Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Gábor Czirók x
Clear All Modify Search

The aim of the study was to establish normal reference echocardiographic values for three Hungarian dog breeds, and to determine the potential dependence of intracardiac parameters on body weight, age and gender. M-mode and two-dimensional echocardiography were performed on 95 clinically healthy dogs including 45 Hungarian Vizslas, 28 Mudis and 22 Hungarian Greyhounds. Linear intracardiac measurements included interventricular septal thickness (IVS), left ventricular internal diameter (LVID), left ventricular posterior wall thickness (LVPW) both in systole and diastole, as well as left atrial internal diameter (LAD), and aortic diameter (AOD) in early diastole. Fractional shortening (FS), end-diastolic and end-systolic left ventricular volumes (EDV and ESV), as well as LAD:AOD ratio were calculated from the linear parameters. Mean, range and standard deviation of measurements were calculated for each breed. Body weight positively correlated in all three breeds with all left ventricular dimensions, such as IVS d , IVS s , LVID d , LVIDD s , LVPW d and LVPW s parameters. LA values showed positive correlations to body weight in all three breeds. AOD and LA demonstrated a positive correlation with body weight in Hungarian Vizslas and Mudis, whilst the LAD:AOD ratio was related to body weight only in Mudis. Gender did not correlate with any of the measured echocardiographic parameters in any breeds. In Mudis, a positive correlation was found between the LAD:AOD ratio and age, as well as between the LAD:AOD ratio and E point to septal separation (EPSS).

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Skaliczki, Attila Szatmári, Imre Sallai, Imre Antal, Balázs Kiss, Zoltán Bejek, Gergely Holnapy, Tibor Major, Gábor Czirók and Tamás Terebessy

Absztrakt:

Bevezetés: Csípőprotézis-beültetés után gyakran van szükség vértranszfúzióra, mely esetenként komoly mellékhatásokkal járhat, nehezen hozzáférhető és költséges. Célkitűzés: Munkánk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, saját gyakorlatunkban milyen gyakran van szükség primer csípőprotézis-beültetés során vérátömlesztésre, és ennek gyakoriságát mely tényezők befolyásolják. Módszer: Vizsgálatunkban 210, csípőprotézis-beültetésen átesett beteg anyagát dolgoztuk fel. Feljegyeztük a műtét előtti hemoglobin- és hematokritértékeket, a betegek életkorát, nemét, testtömegindexét, a beültetett protézis típusát, a drénhasználatot, valamint a perioperatív időszakban használt véralvadásgátló és a műtét során alkalmazott vérzéscsökkentő szereket. Az adatokat összevetettük az alkalmazott transzfúzió mennyiségével és típusával. Eredmények: Összesen a betegek 41%-a kapott vérkészítményt, az allogén transzfúzió aránya 8,6% volt. Az autotranszfúziós betegek nem igényeltek allogénvér-átömlesztést. A transzfúziós igény függött a preoperatív hemoglobin- és hematokritértékektől, a protézis típusától, a drénhasználattól és a vérzéscsillapító szerek használatától. A vérátömlesztés mennyisége nem mutatott összefüggést a betegek nemével és testtömegindexével. Következtetés: Vizsgálatunk alapján allogén vér transzfúziójára az esetek kevesebb mint 10%-ában van szükség primer csípőprotézis-beültetés során. A vérátömlesztést a leginkább a preoperatív hemoglobin- és hematokritértékek, valamint az alkalmazott, fibrinolízist gátló szerek befolyásolják. Az autotranszfúzió alkalmas módszer az allogénvér-átömlesztés elkerülésére. Orv Hetil. 2020; 161(8): 290–294.

Open access