Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for

  • Author or Editor: Ferenc Köteles x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér: A Holisztikus Természetgyógyászat Kérdőív (Holistic Complementary and Alternative Medicine Questionnaire – HCAMQ) két, egymással korreláló skálából (Természetgyógyászat és Holisztikus Egészséghiedelmek) áll, amelyek a természetgyógyászati módszerek tudományos megalapozottságával, illetve az egészség holisztikus megközelítésével kapcsolatos attitűdöt mérik. Cél: A vizsgálat célja a Holisztikus Természetgyógyászat Kérdőív magyar verziójának elkészítése és pszichometriai értékelése volt. Módszer: A faktorstruktúra vizsgálatára (felderítő faktorelemzés oblimin-forgatással és megerősítő faktorelemzés) egy korábbi vizsgálat 6404 fős mintáját használtam. A validitás vizsgálata több módon történt: (1) két egészséges kritériumcsoport (Szkeptikus Társaság, N = 55, illetve természetgyógyászat-orientáltak, N = 50) skálapontszámainak összehasonlításával, (2) a konvencionális és a természetgyógyászati terápiák és készítmények igénybevételével való korrelációk vizsgálatával, valamint (3) a Modernkori Egészségféltés Skála, illetve a szubjektív testi-lelki egészségi állapotot mérő kérdőívekkel (észlelt egészségi állapot, Szubjektív Testi Tünet Skála – PHQ-15, rövidített WHO Jól-lét Kérdőív – WBI-5) mutatott együttjárások elemzésével. Eredmények: Felderítő faktorelemzéssel sikerült jól reprodukálni az eredeti faktorstruktúrát, a megerősítő faktorelemzés illeszkedési mutatói ugyanakkor csak a 2-es tétel törlését követően, két egymással korreláló skála definiálásával lettek elfogadhatók (NFI = 0,914; IFI = 0,918; CFI = 0,918; RMSEA = 0,079 [0,074–0,084]). A két kritériumcsoport pontszámai mindkét skála esetében szignifikáns különbséget mutattak nagy hatásmérettel. Mindkét skála közepes méretű korrelációt (Kendall tau-b: 0,3–0,54; p < 0,001) mutatott a természetgyógyászati szolgáltatások és készítmények használatával és nem korrelált a hasonló konvencionális mutatókkal. Mindkét skála korrelált a modernkori egészségféltéssel (Kendall tau-b: 0,24–0,31; p < 0,01) és nem állt kapcsolatban az észlelt egészség mutatóival. Következtetések: A két 5-tételes skála jó reliabilitási és validitási mutatókkal bír, a teljes kérdőívpontszám használata ugyanakkor nem ajánlott.

Restricted access

Elméleti háttér

A Természettel Való Viszony Skála (Nature Relatedness Scale; NR) rövid, 6-tételes változata (NR-6) a természettel kapcsolatos pozitív attitűdöt és a kapcsolódás érzését méri.

Célkitűzés

A vizsgálat célja a 6-tételes Természettel Való Viszony Skála magyar verziójának elkészítése és pszichometriai értékelése volt.

Módszerek

A rendelkezésre álló nem reprezentatív közösségi minta (n = 603; 75,5% nő; átlagéletkor: 34,5 év [SD = 12,94 év]) adatain feltáró faktorelemzést (főkomponens-analízist) végeztünk. A konvergens validitást a Holisztikus Egészséghiedelmek Skála, az 5-tételes WHO Jóllét Kérdőív (WHO-5), a Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skála (BSSS-8), valamint a Spirituális Kapcsolat Kérdőív (SCQ-14) felhasználásával vizsgáltuk.

Eredmények

A feltáró faktorelemzés egyfaktoros struktúrát mutatott, a kérdőív belső konzisztenciája az elfogadható tartományba esett (Cronbach-α = 0,76). A kérdőív szignifikáns, gyenge, pozitív irányú korrelációt mutatott a holisztikus egészséghiedelmekkel (r s = 0,20; p < 0,001), a pszichológiai jólléttel (r s = 0,12; p < 0,01) és a szenzoros élménykereséssel (r s = 0,21; p < 0,001). A spiritualitással való pozitív irányú kapcsolat közepes erősségű volt (r s = 0,45; p < 0,001). A négy validáló változót többszörös lineáris regressziós elemzésben együtt vizsgálva, a nem és az életkor kontrollálása mellett a szenzoros élménykeresés (β = 0,345; p < 0,001) és a spiritualitás (β = 0,406; p < 0,001) magyarázó ereje bizonyult szignifikánsnak.

