Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for

  • Author or Editor: Gábor Bíró x
Clear All Modify Search
Authors: Gábor Menyhei, Gábor Simó, Zoltán Szeberin, Gábor Bíró and Tamás Kováts

A klinikai kutatásban a legmagasabb szintű bizonyítékokat a randomizált, kontrollált tanulmányok nyújtják, ugyanakkor jól ismertek korlátai. A gyógyítótevékenység eredményességének értékelésére ezért – az előzőt kiegészítve – jól használható információkat nyújtanak a regiszterek, amelyek az aktuális gyakorlatról tájékoztatnak és dinamikus utánkövetést is lehetővé tesznek. Hazánkban 2002 óta működik az Érsebészeti Regiszter az érbetegségek miatt végzett beavatkozások tudományos célú elemzésére. Jelen közlemény bemutatja az Érsebészeti Regiszter működését, a vele szerzett tapasztalatokat, valamint a működtetés során keletkezett jelentéseket és tudományos eredményeket. Az Érsebészeti Regiszter internetalapú, online bevitelt lehetővé tevő adatbázis szerverhátterét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet biztosítja. Az adatbázis 3 fő betegségcsoport miatt végzett beavatkozásokat fog át: a carotis, az aorta és perifériás ér aneurysma-, valamint az alsó végtagi verőérműtéteket. 25, érsebészeti beavatkozásokat végző osztály visz be rendszeresen adatokat a regiszterbe, így becslés szerint a beavatkozások több mint kétharmada kerül be az adatbázisba. Az Európai Érsebészeti Társaság Vascunet munkacsoportjához történt csatlakozás óta az így rendelkezésre álló nagy adatbázis elemzése alapján – a közös munka eredményeként – számos tudományos közlemény született a különböző érsebészeti beavatkozások értékelésére. A regiszter validitásának értékelésére 2012-ben vizsgálat zajlott, amely egyértelműen bizonyította az adatbázis érvényességét. A működtetés során számos nehézséget okozott a rendszeres finanszírozás megoldatlansága. A szerzők kiemelik, hogy az Érsebészeti Regiszter működésének eddigi 10 éve bizonyította létjogosultságát, a gyűjtött adatbázis számos értékes tudományos közlemény alapjául szolgált. A benne rejlő további lehetőségek kihasználása érdekében lépéseket kell tenni az adatbevitel teljesebbé tétele érdekében, növelni kell a hazai publikációs tevékenységet, javítani a működtetés során az információk áramlását és ki kell alakítani a rendszeres visszajelzés lehetőségét. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 755–760.

Open access
Authors: Gábor Viktor Szabó, Zoltán Szeberin, Gábor Bíró, Ágnes Laczkó, Csaba Dzsinich and György Acsády

Absztrakt

A szerzők ismertetik kétoldali carotis aneurysma miatt kezelt öt betegük esetét, áttekintik a vonatkozó irodalmi adatokat és ajánlásokat. A betegek kivizsgálásakor duplex scan, angiographia és CT készült. Az aneurysmák átmérője 9–40 mm volt. Sok tényező mérlegelése, egyedi döntések alapján két betegen kétoldali, további kettőn egyoldali rekonstrukciós műtéteket végeztek end-to-end anastomosissal, egy esetben a konzervatív kezelést választották. Egy betegen multiplex aneurysmatosis miatt több ülésben végeztek műtéteket. Posztoperatív szövődményként egy esetben reverzibilis stroke alakult ki. Az operált és a nem operált betegeket éveken át (3–14 év), folyamatosan, félévenként duplex scan vizsgálattal ellenőrzik. A carotis aneurysma magas kockázatú szövődményeinek megelőzésére (kompresszió, ruptura, embolisatio) a 15 mm-es legnagyobb átmérő felett, növekedés, thromboticusfelrakódás vagy neurológiai tünetek esetén műtéti megoldást javasolnak.

Restricted access
Authors: Zoltán Szabolcs, Gábor Veres, Tivadar Hüttl, Gábor Bíró, Attila Tóth, Zoltán Szeberin, Mária Windisch and György Acsády

Közleményünkben egy nagy, az aorta ascendesben elhelyezkedő – szisztémás embolizációt okozó – lebegő thrombus sikeres eltávolításáról számolunk be. Diagnózisához felhasználtuk az echokardiográfiát, a komputertomográfiát (CT), az angiográfiát és a kardiális mágneses rezonancia (CMR) vizsgálatot. Szokatlan, az adott helyzetre kidolgozott sebésztechnikai megoldással távolíthattuk el a bal coronaria szájadéktól 2 cm-re disztálisan elhelyezkedő, nagy méretű, szabadon lebegő thrombust. A normotermiában elvégzett rövid keringésmegállítás biztonságát az izolált agyi perfúzió biztosította. A beteget a műtétet követő hetedik napon, eseménytelen posztoperatív szak után bocsátottuk el.

