Search Results

You are looking at 1 - 10 of 55 items for

  • Author or Editor: Ferenc Nagy x
Clear All Modify Search
Restricted access

The aim of these studies was to assess residual virulence and early protective capacity of a negatively markered live attenuated vaccine candidate Salmonella Enteritidis mutant against a highly virulent S. Enteritidis strain using a dayold chicken model. Nonflagellated FliD negative mutants of Salmonella Enteritidis 11 (SE11) with and without the virulence plasmid proved to be sufficiently attenuated (limited invasiveness in vitro/in vivo) without reduced ability to colonise chicken gut. The early protective activity of a nonflagellated, virulence-plasmidcured (fliD–, pSEVΔ) mutant against organ invasion, caecal colonisation and faecal shedding by the highly virulent challenge strain S. Enteritidis 147 NalR proved to be effective and safe. The innate and adaptive immunity was demonstrable during the first four weeks of life, and the serological response was clearly distinguishable from the response induced by the wild parental strain. In conclusion, we provided data for the first time about a virulence-plasmid-cured, nonflagellated mutant of S. Enteritidis to serve as a basis for development of a negatively markered potential live oral vaccine against virulent S. Enteritidis in chicken.

Restricted access

The aberrations of sperm DNA may cause various problems and have negative consequences on fertility. These influence embryonic development or might lead to early embryo loss. Sperm Chromatin Structure Assay (SCSA) is the flow cytometric method most often used for the detection of DNA lesions; however, some studies using that method reached confusing conclusions. The aim of this pilot study was to adjust and compare two alternative tests, namely the TUNEL test and the Nicoletti assay. The above-mentioned two flow cytometric methods capable of detecting the fragmented DNA of sperm were tested on 12 frozen-thawed stallion semen samples. The TUNEL test demonstrated much higher DNA fragmentation ratio than the Nicoletti assay (mean ± SD: 30.77 ± 13.03% vs. 1.93 ± 0.89%, respectively). A fluorescent microscopic check of the samples showed that TUNEL labelled the plasma membrane and the mitochondria in a nonspecific way, rather than detecting only the fragmented DNA, thus eventually resulting in a false positive sign. The Nicoletti assay is simpler, quicker and does not detect nonspecific binding; however, further analyses are required to determine its diagnostic value.

Restricted access
Építés - Építészettudomány
Authors: Ferenc Nasztanovics, Attila Füstös, Ákos Sapkás, Zsolt Nagy and Adrián Horváth

Ebben a cikkben a dunaújvárosi Pentele-híd beúsztatásának érzékenységvizsgálatáról írtunk. A 8650 t tömegű, 312 m hosszú, _a

Restricted access
Educatio
Authors: Ferenc Turcsány, Domonkos Sík, Péter Tibor Nagy and Iván Bajomi
Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Egyes felmérések szerint Hashimoto-thyreoiditises érintettség esetén a papillaris pajzsmirigy-carcinoma gyakoribb, stádiuma pedig kevésbé előrehaladott, mint Hashimoto-thyreoiditis nélkül. Kutatásunkban a két betegség összefüggéseit vizsgáltuk az északkelet-magyarországi régióban. Betegek és módszer: Vizsgálatunk során a 2007 és 2012 között a Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Sebészeti Intézetben operált 230 papillaris pajzsmirigy-carcinomás beteg adatait elemeztük. Vizsgált paramétereink a nem, életkor, szövettani típus, multifokalitás és stádium voltak. Eredmények: Eseteink között 40 (17,4%) Hashimoto-thyreoiditises (4 férfi, 36 nő) és 190 (82,6%) Hashimoto-thyreoiditis nélküli papillaris pajzsmirigy-carcinomás (44 férfi, 146 nő) szerepelt. A papillaris carcinoma lényegesen gyakrabban bizonyult multifokálisnak Hashimoto-thyreoiditisben (16/40; 40,0%), mint nélküle (45/190; 23,7%; p = 0,034). A papillaris carcinoma ugyanakkor szignifikánsan ritkábban érintette a nyirokcsomókat HT-vel társult esetekben (4 pN1 [36,4%]; 7 pN0 [63,6%]), mint HT nélkül (34 pN1 [82,9%]; 7 pN0 [17,1%]; p = 0,002). Következtetés: A gyakori előfordulás és a mindkét betegség fennállta esetén gyakoribb multifokális daganatképződés arra utal, hogy a Hashimoto-thyreoiditis hajlamosít papillaris pajzsmirigy-carcinoma kialakulására, azonban ennek a kapcsolatnak a biológiai háttere egyelőre nem tisztázott. Orv. Hetil., 2017, 158(5), 178–182.

