Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for

  • Author or Editor: Ferenc Túry x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az evéssel kapcsolatos civilizációs zavarok gyakoribbá válásának hátterében a kulturális hatások lényegesek. Ezek között a nemzeti identitásvesztés fontos lehet. A nemzeti identitás kialakulásában az ételekkel és étkezéssel kapcsolatos hagyományok szerepe alapvető. A nemzeti szimbólumok között számos étel található, amelyeket gyakran használunk a nemzetek jellemzésében. Az ételek fontos szerepet töltenek be a kulturális emlékezetben is. A közös emlékezet jelentősége nagy az identitásban, s az ételekre, ételkészítésre való emlékezés a kultúrákban fontos etnikai összetartó erő. Ezt segíti az ételek és az étkezés időt strukturáló hatása is. A globalizáció korában a nemzeti ételek segítik a speciális nemzeti karakter megőrzését, de az európai szokásokhoz való alkalmazkodás megkívánja az ételkészítés átalakulását is. A jövő kérdése, hogy ez a hatás mennyire jár a nemzeti identitás csökkenésével, és fokozza-e az evéssel kapcsolatos patológiás megnyilvánulások gyakoriságát.

Restricted access

Az anorexia nervosa kialakulására vonatkozóan ma a komplex, multidimenzionális megközelítéseket ajánlják. Emellett több olyan elmélet is ismeretes, mely a kórképet egy szelektív szemszögből vizsgálja, ilyen az evolúciós pszichológiai magyarázat is. Az evolúciós pszichológia az utóbbi két évtizedben bontakozott ki, képviselői arra a kérdésre keresik a választ, hogy az evolúció során kialakult túlélési mechanizmusok milyen mértékben befolyásolják a mai ember lelki működését. Az anorexia nervosa evolúciós értelmezése egy lehetséges adaptív stratégiát lát a kórkép hátterében. Az evolúciós megközelítés provokatív elképzelésnek indult, mára azonban egyre elfogadottabbá válnak az egyes evolúciós elméletek (például a reproduktív szuppresszió, szülői manipuláció). Ugyanakkor az ősi adaptív mechanizmusok szerepe kevésbé tanulmányozott és alig ismert. Az ultimatív okok keresése helyett inkább a proximatív megközelítést helyezik előtérbe. A jelen tanulmány célja a figyelemfelkeltés mellett ezen újfajta értelmezés bemutatása, s új kutatási témák felkínálása az evolúciós elméleteken keresztül.

Restricted access

Az evészavarok egyik vezető betegségfenntartó tényezője a betegek torzult, diszfunkcionális kogníciója. Ezen belül is kiemelendők a táplálékfelvételi viselkedés zavaraival és a testélménnyel kapcsolatban lévő, a zavarok létrejöttében kulcsszerepet játszó kognitív disztorziók, melyek az információfeldolgozási folyamatokon belül elsősorban a perceptuális élményfeldolgozást érintik és evészavaros betegeknél a testkép speciális zavarában mutatkoznak meg. A kognitív információfeldolgozást a sémák irányítják, amelyekben a selfről való komplex tudás szerveződik. A sémák procedurális ismeretanyagot is hordoznak, úgy mint motoros készségeket, szokásokat, szabályokat, célképzeteket, döntéshozatali stratégiákat. Ezek alapján felmerül, hogy az evészavarokra jellemző viselkedéses rutincselekvések, mint például a diétázás, falásroham, önhánytatás a testkép sémáján belül procedurális élményanyagként kódolódhat és a munkamemóriában automatikusan a többi explicit tudással és emlékkel együtt aktiválódik. Elméleti áttekintésünkben ezeknek a prekognitív folyamatoknak keressük a helyét és szerepét az evészavaros betegekre jellemző kognitív információfeldolgozási jellegzetességek kialakításában.

Restricted access

Az információrobbanás korában több modern kommunikációs technológia terjedt el. Ezek alapvetően befolyásolják az emberi kapcsolatokat, így a pszichoterápiás kapcsolatot is. A telemedicina az utóbbi egy-két évtizedben vált elfogadott és mind gyakrabban alkalmazott gyógyászati ágazattá. Ennek különböző formái vannak a mobil- és videotelefontól az elektronikus levelezésig, vagy az internetes önsegítő kalauzokig és a virtuális valóság felhasználásáig. A dolgozat a konzultációs-kapcsolati pszichiátria szemszögéből vizsgálja az új kommunikációs formák értékét. A vizsgálatok szerint a telemedicinának a pszichiátriában is egyre növekvő szerepe van, s ezt a konzultációs-kapcsolati pszichiátria gyakorlatában is jól fel lehet használni.

