Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Ferenc Kemény x
Clear All Modify Search

Majmok agyában található egy olyan neuroncsoport, amely bizonyos mozgások kivitelezésekor és megfigyelésekor is aktív. Ez a tükörneuron-rendszer. Ez a funkció megtalálható az emberben is. A tü­kör­neuronok az emberi agy_,

Restricted access

Abstract

The Weather Prediction (WP) Task is one of the most widely used tasks in probabilistic category learning research. Earlier studies mainly tested adults on similarly structured but different versions of the WP task, mostly without specific focus given to the differences between these tasks. The current paper focuses on the effects of stimulus organization on learning, manipulating two variables: 1) transparency of cues and outcomes and 2) combination of cues into features of a single image vs presenting them as distinct cues. Results show that different variables affect probabilistic categorization differently; cue-based (as opposed to holistic) presentation leads to better performance, and transparency also helps categorization in the early phases of the task, but this advantage turns into a disadvantage later. In general, adults’ probabilistic categorization abilities surpass children's categorization, but the pattern of performance was similar regardless of age.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ferenc Kemény, Orhidea Edith Kiss and Csaba Pléh
Restricted access

A bemutatott kísérletben a mesterséges nyelvtan paradigma keretében tanulmányoztuk egy egyszerű szabály hangszekvenciákból való kiemelését nyelvi és nem nyelvi ingerkészlet esetén. A kísérletben részt vevő vizsgálati személyeknek egy egyszerű rövid távú emlékezeti feladat keretében kellett nyelvi, illetve nem nyelvi elemekből álló szabályos és szabálytalan hangszekvenciákat hallgatniuk és visszaadniuk. Az eredmények szerint a szabályosságot tartalmazó szekvenciák esetében az emlékezeti terjedelem nagyobb volt a nyelvi ingerkészlet esetén, mint a nem nyelvi esetben. A szabályosságot nem tartalmazó szekvenciáknál azonban nem volt hatással az emlékezeti terjedelemre, hogy az ingerkészlet a nyelvi vagy a nem nyelvi tartományba tartozott-e. Az eredmények alapján hatékonyabb a szabályok kiemelése nyelvi szekvenciákból a mesterséges nyelvtan feladat esetében. A kísérlet eredményei felvetik a nyelvi ingerekben lévő szabályosságokra kiemelten érzékeny implicit-procedurális alrendszerek lehetőségét.

Restricted access

Napjainkban a kognitív és kísérleti pszichológián kívül (lásd például TURI és munkatársai, 2010; SWAAB és munkatársai, 2003) a kísérleti pragmatika is kutatási témái között tartja számon a nem szó szerinti jelentések megértésére irányuló kérdéseket (GIORA, 2002, 2007, 2008, 2012; GIBBS 2002). A különösen izgalmas témának tartott metaforák feldolgozási módjait az adatközlők életkorának és kognitív fejlettségének függvényében érdemes vizsgálni (LOUKUSA, LEINONEN és RYDER, 2007/08; SCHNELL, 2007). A serdülő, 15-18 éves korosztály nyelvhasználata és megértési folyamatai viszont jórészt kívül estek a szakirodalmi érdeklődés körén. Cikkünkben a konvencionális és az újszerű, kreatív metafora megértésének folyamatát vizsgáljuk kamasz és fiatal felnőtt korosztály esetében szó-nemszó lexikális döntési paradigma segítségével. A metaforák három típusú környezetben kerültek bemutatásra: 1. a gyakori jelentést előfeszítő szövegkörnyezetben, 2. a ritkább jelentést előfeszítő kontextusban és 3. „lebegtetett” (a gyakori és a ritka jelentést egyaránt előfeszítő) kontextusban. Célszóként a metafora konvencionális és nem konvencionális (metaforikus) jelentése, illetve álszavak mint kontroll célingerek szerepeltek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kamaszok kitüntetett figyelemmel fordulnak az új és ritkán hallott alakzatok felé, azokat gyorsabban értelmezik metaforikus jelentésben, mint a konvencionális metaforákat. A konvencionális formák megértése fokozatos, azaz az életkor előrehaladtával nő a megértés.

Restricted access