 ± 1.4 mmol L−1), and % VO2max at ventilatory thresholds (93.18 ± 4.3 vs. 79.29 ± 9.9%) were significantly lower in the senior athletes. The power output at anaerobic threshold was also higher (392 ± 48 vs. 151 ± 23 W) in the young athletes, explaining the significant difference in terms of performance between these groups. We have observed an evident deterioration in some of the cardiovascular parameters; however, the submaximal exercise economy seems to be preserved with aging. Exercise economy (i.e. metabolic cost of sustained submaximal exercise) was not different considerably with age in endurance-trained adults.

Open access