Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Gábor Benyó x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Otto Alexander Maneschg, Krisztina Knézy, Erika Maka, Fruzsina Benyó, Gábor Sándor, and Zoltán Zsolt Nagy

Absztrakt:

Bevezetés: Az idiopathiás strabismus sursoadductorius jellemzője, hogy adductiós helyzetben a szemgolyó túlzottan felfelé áll, az alsó ferde külső szemizom túlműködése miatt. Ennek következménye lehet krónikus fejfájás, szemfájdalom, kettős képlátás és ferde fejtartás. Célkitűzés: Strabismus sursoadductorius esetén a musculus obliquus inferior dozírozott transzpozícióját követő klinikai eredmények bemutatása. Módszer: Retrospektív szemikvantitatív módszerrel vizsgáltuk azokat a betegeket (53 beteg), akiknél 6 éves periódusban (2012–2017) az alsó ferde szemizom dozírozott transzpozícióját végeztük a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján. A betegek átlagéletkora 12,8 év (min.–max.: 2–51 év) volt. A szemizom transzpozícióját (8 mm/10 mm/maximális) az említett izom túlműködése miatt a maximális adductióban mért vertikális deviáció (VD) függvényében végeztük. Maximális transzpozíció esetén az alsó ferde szemizom tapadását az alsó egyenes szemizom laterális széle elé helyeztük át. A kancsalsági szöget 5 tekintési irányban mértük meg a műtét előtt, valamint a műtét után 1 héttel, 1 hónappal és 3–6 hónappal. Meghatároztuk a betegek legjobb korrigált látóélességét, vizsgáltuk a betegek binokularitását és a műtét utáni szövődményeket. Eredmények: A műtét után 25 betegnél volt elfogadható binokularitás (Titmus 5). A látóélesség minden esetben stabil maradt a posztoperatív időszakban. A maximális adductióban mért vertikális deviáció 8 mm-es transzpozíció esetén 7,5º-kal, míg maximális transzpozíció esetén 12º-kal csökkent. Az első posztoperatív hét végén átlagosan 17,8 prizmadioptriával (PD) (p<0,01), az első hónap után 20,5 PD-val csökkent a VD, ami a műtét utáni 3–6 hónapos követési idő alatt tartósan stabil maradt. Következtetés: Strabismus sursoadductorius esetén ajánlott műtéti eljárás az alsó ferde szemizom dozírozott transzpozíciója. A funkcionális alul- és túlkorrekció előfordulása alacsony. Orv Hetil. 2019; 160(27): 1064–1069.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Attila Király, Krisztián Kállay, Dóra Marosvári, Gábor Benyó, Anita Szőke, Judit Csomor, and Csaba Bödör

Absztrakt

A myelodysplasiás szindróma és az akut myeloid leukaemia döntően sporadikus megbetegedések, azonban a fiatalkorban előforduló, illetve a családi halmozódást mutató esetekről egyre gyakrabban derül ki, hogy valójában örökletes kórképek, amelyek hátterében a myeloid vérképzést szabályozó faktorok autoszomális domináns mutációi állnak. Ezen örökletes mutációk jellegzetes szindrómákat hoznak létre, amelyek fokozott kockázattal járnak myelodysplasia és akut leukaemia kialakulására (prediszpozíciós szindrómák). Jelenleg négy ilyen szindróma ismert: (1) a CEBPA-, valamint a (2) GATA2-mutációt hordozó familiáris myelodysplasia/akut leukaemia, (3) a familiáris vérlemezke-funkciózavar talaján kialakuló myelodysplasia a RUNX1 gén mutációjával és (4) a telomerázbiológiát érintő kórképek, amelyek a TERT vagy TERC gének mutációival jellemezhetők. A közelmúltban derült ki, hogy az ANKRD26, ETV6, SRP72 és DDX41 gének mutációi szintén szerepet játszhatnak familiáris myeloid kórképek kialakításában. Jelen összefoglaló közlemény célja e különleges betegségcsoportra való figyelemfelhívás, valamint e kórképek genetikai és klinikai hátterének ismertetése. Orv. Hetil., 2016, 157(8), 283–289.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Gábor Orosz, Mária Benyó, Bernadett Berkes, Edina Nikoletti, Éva Gál, István Tóth-Király, and Beáta Bőthe

Background and aims

Tinder is a geo-located online dating application, which is present in almost 200 countries and has 10 million daily users. The aim of the present research was to investigate the motivational, personality, and basic psychological need-related background of problematic Tinder use.

Methods

After qualitative pretest and item construction, in Study 1 (N = 414), confirmatory factor analysis was conducted to corroborate the different motivational factors behind Tinder use. In Study 2 (N = 346), the associations between Big Five traits, Tinder motivations, and problematic Tinder use were examined with structural equation modeling (SEM). In Study 3 (N = 298), the potential role of general self-esteem, relatedness need satisfaction, and frustration in relation to Tinder-use motivations and problematic Tinder use was examined with SEM.

Results

In Study 1, a 16-item first-order factor structure was identified with four motivational factors, such as sex, love, self-esteem enhancement, and boredom. In Study 2, problematic Tinder use was mainly related to using Tinder for self-esteem enhancement. The Big Five personality factors were only weakly related to the four motivations and to problematic Tinder use. Counterintuitively, Study 3 showed that instead of global self-esteem, relatedness need frustration was the strongest predictor of self-esteem enhancement Tinder-use motivation which, in turn, was the strongest predictor of problematic Tinder use.

Discussion

Four motivational factors were identified as predictors of problematic use with need frustration being a relevant background variable instead of general personality traits.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gergely Kriván, Dolóresz Szabó, Krisztián Kállay, Gábor Benyó, Csaba Kassa, János Sinkó, Vera Goda, András Arató, and Gábor Veres

A Crohn-betegség pontos oka ismeretlen, így terápiája sem megoldott. Kezelésében az infliximab jelentős áttörést jelentett, a mindennapi gyakorlatban azonban vannak olyan betegek, akik a kombinált immunszuppresszív, illetve biológiai terápia ellenére sem kerülnek remisszióba. Ezekben az esetekben új esélyt jelenthet az őssejt-transzplantáció. A szerzők egy 15 éves fiúgyermek történetét mutatják be, akinél 2008 februárjában súlyos Crohn-betegséget (aktivitási index [PCDAI]: 82,5 – maximumérték: 100) kórisméztek. Konzervatív kezelésének 3 éve alatt a kombinált terápia (immunszuppresszió, antibiotikum, infliximab) ellenére sem került tartós remisszióba. Az ígéretes külföldi esetközlések nyomán autológ őssejt-transzplantációt végeztek, amely a Crohn-betegség remisszióját eredményezte. Egy évvel az őssejt-transzplantáció után az alapbetegség relapsusa jelentkezett, amely a korábbiakhoz képest lényegesen enyhébb, konzervatív terápiával uralható formában zajlott. A szerzők tudomása szerint hazánkban még nem végeztek őssejt-transzplantációt terápiarezisztens Crohn-betegség kezeléseként, amely – noha végleges gyógyulást nem jelentett – terápiás alternatíva lehet súlyos, refrakter esetekben. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 789–792.

Open access