Következtetések

A 6-tételes Természettel Való Viszony Skála magyar verziója az eredeti angol változat pszichometriai jellemzőivel bír.

Restricted access

Elméleti háttér: A testi tudatosság különböző aspektusainak mérésére számos, különböző koncepció alapján megszerkesztett kérdőív szolgál. Cél: A vizsgálat célja a nem patológiás és nem érzelmekkel kapcsolatos testi folyamatok észlelésének mérését szolgáló Testi Tudatosság Kérdőív (Body Awareness Questionnaire, BAQ) magyar verziójának elkészítése, valamint pszichometriai értékelése volt. Módszerek: A validálásra használt kérdőívcsomagot egy rendszeresen jógázó felnőttekből álló (N = 140; 16,4% férfi, átlagéletkor = 32,1 év, szórás = 8,65), valamint egy fiatal felnőttekből álló (N = 227; 32,2% férfi, átlagéletkor = 26,4 év, szórás = 9,72) csoport töltötte ki. Eredmények: A 17-tételesre rövidített kérdőív mindkét mintán jó (0,80 feletti) belső konzisztenciával bírt, míg a megerősítő faktorelemzés (egyfaktoros struktúrát feltételezve) még elfogadható illeszkedést mutatott (CMIN/df = 2,679; p < 0,001; RMSEA = 0,068 [0,062—0,074]; pClose < 0,001). A jógázó minta átlagpontszáma a kor és a nem kontrollálását követően is szignifikánsan magasabb volt a kontrollénál [88,94; szórás = 16,15 vs. 77,90; szórás = 15,35; F(1,363) = 29,376; p < 0,001], s a pontszám gyengén korrelált mind a jógagyakorlás heti gyakoriságával (Kendall tau_b = 0,13; p < 0,05), mind a gyakorlás megkezdése óta eltelt idővel (Kendall tau_b = 0,17; p < 0,01). A kérdőív mindkét mintán erős (kontroll: r = 0,59 vs. jógás: 0,70; p < 0,001) korrelációt mutatott a Testi Abszorpció Kérdőívvel, közepes mértékű együttjárást a Személyes Testi Tudatosság Skálával (Kendall tau_b = 0,26 és 0,29; p < 0,001) és a pozitív affektivitással (r = 0,27 és 0,36; p < 0,001). A Tudatos Jelenlét Skálán elért pontszámmal való kapcsolat gyenge, illetve közepes erősségű volt a két mintán (r = 0,18; p < 0,01 és 0,38; p < 0,001). Következtetések: A vizsgálat eredményei összességében a Testi Tudatosság Kérdőív magyar verziójának (BAQ-H) érvényességét és megbízhatóságát támasztják alá.

Restricted access

Abstract

Effects of the colour of curatives, of previous experiences and expectations, and of personality variables upon the generation of non-specific adverse (nocebo) effects of drugs were studied in a double-blind, randomized experiment. Thirty-eight female undergraduate students completed questionnaires (experiences, expectancies, state anxiety (STAI-S), dispositional optimism (LOT-R), somatosensory amplification (SSAS), somatic symptoms (PHQ-15)), then randomly ingested a white or red NSAID tablet (200-mg ibuprofen), and monitored themselves for 10 min for symptoms. According to a regression analysis, predictors of experienced symptoms were personal experiences with and expectations of side effects, and SSAS and PHQ-15 scores. Regarding the 14 monitored symptoms, significant differences between red and white tablets were found in five cases (irritability/agitation, palpitation vs. drowsiness, blurred vision, heartburn). Better understanding of personality and situational factors causing nocebo effects could help to identify and to avoid them.

Restricted access

Összefoglaló munkánk célja a placebójelenség adaptivitásával kapcsolatos korábbi elméletek kritikai áttekintése és szintézise. Mivel maga a jelenség biológiai szempontból korántsem egyértelműen adaptív, így kialakulása sem magyarázható közvetlen szelekciós hatásokkal. A biológiai és pszichológiai háttérmechanizmusok áttekintése során arra a következtetésre jutunk, hogy a humán placebójelenség más adaptív jegyek (társas életmód, tanulás, tudat, tudatelmélet) kölcsönhatásából alakulhatott ki, egyfajta evolúciós melléktermékként. Ugyanakkor a placebóhatás kulturálisan is meghatározott, ami már túlmutat a darwini evolúció keretein, így végső soron az adaptivitás kérdése nem válaszolható meg egyértelműen.        Erős kulturális beágyazottsága és a részben pszichés eredetűnek tartott betegségek terjedése miatt a placebójelenség fontossága a modern korban egyre nő. A környezeti reprezentációk komplexebbé válásával a központi idegrendszer zsigeri működésekre gyakorolt hatása is egyre erőteljesebbé vált. Talán éppen a placebo lehet az az eszköz, amely a modern kultúra által háttérbe szorított biológiai öngyógyító mechanizmusokat aktiválni képes, akár a modern orvoslás sok szempontból tünetorientált, túlspecializált és gyakran merev, személytelen keretei között is. Ezért gondoljuk azt, hogy a placebójelenség kulturális szempontból potenciálisan adaptívnak tekinthető.