Restricted access
Authors: Janka Petrilla, Gábor Mátis, Anna Kulcsár, Petra Talapka, Enikő Bíró, Máté Mackei, Hedvig Fébel and Zsuzsanna Neogrády

This study investigates the metabolic effects of maize- or wheat-based diets with normal (NP) and lowered (LP) dietary crude protein level [the latter supplemented with limiting amino acids and sodium (n-)butyrate at 1.5 g/kg diet] at different phases of broiler fattening. Blood samples of Ross 308 broilers were tested at the age of 1, 3 and 6 weeks. Total protein (TP) concentration increased in wheat-based and decreased in LP groups in week 3, while butyrate reduced albumin/TP ratio in week 1. Uric acid level was elevated by wheat-based diet in week 1 and by wheat-based diet and butyrate in week 3, but decreased in LP groups in weeks 3 and 6. Aspartate aminotransferase activity was increased by wheat-based diet in week 3, and creatine kinase activity was intensified by LP in weeks 3 and 6. Blood glucose level decreased in wheat-based groups in week 3; however, triglyceride concentration was augmented in the same groups in week 3. No change of glucagon-like peptide 1, glucose-dependent insulinotropic polypeptide and insulin concentration was observed. In conclusion, an age-dependent responsiveness of broilers to dietary factors was found, dietary cereal type was a potent modulator of metabolism, and a low crude protein diet supplemented with limiting amino acids might have a beneficial impact on the growth of chickens.

Open access
Authors: László Entz, Ágnes Laczkó, Gábor Bíró, Katalin Széphelyi, Árpád Simonffy and Zsuzsanna Járányi

Absztrakt

Az akut alsóvégtagi artériás thrombosis nem csak a végtagot, hanem gyakran az életet is veszélyeztető kórkép. Ezért fontos a műtéti rizikót csökkentő egyéb terápiás eljárások alkalmazása, mint amilyen a katéteres artériás thrombolysis. A manapság használatban lévő thrombolyticumok kivétel nélkül plasmino-gén aktivátorok.

A különböző tanulmányok szerint a legalkalmasabb szerek az urokináz és a szöveti plasminogén aktivátorok, illetve recombináns változataik. Két nagyobb tanulmány foglalkozott az egyes szerek alkalmazásával szerzett tapasztalatok, illetve a random módon párhuzamosan végzett műtétek eredményeinek összevetésével. Mindkét vizsgálat (STILE és TOPAS) megállapította, hogy a fentebb említett szerek alkalmazása a műtétekhez hasonló eredményt ad (70% körüli egy éves amputációmentes túlélés). Különbség az occludált artéria, illetve műér vonatkozásában mutatkozott: a natív artéria elzáródás esetén a műtét adott jobb eredményt, míg graft occlusió esetén a thrombolysis. Megjegyzendő, hogy csak thrombolysis esetén a későbbiek során vagy endovascularis, vagy műtéti beavatkozásra is szükség van.

Saját tapasztalatok és az irodalmi adatok alapján akut artériás thrombosis esetén egyéni mérlegelés alapján graft elzáródás esetén inkább a lysis, míg natív artériás occlusió esetén inkább primer műtét mellett foglalhatunk állást.

Restricted access
Authors: Zoltán Szeberin, Zoltán Münch, Mátyás Fehérvári, Gábor Bíró, László Entz and György Acsády

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: A műerek fertőzése vagy septicus állapotban műér beültetése magas morbiditású és mortalitású állapot, mely az érsebészet egyik legnagyobb kihívása ma is. A néhány évvel ezelőtt megjelent ezüst-acetáttal bevont poliészter graft új lehetőséget jelent a revascularisatiót biztosító műtéti lehetőségek között. Vizsgálatunk célja az ezüst-acetáttal bevont műérbeültetések eredményeinek elemzése a halálozás, graftelzáródás, graftinfekció és amputáció szempontjából. Anyag és módszerek: Retrospektív vizsgálatunk során a Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikáján 2001. október 1. és 2006. október 1. között beültetett 42 ezüst-acetáttal bevont Dacron graft (InterGard Silver érprotézis) eredményeit értékeltük. Az aorto-femoropoplitealis szakaszon korábban beültetett graft infekciója miatt 17 esetben, aorto-duodenalis fistula miatt 7 esetben, septicus állapotot okozó gangraena miatt 16 esetben ültettünk be ezüst-acetáttal bevont graftot, két esetben infekció nem állt fenn. Eredmények: Fertőzés miatt 40 esetben került ezüst-acetáttal bevont graft beültetésre 40 betegben. Az átlagéletkor 62 év volt (35–81 év), 70% volt férfi. Hosszú távú követési adat 29 betegről állt rendelkezésre, az átlagos utánkövetési idő 36,76 hónap volt. Korai (30 napon belüli) halálozás 3 (8%), késői 11 (38%) esetben fordult elő. Korai graftelzáródást 8, későit 2 esetben észleltünk (20, illetve 7%). Az ismételt graftinfekciók aránya a korai és a késői időszakban egyaránt 7% volt. A korai szakban 5 major és 3 minor amputáció vált szükségessé, az utánkövetés során a major amputációs arány 28% volt. Következtetések: Infekciókontroll szempontjából jó eredményeket adó lehetőség az ezüst-acetáttal bevont Dacron graft e saját anyagunkban is magas halálozással és amputációs aránnyal bíró betegcsoportban.