Restricted access

Az evészavarok patomorfózisa gyors, közöttük az utóbbi két évtizedben új altípusok, majd új betegségtípusok jelentek meg (például az izomdiszmorfia, az orthorexia nervosa). Ennek a jelenségnek a hátterében a szociokulturális tényezők szerepe valószínű. Gruber és Pope 2000-ben írt le egy új evészavart, amelyet testépítő típusú evészavarnak neveztek el. Ennek legfontosabb tünete a magas testzsírtartalomtól való kényszeres félelem (testzsírfóbia), ami intenzív testépítéssel és speciális étrenddel társul. A jelen dolgozat az új kórkép első hazai esetismertetése egy 16 éves testépítő férfi pszichoterápiájának bemutatásával. A zavar anorexiával kezdődött, majd internetfüggőséggel szövődött. A tartós remissziót féléves utánkövetés erősítette meg. A kórképet az izomdiszmorfiától az különbözteti meg, hogy nem a test izomzatának fejlesztése az elsődleges cél, hanem a zsírarány csökkentése. Az új keletű zavar felhívja a figyelmet arra, hogy egyre gyakrabban találkozhatunk a testtel való elégedetlenség különböző formáival, amelyek kóros méreteket ölthetnek.

Restricted access

Az evészavarok gyakoriságuknál fogva a pszichiátriai érdeklődés előterébe kerültek. Az utóbbi évtizedben több új forma is megjelent, amelyben az evés és a testkép megváltozása központi tünet. Ezek egyike az orthorexia nervosa, amelyet Bratman írt le 1997-ben. Ez a zavar a legújabb obszesszió az étkezéssel kapcsolatban, mely egészséges(nek tartott) táplálékok kényszeres felhasználását jelenti, azaz egészségesétel-függőségről van szó. Ebben az esetben az étel minősége az obszesszív jelenségek tárgya. A betegek speciális érzelmeket társítanak az ételekhez. Hevesebb érzelmek esetén – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – leküzdhetetlen vágyat éreznek az evésre. Az áttekintés az új típusú evészavart mutatja be két rövid esetismertetéssel.

Restricted access

Az evészavarok egy lehetséges kockázati tényezője: a szülők megjelenéssel kapcsolatos elvárásai

A potential risk factor for eating disorders: Appearance-related parental expectations

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Anna Demeter
,
Ferenc Túry
, and
Edit Czeglédi

Absztrakt

Elméleti háttér: A külső megjelenés szociokulturálisan meghatározott ideáljai és az ezek elérésére irányuló társadalmi nyomás az evészavarok multifaktoriális etiológiájában a prediszponáló tényezők közé tartoznak. Cél: A kutatás célja a külső megjelenéssel kapcsolatos, a serdülők által észlelt szociokulturális hatások és az evészavarok közötti kapcsolat vizsgálata volt hazai serdülőmintán. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 9—13. osztályos, Budapesten tanuló középiskolás diákok vettek részt (n = 173; 42,8% fiú; átlagéletkor: 17,8 év, szórás = 1,14 év, terjedelem: 15—20 év). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert testsúly és -magasság, Szociokulturális Hatások Kérdőív, Evési Zavar Kérdőív, Evészavartünetek Súlyossági Skálája, Rosenberg-féle Önértékelés Skála, Vonásszorongás Skála gyermekváltozata. Eredmények: Összességében 24 résztvevő (14,0%) esetében jelent meg az evészavar kockázata, és a lányok körében tendenciaszinten nagyobb gyakorisággal fordult elő, mint a fiúknál [18,2% vs. 8,2%; χ2 (1) = 3,473; p = 0,062]. A lányokat a megjelenéssel kapcsolatosan nagyobb mértékű észlelt szociokulturális hatás éri, mint a fiúkat [t(161) = —7,154; p < 0,001; Cohen-d: 1,09]. A bináris logisztikus regresszió elemzés eredményei szerint e szociokulturális hatások fokozottabb volta a nem, az életkor, a testtömegindex, a vonásszorongás és az önértékelés kontrollja mellett is szignifikánsan előre jelzi az evészavarok kockázatát (OR = 1,05; p = 0,002; OR 95% CI = 1,02—1,08). A modell által megmagyarázott variancia 29,4%. Következtetések: Eredményeink hozzájárulnak a serdülőkori evészavarok és evészavartünetek kockázati tényezőinek megértéséhez, valamint elősegíthetik a hatékony prevenciós programok kidolgozását. Ugyanakkor a serdülők által észlelt szociokulturális hatások evészavarokra vonatkozó előrejelző erejét érdemes lenne külön-külön is vizsgálni (úgymint szülői, média- és kortárshatások).

Restricted access

Elméleti háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatóak. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Cél: A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarázó változóinak vizsgálata volt 10–15 év közötti gyermekek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális Hatások Kérdőív, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív, Vizuális Analóg Skála, Melléknévlista, Közös Tevékenységek Kérdőív. Eredmények: A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az elhízottakkal szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat preferálták a legkevésbé. A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média-, kortárs-, szülői) hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú, illetve sportos testideál) internalizálása azonban csak kevés prediktív erővel bírt az előítélet alakulására vonatkozóan. Következtetések: Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az elhízott egyének pszichés és testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire, különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében.

Restricted access