Restricted access

Áttekintésünk célja a nocebo-jelenség átfogó ismertetése, valamint három, a szakirodalomban rendszerint különállóként kezelt jelenségkör (nocebo, egészséges személyek tünetbeszámolója, orvosilag nem megmagyarázott panaszok) rövid összehasonlítása. Elméletünk szerint e jelenségek között a kiváltó és fenntartó mechanizmusok szintjén annyira szoros a rokonság, hogy tárgyalásuk egységes fogalmi keretben (nem-specifikus egészségproblémák) lenne indokolt.Ennek bizonyítására áttekintjük a jelenségek mögött álló potenciális pszichofiziológiai mechanizmusokat (az elvárások különböző típusai; klasszikus kondicionálás; társas tanulás; stressz, szorongás, depresszió; szomatizáció; a tabletták anyaga; valós betegségek tünetei) és motivációs hátteret (kontrolligény és hibás oktulajdonítás; gyógyszerek hatásosságának megítélése; terápiás rezisztencia; bűntudat és önbüntetés; tömegjelenségek; másodlagos betegségelőnyök; tudatos szimuláció), illetve a fontosabb kapcsolódó diszpozicionális személyiségjellemzőket (női nem; neuroticizmus; testi folyamatok fokozott észrevételére való hajlam).Röviden összehasonlítjuk a nocebo- és a placebo-jelenséget, és ellenezzük azt a megközelítést, ami a kettőt egymás tükörképének tekinti.Végül összefoglaljuk és kiegészítjük a korábbi irodalomban található, a nocebo-hatás csökkentését célzó intervenciós lehetőségeket.

Restricted access

A Scheier és Carver (1985) által kidolgozott Életszemlélet Teszt (Life Orientation Test, LOT) a vonásoptimizmus mérésére leggyakrabban használt mérőeszköz. Az optimizmus (fizikai) egészségre (úm. testi tünetek száma, gyógyulás sebessége, mortalitás és immunfunkciók) vonatkozó prediktív erejét számos vizsgálatban igazolták. A mérőeszköz eredeti (LOT), majd annak átdolgozott (LOT–R) változatát, valamint az optimizmus konstruktumát azonban sok kritika érte és éri a mai napig, amelyek egy része a mérőeszköz faktorszerkezetét, másik része pedig a vonásoptimizmus diszkriminációs validitását, illetve az úgynevezett harmadik változó problémát érinti. A skála és a fogalom, valamint az azokat ért kritikák rövid bemutatása után ismertetjük a LOT–R magyar változatának validitási, reliabilitási adatait és a feltáró és konfirmatív faktorelemzéssel kapott eredményeket. A teszt hazai változatának reliabilitás- és validitásadatai a külföldi eredményekkel összhangban jónak adódtak. A LOT–R faktorszerkezetére vonatkozó eredmények azonban nem támasztják alá egyértelműen a teszt egy- vagy kétfaktoros modelljét.

