Search Results

Gyula Krúdy (1878-1933) produced the main bulk of his fictional work in the period 1897-1920, when Modernist writing in Hungary was initially dominated by the short story as the medium of experiment and innovation. The basic form of his prodigious output was, similarly to a number of other important prose authors of the period, the short story. His highly influential work has an elusive quality: it is unclassifiable, and general critical labels such as Symbolism, Impressionism and Surrealism have been of partial and dubious help in discussions of his writing. Approached from a technical point of view, the underlying narrative strategy of Krúdy's work can be identified as serial accumulation, with its attendant openness of form: the short-story sequence, the story-tagged-on-the-previous-story organisation of his novels, the historically pre-novelistic frame-tale-like coordination of various narrative forms. This is particularly evident in the case of Szindbád, Krúdy's crowning achievement in fiction, which came into being as an ever expanding series of short stories, novels and “dreams”, held together by their protagonist, the symbolically reimagined figure of Sindbad the Sailor, the mythic wanderer of The Arabian Nights. Infused with the lyricism of conjugal Eros and Thanatos, the stories develop, and give variations on, the central character as a composite symbol, the manifold meanings of which range from authorial self-dramatisation to a philosophical vision of Man as metaphysical superfluity.

Összefoglaló. Bevezetés: A SARS-CoV-2-világjárvány idején a középiskolai oktatás távoktatás formájában zajlott világszerte, így Magyarországon is. A csökkent fizikai aktivitás és az inaktív viselkedésmódok növekedése az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatához vezet. Célkitűzés: Vizsgálatunk a fizikai aktivitás (aerob testmozgás, izomerősítés, csapatsportok) és az egészségi állapot szubjektív megítélésének változásaira irányult serdülőknél és fiatal felnőtteknél a világjárvány alatt. Módszer: Középiskolás diákokat kérdeztünk meg 37 magyarországi város 66 állami iskolájában (n = 2508). A fizikai aktivitásra és az egészségi állapot szubjektív megítélésére vonatkozó kérdőíves tételeket a WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey és a Centers for Disease Control and Prevention Youth Risk Behavior Survey felméréséből vettük át. 2 × 2 × 4 faktoriális ANCOVA-t használtunk a nem és/vagy az életkor, illetve a régiók hatásának tesztelése céljából a fizikai aktivitás és az egészségi állapot szubjektív megítélésének változásaira, a távoktatási időszak előtt és alatt. Eredmények: A középiskolás diákok többsége kevesebb fizikai aktivitást jelzett, a fizikai aktivitás gyakoriságának csökkenése volt jellemző a távoktatás időszakában. Átlagosan heti 2–3 nappal kevesebbszer végeztek fizikai aktivitást régiótól függetlenül. Közel egynegyedük az egészségi állapotát rosszabbnak minősítette a távoktatás alatt, mint előtte. Az egészségi állapot szubjektív csökkenéséről nagyobb arányban számoltak be azok, akik a fizikai aktivitásukban is csökkenést jeleztek. Következtetés: A távoktatás időszakában tapasztalható csökkenés a fizikai aktivitás gyakoriságában együtt jár az egészségi állapot szubjektív megítélésének csökkenésével, különösen a lányok, a vidéken élők és a serdülő korú személyek körében. Orv Hetil. 2022; 163(17): 655–662.

Summary. Introduction: High school education took place in the form of distance learning during SARS-CoV-2 pandemic worldwide, including Hungary. Decreased physical activity and an increase in inactive behaviours may lead to an increased risk of obesity, diabetes, and cardiovascular disease. Objective: Our study focused on changes in physical activity (aerobic exercise, muscle strengthening, team sports) and subjective perceptions of health status in adolescents and young adults during the pandemic. Method: High school students in 66 public schools in 37 cities in Hungary (n = 2508) were surveyed. Questionnaire items on physical activity and subjective perceptions of health were adapted from the WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey and the Centers for Disease Control and Prevention Youth Risk Behavior Survey. 2 × 2 × 4 factorial ANCOVA was used to test the effect of gender and/or age and region on changes in subjective perceptions of physical activity and health before and during distance education. Results: The majority of the high school students reported a decrease in physical activity frequency during the distance learning period, with an average of 2–3 fewer days of physical activity per week regardless of region. Nearly a quarter of them rated their health as worse during distance learning than before. A higher proportion of those who reported a subjective decline in health also reported a decline in physical activity. Conclusion: A decline in physical activity during the period of distance learning is associated with a decline in subjective perceptions of health, especially among rural adolescent girls. Orv Hetil. 2022; 163(17): 655–662.

Abstract

The acreage of English walnut (Juglans regia L.) is constantly expanding in Hungary, due to the favorable climatic conditions and economic importance. Last years, serious damage was reported from several orchards with high percentage of rotted, moldy kernels. The aim of this research was to identify the pathogens at different growth stages. Fungi were cultured from the spotty, shriveled and rotted kernels, and monosporic isolates were identified based on morphological characters and molecular markers (ITS region and tef1 locus sequences). Botryosphaeria dothidea and Diaporthe eres were identified in high proportion from symptomatic kernels. These species were also isolated from different parts of walnut trees in different seasons. D. eres was detected in a high proportion from asymptomatic buds in March, while the presence of both species was observed in symptomatic husks with Overnight Freezing-Incubation Technique (ONFIT) in June. Their optimal growth temperature defined to be between 20–25 °C, and the growth of D. eres isolates was completely inhibited at 35 °C.

Absztrakt:

A krónikus limfoid leukémia (CLL) a leggyakoribb felnőttkori leukémia a fejlett országokban. A CLL egy indolens lefolyású, gyógyíthatatlan betegség, mely a kezelést követő relapszusokkal járhat, emiatt a betegek folyamatos követése szükséges. Az elmúlt évek bővülő terápiás lehetőségei (pl.: alemtuzumab, venetoclax) lehetővé tették a daganatos sejtek mennyiségének tartós és drasztikus csökkenését, ezért szükségessé vált a visszatérő betegség minél érzékenyebb detektálása. Erre nyújt lehetőséget a minimális, újabban mérhető reziduális betegség (minimal residual disease: MRD) meghatározása áramlási citometriai és molekuláris genetikai vizsgálati módszerekkel. Az MRD-szint és a túlélés összefüggését vizsgáló klinikai tanulmányok egyértelművé tették, hogy az alacsonyabb MRD-szint hosszabb túléléssel jár együtt. Bár az MRD meghatározása jelenleg nem a klinikai rutin része, amennyiben a jelenleg még futó klinikai vizsgálatok eredményei indokolttá teszik meghatározását, áramlási citometriai módszeren alapuló vizsgálata a rutin diagnosztika része lehet majd.