Restricted access
Authors: Örs Péter Horváth, Gábor Varga, Zsanett Biró, András Papp, Laura Bognár and András Vereczkei

Absztrakt

A belgyógyászati módszerekkel panasz- és tünetmentessé nem tehető gastrooesophagealis refluxbetegségben szenvedő betegek kezelésére bevált módszer a laparoszkópos antireflux-sebészet. Gyakorlatot szerzett sebészek nagy biztonsággal végzik a műtétet, mégis fellépnek intraoperativ, korai postoperativ és késői szövődmények, amelyek reoperációt tehetnek szükségessé. A Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján 1998 és 2015 között 407 laparoszkópos antirefluxműtétet végeztünk. A periódust két szakaszra osztottuk. Az elsőben 1998 és 2006 között 241 beteget operáltunk és a vizsgálat prospektív volt; minden diagnosztikus eljárást magunk végeztünk. A második periódusban 166 beteget kezeltünk minimálisan invazív módszerrel és az eredményeket retrospektíve elemeztük. Az összbeteganyagban a férfi/nő arány 161/246 volt. A betegek átlagéletkora 53,1 év volt. A 407 műtétet kiegészítettük 27 esetben ligamentum teres plasztikával, 28 esetben hálóbeültetéssel és négy esetben fascia lata plasztikával, mert a hiatus direkt zárását nem tartottuk megbízhatónak. 16 esetben (4%) végeztünk konverziót, a halálozás 0,5% volt. 39 esetben végeztünk laparoszkópos reoperációt és hat esetben thoracolaparotomiás reoperációt (12%). Ehhez még öt reoperáció járul, amelynél a primer műtét nem klinikánkon történt. A 4%-os konverziós ráta, a 12%-os reoperációs arány, valamint a 0,5%-os halálozás megfelel az irodalomban talált arányoknak. Összességében megállapíthatjuk, hogy a laparoszkópos antirefluxműtét biztonsággal és nagyon jó eredménnyel végezhető beavatkozás. A tartós szövődmények (elsősorban reflux- és sérvkiújulás), illetve a reoperációk szinte kizárólag csak a nagyméretű hiatusherniák sebészi kezelése kapcsán fordultak elő.

Restricted access
Authors: Csaba Dzsinich, Kálmán Hüttl, Elek Bodor, Attila Nemes, Gábor Bíró, Gábor Szabó, Zoltán Szeberin, Gábor Bodor, Mária Windisch, Ildikó Gálfy and Katalin Széphelyi

Absztrakt

A hybrid megoldások a nagyér transzpozícióval szabaddá tett aortaíven eddigi gyakorlatunkban az elektív esetekben kiváló eredménnyel jártak. Az endograftok további fejlődése az úgynevezett elágazó, oldalágakkal rendelkező endograftok előállítása, amelyek individuális tervezést és gyártást feltételeznek, és a hybrid megoldások további lépcsőfokát jelenthetik. Az új lehetőségek jelentősen szélesítették az aorta-ív sebészetében végezhető beavatkozások palettáját, ami szükségessé teszi a cardiovascularis sebészek számára a képzés kiterjesztését és a katéter technikák elsajátítását.

Restricted access
Authors: Zoltán Szeberin, Gábor Firneisz, Gábor Bíró, Gábor Viktor Szabó, Péter Sótonyi, Mária Windisch, Miklós Krepuska, Ferenc Sípos, Emese Mihály and György Acsády

A kokainfogyasztás gyakorisága Magyarországon is növekszik. E drog használata fokozott kockázatot jelent szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, például aortadissectio szempontjából. Klinikánkon zajlik hazánkban a B típusú aortadissectiós betegek döntő többségének ellátása. Célkitűzés: Egy rendszeresen kokaint használó, akut B típusú aortadissectiót elszenvedett beteg műtéti kezelését mutatjuk be esetismertetésünkben, amely tudomásunk szerint az első hasonló eset hazánkban. Módszer: Esetleírás. Eredmények: Egy 35 éves férfi erős, mellkasi-háti-deréktáji fájdalmak miatt először a gerincsebészeti osztályhoz fordult, majd kiugróan magas vérnyomásértékek miatt belgyógyászati osztályra helyezték át. A B típusú aortadissectio diagnózisát CT-angiographia igazolta, a beteg érsebészeti centrumba került, ahol sikeres műtétet, thoracoabdominalis aortarefenesztrációt végeztünk. A beteg 3 hónappal a műtét után jól van, antihipertenzív szerek szedése mellett mindennapi feladatait ellátja, szövődményt nem észleltünk, a kokainról leszokott. Következtetések: Az akut B típusú dissectio sebészi ellátása megmentheti a beteg életét. A hosszú távú eredményes kezelésben a hipertónia kontrollja mellett a kokainról történő leszokás alapvető jelentőségű. Hasonló esetek előfordulására a kokainfogyasztás növekedése esetén hazánkban is számíthatunk.

Restricted access