Restricted access

Cél: Egy gyógyszer vagy kezelés teljes hatásának fontos részét képezik az ún. nem-specifikus vagy placebo-hatások. E nem-specifikus hatások egyik forrását a gyógyszerek perceptuális jellemzői (szín, méret) által kiváltott elvárások jelentik. Jelen munka célja a tabletták színe/mérete és hatásai/mellékhatásai közötti várt kapcsolatok vizsgálata. Módszer: 100 alsóéves egyetemi hallgató töltött ki egy 12 gyakori gyógyszerhatást és 9 mellékhatást tartalmazó kérdőívet. Minden egyes esetben a résztvevőknek azt a 3-at kellett kiválasztani 15 különböző méretű és színű gyógyszer fényképéből, amely véleményük szerint a leginkább kapcsolódik az adott hatáshoz/mellékhatáshoz. Eredmények: Az összesen 21 tételből a színek tekintetében 19, a méretek vonatkozásában 16 esetben volt szignifikáns eltérés a várt egyenletes eloszlástól, és 12, illetve 11 esetben specifikus preferenciát is sikerült kimutatni. A preferenciák az adatok testi funkciók/szervrendszerek, valamint fő hatásirány (serkentő/nyugtató) szerinti csoportosítása után is megmaradtak, mind a színek, mind a méretek vonatkozásában. Következtetések: A talált színpreferenciák (elsősorban a fehér, a sárga és a piros vonatkozásában) jórészt megfeleltek a korábbi eredményeknek, ugyanakkor meglepően erősek a vizsgált populációban. A méretekkel kapcsolatos preferenciák szintén erősen, ám nehezen értelmezhetők, mivel a legnagyobb tabletta (oblong) alakja nagyon hasonlít a kapszulákéra. A gyógyszerek perceptuális jellemzői által kiváltott elvárások kölcsönhatásban állnak azok biológiai hatásával, így több úton-módon is befolyásolhatják a gyógyulást: közvetlen pszichofiziológiai mechanizmusok vagy a betegek együttműködésének (compliance, adherence) javításával. Emellett nem kívánt mellékhatásokat is kiválthatnak. A nem specifikus gyógyszerhatások/mellékhatások és ezek eredetének (öröklött, kulturális vagy saját tapasztalatból származó) vizsgálata és jobb megértése segíthet a hatásosabb és egyben kevesebb mellékhatással bíró gyógyszerek kiválasztásában és tervezésében.

Restricted access

Cél: A gyógyszermellékhatások egy része nem-specifikus eredetű (nocebo-hatás), s ezen belül is részben a gyógyszerek perceptuális jellemzői (szín, méret stb.) által kiváltott elvárásokra, részben egyes hajlamosító személyiségvonásokra vezethető vissza. Jelen munka célja e tényezők és a várt mellékhatások közötti kapcsolatok vizsgálata volt. Módszer: A résztvevők (118 alsóéves egyetemi hallgató) 6 különböző színű/méretű tabletta esetén 10 gyakori nem-specifikus gyógyszermellékhatás jelentkezésének valószínűségét becsülték meg, valamint személyiség-kérdőíveket (STAI-T, LOT-R, PHQ-15, SSAS) töltöttek ki. Eredmények: A különböző kinézetű tabletták mind a 10 mellékhatás tekintetében szignifikánsan különböztek egymástól, a várt mellékhatások súlyosságát leginkább a szomatizációs hajlam (Szubjektív Testi Tünetek 15 kérdőív, PHQ-15) és a szomatoszenzoros amplifikáció (SSAS) alapján lehetett előre jelezni. Az útvonalelemzés alapján a vonásszorongás (STAI) és a nem hatása csak közvetetten, a fenti két tényezőn keresztül érvényesült, a diszpozicionális optimizmus pedig egyáltalán nem befolyásolta a várt tünetszámot. Következtetések: Egy gyógyszer külső jellemzői specifikus mellékhatás-mintázatot indukálhatnak, míg a személyiségtényezők a panaszok várt súlyosságára gyakorolnak befolyást. A nem-specifikus mellékhatások többféle módon lehetnek hatással a gyógyszerezésre, pl. a compliance csökkentésével vagy egyes specifikus mellékhatások felerősítésével (interakció). A gyógyszerek külalakjának meghatározása során e szempontokat is figyelembe kellene venni (intelligens gyógyszertervezés).

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: György Bárdos and Ferenc Köteles

A fejezet a placebohatás témáját a kognitív/érzelmi működés és zavarainak szempontjából tekinti át. A definíciók és fontosabb alapfogalmak után röviden kitérünk a hagyományos gyógyszer-placebo problematikára, elsősorban a „teljes gyógyszerhatás” ismertetésén keresztül. A placebohatással kapcsolatos elméleteket bio-pszicho-szociális szemlélettel foglaljuk össze, kiemelten foglalkozunk a kondicionálás, a szuggesztiók, illetve az elvárások szerepével. A sajátos megközelítés szellemében foglalkozunk a placebohatás neurobiológiájával, azaz az ismert vagy feltételezett agyi mechanizmusokkal is. A patológiás állapotokban érvényesülő placebohatást a depresszió példáján át mutatjuk be, majd megvizsgáljuk, hogy a tudatosságnak, illetve a motivációknak milyen szerepük van a jelenség létrejöttében. Szintén klinikai jelentőségénél fogva röviden tárgyaljuk a nocebojelenséget és annak szerepét a iatrogén ártalmak, illetve nemkívánatos mellékhatások kialakulásában. A cikket záró rövid kitekintésben megpróbáljuk a placebojelenséget a klinikumban elhelyezni.

Restricted access