Search Results

You are looking at 1 - 1 of 1 items for

  • Author or Editor: Ferenc Petróczki x
Clear All Modify Search

Kisparcellás szabadföldi kísérletet állítottunk be 2000 tavaszán Mosonmagyaró-várról származó városi szennyvíziszappal (Moson-iszap) és vágóhídi hulladék komposzttal (ATEV-komposzt) csernozjom barna erdőtalajon, Sopronhorpácson. A talaj szántott rétegében a CaCO 3 1% alatti, a pH(H 2 O) 7,8, a pH(KCl) 7,0, az Arany-féle kötöttség (K A ) 40–42, a humusz- 2,5%, az NH 4 -N-, NO 3 -N-, AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalom 10, 6–9, 120–160 és 247–276 mg/kg értéket mutatott. A humuszos vályog talaj foszforral közepesen/kielégítően, káliummal jól ellátott volt. A szerves trágyákat 0, 25, 50, 100 és 200 t/ha friss tömegben alkalmaztuk. Az első évben cukorrépát, a 2. évben tavaszi árpát termesztettünk. Az 5 terhelési szint×4 ismétlés = 20 (egyenként 40 m² méretű) parcellát jelentett kísérletenként véletlen blokk elrendezésben. A kísérletben a szokásos üzemi agrotechnikát alkalmaztuk. A főbb eredmények: – A szerves trágyák által okozott maximális N-terhelés számításaink szerint elérte az 1500 kg/ha körüli N-mennyiséget. A cukorrépa termését és minőségét döntően a N-kínálat befolyásolhatta, amennyiben a PK-ellátottság kielégíthette a növény igényét. – A legnagyobb adagú (200 t/ha) friss szervestrágyázás nyomán 20 t/ha körüli gyökértermés-többlet képződött, termésdepresszió nem jelentkezett. A N-túlkíná-latra utalt viszont a tisztasági hányados, a digestio és a tiszta cukor %-ának visszaesése. Ezzel együtt nőtt a nemkívánatos K, Na és α-aminó N mennyisége a gyökérben, különösen a városi szennyvíziszap hatására. – A városi szennyvíziszap kisebb szervesanyag-tömege nagyobb minőségrom-lást okozott a répagyökérben, a maximális nyers- és tisztacukor-hozamot a 25 t/ha adag biztosította. A vágóhídi komposzttal több mint háromszor annyi nehezebben bomló, nagy CaCO 3 -tartalmú, de nitrogénben szegényebb szerves anyag került a talajba. A nyers és a tiszta cukor maximális hozama a legnagyobb (200 t/ha) adaghoz kötődött. Úgy tűnik, a vágóhídi komposzt lassú hatású N-forrásnak minősülhet. – A második évben termett tavaszi árpa termését a szervestrágyázás utóhatása nem módosította, feltehetően a kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt. A vegetatív időszakban szárazság, érés idején esős periódus uralkodott. A kísérlet sajnos tovább nem folytatódott. – A növekvő városi szennyvíziszap-terheléssel emelkedett a talaj szántott rétegének cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 oldható „összes” P-, S- és Cu-készlete. A vágóhídi komposzttrágya pedig – összetételéből eredően – igazolhatóan többleteket eredményezett Ca-, P-, S-, Na- és Sr-tartalmában. – Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemek koncentrációi látványosabban módosultak a feltalajban. Mindkét szerves trágya növelte a K, P, Fe, S és Zn elemek mennyiségét a szántott rétegben. A talaj Mo-tartalma az iszaptrágyázással megkétszereződött, míg a komposzttrágyázással mintegy a felére csökkent a trágyázatlan kontrollhoz képest. A komposzttrágyával bevitt nagymennyiségű szerves anyag (52 t/ha) hatására visszaesett a Mn, Al, Pb, Ni, Co és Cd elemek oldható tartalma is. – Az iszaptrágyák növelték a talaj „összes” só, szerves-C, illetve humusz %-át, valamint az NH 4 -N és NO 3 -N mennyiségét az 1. évben, a cukorrépa betakarítását követően. Az összes-N %-át a nagyobb komposztadagok igazolhatóan emelték. Kimutatható volt a kezelt talajok humuszminőségének változása, a humifikáltsági jelzőszám mérséklődése.

Restricted access