Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Ferenc Kocsor x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A genetikai rokonság és a szülői kapcsolati minőség hatása a testvérkapcsolatokra

The effect of genetic relatedness and parental relationship quality on sibling relationships

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ferenc Kocsor, András Láng, Andreas Babós, and Petra Gyuris

Background and objectives

The complex relationships within patchwork families can be examined in the light of various intermediate-level evolutionary theories, such as kin selection theory, parental investment theory, and parent-offspring conflict theory. These together with recent findings that shed light on the functioning of family subsystems, can contribute to a better understanding of how patchwork families work today. In the current research, we attempted to examine the extent to which these models successfully predict the functioning of mosaic families in Hungary.

Methods

In the first part of the data collection, both members of adult sibling – including both full and half siblings – completed questionnaires about their childhood relationship. The second set of questionnaires was completed by parents who had raised at least two children with their partner, either as genetically related or stepparents. We wanted to know whether parents perceive their children's relationship as it follows from evolutionary theories. We also investigated whether couple functioning between parents could affect the relationship between siblings.

Results

The results partly contradict our hypotheses. Only age difference had a significant effect on conflicts between siblings and parental partiality, and degree of kinship did not play a role. When parents were more dissatisfied with their relationship, they perceived the relationship of half-siblings to be less close, whereas more cooperative parents perceived the relationship of full siblings to be closer.

Conclusions

The internal functioning of patchwork families cannot be directly derived from evolutionary theories. It seems that fitness interdependence and the need for the family members to meet each other's expectations tend to overshadow biased behaviours in everyday relationships that could result from increasing inclusive fitness and allocating parental efforts according to genetic interests. Although these results are not conclusive, age differences may be more important than kinship in the relationship between half- and full siblings.

Open access

Kötődés, gyermeki arcpreferenciák és a szexuális imprinting

Parental bonding, face preferences in childhood, and sexual imprinting

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gyuris Petra, Kocsor Ferenc, and Bereczkei Tamás

Háttér és célok

Az utóbbi években számos olyan kutatási beszámoló jelent meg, amely a szülők külső megjelenésének társas vonzódásra gyakorolt hatását vizsgálták felnőttek esetében. Jelen tanulmány célja megvizsgálni e jelenséget gyerekek esetében.

Módszer

Vizsgálatunkban számítógépes program segítségével kompozit arcokat módosítottunk úgy, hogy a kísérletben részt vevő 3 és 14 év közötti gyerekek szüleire hasonlítsanak. A képekből tablókat készítve a gyermekeket szimpátia alapján történő választásokra kértük meg. A gyerekek szüleikkel való kapcsolatát a Düss-mese teszttel, illetve az IPPA kérdőívvel vizsgáltuk.

Eredmények

A 11–14 éves gyermekek esetében azt találtuk, hogy az anyai elidegenedés alacsony foka, azaz a jó kapcsolat növelte az anyához hasonló kortárs választásának valószínűségét. Ez különösen a fiúkra igaz. Az óvodás és alsó tagozatos fiúknál a szülővel való jó kapcsolat ugyancsak fokozta annak esélyét, hogy az anyához hasonló gyermekarcot szimpatikusabbnak találják a kontrollnál. Ezzel ellentétben az ebbe a korosztályba tartozó lányoknál a jó kapcsolat csökkentette az anyához hasonló arcok választását.

Következtetések

Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a gyermekkorban szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek arcpreferenciáira, s ezek felnőttkorra is megmaradhatnak, befolyásolva az interperszonális döntéseket. Ennek egyik megjelenési formája lehet, hogy a felnőttek különböző szociális kapcsolataikban (például párválasztáskor) előnyben részesítik a szüleikhez hasonlító ellenkező neműeket. Mindennek hátterében evolúciós hatásokat sejtünk, azonban a vizsgálatunk során az egyes korcsoportok között talált különbségek arra utalnak, hogy a kognitív fejlődés sajátosságai is jelentős szerepet játszhatnak ezeknek a preferenciáknak a kialakulásában.