Restricted access

Absztrakt:

Az utóbbi évtizedekben elismertté vált a 18F-FDG-PET/CT nélkülözhetetlen szerepe a daganatos betegségek diagnosztikájában, stádiumbesorolásában és azok terápiára adott válaszának utánkövetésében. Ezen modern funkcionális és morfológiai képalkotást kombináló módszer használatának nemcsak onkológiai, hanem egyes kardiológiai kórképekben is vannak elfogadott evidenciái. Összefoglaló közleményünkben ismertetjük az optimalizált kardiológiai 18F-FDG-PET/CT vizsgálati protokollt és az ehhez szükséges beteg-előkészítés módszereit. Néhány esetben saját eredményekkel is illusztrálva áttekintjük az irodalmát a jól ismert „gold standard” myocardiumviabilitás és onkokardiológiai vizsgálatoknak, melyek mellett különös figyelmet fordítunk a szív gyulladásos megbetegedéseire. Ez a relatív újabb indikációs kör olyan betegségeket foglal magában, mint az infektív műbillentyű-endocarditis, cardialis implantált elektromos eszköz infekciója és a myocardium különböző eredetű gyulladásos megbetegedései, mint a sarcoidosis, amelyekben a 18F-FDG-PET/CT vizsgálatnak kitüntetett szerepe van, különösen a bizonytalan esetek differenciáldiagnosztikájában. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1015–1024.

Open access

Absztrakt:

A cardiovascularis betegség világszerte a halálozás és a rokkantság vezető oka. Ezen halálozások többségének hátterében atheroscleroticus és thromboembolisatiós folyamatok állnak, amelyek ischaemiás szívbetegség és stroke kialakulásához vezetnek. A gyulladásos folyamatok szerepe jól dokumentált mind az atherosclerosis, mind az atherothrombosis kialakulásában. Egyre több tudományos eredmény támasztja alá a fogágybetegség, azon belül is a parodontitis szerepét az atherosclerosis és így a cardiovascularis betegségek egyik potenciális rizikófaktoraként. A krónikus gyulladásban lévő, fertőzött parodontalis tasakban lévő kórokozók, valamint azok toxinjai és bomlástermékei növelik a szervezetben zajló szisztémás gyulladásos választ. A szisztémás keringésbe jutva és magukat az atheroscleroticus plakkokat is infiltrálva, további lokális és szisztémás gyulladásos választ indukálnak, összességében fokozzák az atherosclerosis progresszióját, és potenciálisan növelik a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ennek megfelelően a jó általános szájhigiénia, súlyosabb esetekben parodontalis terápiával elősegítve, potenciálisan csökkentheti a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát, és része lehet a primer és szekunder prevenciós tevékenységeknek is. Jelen közleményünk célja a fogágybetegség és a cardiovascularis megbetegedések közötti lehetséges patofiziológiai kapcsolatok összefoglalása epidemiológiai vizsgálatok alapján, klinikai evidenciák bemutatása a fogágybetegség és bizonyos cardiovascularis kórképek között, valamint megvizsgálni a parodontalis terápia lehetséges hatásainak szerepét a cardiovascularis megbetegedések megelőzésében, kezelésében. Orv Hetil. 2019; 160(11): 419–425.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Hadarits, Andrea Iván, Csaba Márkus and Lajos Nagy

A 2000-ben megjelent nemzetközi kardiológiai ajánlások óta a kardiális troponinok szerepe vált elsődlegessé az akut coronariaszindróma enzimdiagnosztikájában. Kórházunkban 2006-tól diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat is végző hemodinamikai részleg kezdett dolgozni. 2007. július 1-jétől úgynevezett egykapus betegbeléptető rendszer, sürgősségi betegellátó egység működik. Cél: Részletesen elemezni a fenti egységek működése óta jelentősen megnövekedett, az akut coronariaszindróma diagnosztikájában használt laboratóriumi kardiális troponin méréseket; azok indokoltságát, jelentőségét, hasznosságát illetően, kitérve az álpozitivitás lehetséges okaira. Módszer: A 2008 második fél évében végzett kardiális troponin vizsgálatokat elemeztük együttesen, mind laboratóriumi, mind klinikai szempontból. Eredmények: A vizsgált periódus alatt 1787 betegnél 2656 kardiális troponin mérés történt. Pozitív érték 203 páciensnél 280 adódott, amelyek coronariabetegséget 110 betegnél igazoltak. Gyakorlatilag az összes többi esetben is lehetett klinikai okot találni a pozitív eredmény mögött, csupán egyetlen betegnél nem sikerült semmilyen klinikai eltéréssel magyarázni az emelkedett troponinértéket. Következtetések: A rendkívül alacsony számú pozitív eredmény megkérdőjelezi a vizsgálatkérések megalapozottságát, gondosságát. A klinikusi gondolkozásban el kell mélyíteni a tényt, miszerint pozitív kardiális troponin eredmény jelentős számban előfordulhat nem coronariabetegségben is. Az utóbbi eseteknek részletesebb, klinikus és laboratóriumi szakember általi, konzultatív elemzésével meg kell próbálni az ilyen értelmű álpozitivitás okait felderíteni.

Restricted access