Restricted access

Háttér és célok: Korábban az érzelemmentes, elköteleződés nélküli szexualitást az egyén individuális döntéseként, egyfajta intrapszichés változóként értelmezte a pszichológia, amely a Kinsey-jelentések (Kinsey és mtsai, 1948, 1953) óta igényt tart a jelenség egzakt, ellenőrizhető módszerekkel való kutatására. Mivel a szexualitás közvetlen kapcsolatban van a szaporodási sikerességgel, ennek mérése már régóta foglalkoztatja az evolúciós kutatókat is. Vizsgálatunk célja a Szocioszexuális Orientációs Kérdőív megújított változata (SOI-R) (Penke És Asendorpf, 2008) hazai hasznosíthatóságának ellenőrzése, a faktorstruktúra és a belső mutatók analízise. Módszer: mintánk (N=1472) három alcsoportból áll: nők (n=832), férfiak (n=513) és homoszexuális férfiak (n=127). A kérdőívet magyarra fordítottuk, és pszichometriai szempontból elemeztük. Konfirmációs faktoranalízist végeztünk a háromfaktoros modell illeszkedésének ellenőrzésére, a skálák belső megbízhatóságát Cronbach-α mutatóval vizsgáltuk, az életkor hatását Pearson-féle korrelációs együtthatóval teszteltük. Az alcsoportokat is összehasonlítottuk egymással egyszempontos varianciaanalízis, valamint Bonferroni-próba segítségével. Eredmények: a vizsgált populációban is elkülönül a három mért részminta szocioszexuális pontértéke: a nők csoportja alacsonyabb SO értéket mutat, mint a férfiaké, míg a legmagasabb SO pontszámot a homoszexuális férfiak adják. Az életkor előrehaladtával korlátlanabb szocioszexuális viselkedés mérhető a nők és férfiak csoportjában, miközben a szocioszexuális attitűd nem változik, a szocioszexuális vágy pedig csökken. A homoszexuális férfiaknál az életkor előrehaladtával az alkalmi szexuális kapcsolatokban való részvétel gyakorisága nő, és az ennek irányában mutatott attitűd megengedőbbé válik, a vágy azonban náluk független az életkortól. A Szexuális Stratégiák Elmélete és a Plurális Stratégia Modell segítségével megérthetjük, hogy a korlátlan, illetve korlátozott szocioszexualitásnak bizonyos körülmények között milyen adaptív értéke lehetett az emberi törzsfejlődés során. Következtetések: eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgálatokban jól hasznosítható, megbízható mérőeszköz áll a magyar alanyokkal dolgozó kutatók rendelkezésére. Mivel a SOI-R meglehetősen prediktív eszköz a társas viselkedés személyiséggel, kötődéssel, hormonműködéssel összefüggő dimenzióinak feltárására, várhatóan számos kutatásban alkalmazzuk a machiavellizmus vizsgálatától a fizikai vonzerővel kapcsolatos párválasztási stratégiák elemzéséig.

Restricted access

Együtt a bajban: a Sötét Triád tagjainak döntési mintázatai egy új társas dilemma helyzetben

Together we can: the Effect of Dark Triad Personality Traits on the Economic Decisions in a New Social Dilemma Game

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ádám Putz, Adrián Fehér, Tas Ferencz, András Láng, Ferenc Kocsor, and Tamás Bereczkei

Theoretical background

The phenomenon of within as well as between group cooperation has been a prominent topic in both the evolutionary and social psychology research. There is an extensive literature regarding the decisions of Dark Triad individuals in social dilemma situations, too. The aim of this study is to investigate the effect of “we-feeling” on the tendency of between group cooperation among individuals differing in Dark Triad traits.

Method

Participants were invited to play a new experimental game developed by the authors depicting two villages of different (Study 1, n = 236) or the same colour (Study 2, n = 147) threatened by a natural disaster (flood). In both rounds of the game participants had to decide how to allocate their sandbags among three possible locations (around their own house, at the border of their own village, or at the common dam). Participants' Dark Triad traits were assessed with the SD3 questionnaire.

Results

Participants of the same colour (in-group) condition allocated significantly more sandbags to the common dam during the second round of the game relative to participants of the different colour (out-group) condition. Participants' allocations were significantly affected by their dark personality traits; high Dark Triad scores did not always correlate with selfish strategies, however.

Conclusion

Our study confirmed that providing minimal information – i.e. group colour – can influence the tendency of between group cooperation in a social dilemma game. The results are discussed in the light of the tribal instinct hypothesis and the minimal group paradigm.

Open access