Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Gábor FÖldvári x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A Borrelia miyamotoi-t 1995-ben fedezték fel. Ez egy, emberben visszatérő lázat (relapsing fever, febris recurrens) okozó baktérium, amelyet az Ixodes ricinus fajcsoportba tartozó kullancsok terjesztenek. Ez a kórokozó genetikailag, járványtanilag és az általa okozott kórkép tekintetében is különbözik a szintén kullancsok által terjesztett Borrelia burgdorferi sensu lato (Lyme spirochaeta) baktériumoktól. Eddig világszerte több mint 50 heveny lázas megbetegedésben szenvedő páciensből mutatták már ki, ezenfelül három tumoros betegben meningoencephalitist okozott ez a kórokozó. A különböző élőhelyeken található kullancsok és gazdáik fertőzöttségének mértéke, eloszlása és a fertőzés mechanizmusa nem tisztázott még. A B. miyamotoi elsősorban lázat okoz, ami miatt más, kullancsok által terjesztett fertőzésekkel is összetéveszthető. Az utóbbi évek intenzív vizsgálatai alapján nemcsak egyre több földrajzi régióból mutatják ki ezt a baktériumot kullancsokból, de folyamatosan növekszik a publikált humán esetszám is, ezért növekvő jelentőségű (emerging) kórokozóként tartják számon. Irodalmi áttekintésünkben összegezzük az eddigi ismereteinket a Borrelia miyamotoi-val kapcsolatban. Orv Hetil. 2017; 158(29): 1124–1130.

Full access
Authors: Anett Földvári, Ildikó Szy, János Sándor, Gábor Pogány and György Kosztolányi

A ritka betegségekkel sújtottak ellátásának jellemzője a jelentős diagnosztikus késedelem. Célkitűzés: Az ezzel kapcsolatos problémákat vizsgálta az EurordisCare2 14 országban betegszervezetek segítségével. Módszerek: Összesen 252 magyar beteg (cisztás fibrosis, Duchenne muscularis dystrophia, sclerosis tuberosa, retinitis pigmentosa, Williams-szindróma) esetében történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: A diagnosztikus késedelem az európai mediánnál hosszabb volt Magyarországon (cisztás fibrosis: 227 vs. 45 nap; Duchenne-féle muscularis dystrophia: 467 vs. 360 nap; sclerosis tuberosa: 155 vs. 120 nap). A betegek tapasztalatai hasonló eloszlást mutattak Magyarországon, mint Európában. Hazánkban a téves diagnózisok részaránya 30,8% (Európa többi országában: 41%), a régión kívül kapott diagnózisok részaránya 34,8% (EU: 26%) volt, továbbá a betegek 19,9%-a soknak vagy nagyon soknak érezte kiadásait (EU: 10%). A magyarországi betegek 27,4%-a rossznak érezte a diagnózis közlését (EU: 35%). Következtetések: A vizsgálat kvalitatív módon demonstrálta, hogy a ritka betegségek diagnózisával kapcsolatos problémák nem elszigetelt jelenségek, rámutatott a beavatkozást igénylő területekre, alátámasztva az ellátás szakértői központokba szervezésének szükségességét. Orv. Hetil., 2012, 153, 1185–1190.

Full access
Authors: Sándor Hornok, Attila D. Sándor, Gábor FÖldvári, Angela M. IonicĂ, Cornelia Silaghi, Nóra Takács, Anna-margarita SchÖtta and Michiel Wijnveld

Abstract

Recently, the occurrence of Ixodes (Pholeoixodes) kaiseri has been reported for the first time in several European countries, but data on the molecular analysis of this hard tick species are still lacking. Therefore, in this study DNA extracts of 28 I. kaiseri (collected from dogs and red foxes in Germany, Hungary and Romania) were screened with reverse line blot hybridisation (RLB), PCR and sequencing for the presence of 43 tick-borne pathogens or other members of their families from the categories of Anaplasmataceae, piroplasms, rickettsiae and borreliae. Rickettsia helvetica DNA was detected in one I. kaiseri female (from a red fox, Romania), for the first time in this tick species. Six ticks (from red foxes, Romania) contained the DNA of Babesia vulpes, also for the first time in the case of I. kaiseri. Molecular evidence of R. helvetica and B. vulpes in engorged I. kaiseri does not prove that this tick species is a vector of the above two pathogens, because they might have been taken up by the ticks from the blood of foxes. In addition, one I. kaiseri female (from a dog, Hungary) harboured Babesia sp. badger type-B, identified for the first time in Hungary and Central Europe (i.e. it has been reported previously from Western Europe and China). The latter finding can be explained by either the susceptibility of dogs to Babesia sp. badger type-B, or by transstadial survival of this piroplasm in I. kaiseri.

Full access
Authors: Sándor Hornok, Attila D. Sándor, Gábor FÖldvári, Angela M. IonicĂ, Cornelia Silaghi, Nóra Takács, Anna-margarita SchÖtta and Michiel Wijnveld

Abstract

Recently, the occurrence of Ixodes (Pholeoixodes) kaiseri has been reported for the first time in several European countries, but data on the molecular analysis of this hard tick species are still lacking. Therefore, in this study DNA extracts of 28 I. kaiseri (collected from dogs and red foxes in Germany, Hungary and Romania) were screened with reverse line blot hybridisation (RLB), PCR and sequencing for the presence of 43 tick-borne pathogens or other members of their families from the categories of Anaplasmataceae, piroplasms, rickettsiae and borreliae. Rickettsia helvetica DNA was detected in one I. kaiseri female (from a red fox, Romania), for the first time in this tick species. Six ticks (from red foxes, Romania) contained the DNA of Babesia vulpes, also for the first time in the case of I. kaiseri. Molecular evidence of R. helvetica and B. vulpes in engorged I. kaiseri does not prove that this tick species is a vector of the above two pathogens, because they might have been taken up by the ticks from the blood of foxes. In addition, one I. kaiseri female (from a dog, Hungary) harboured Babesia sp. badger type-B, identified for the first time in Hungary and Central Europe (i.e. it has been reported previously from Western Europe and China). The latter finding can be explained by either the susceptibility of dogs to Babesia sp. badger type-B, or by transstadial survival of this piroplasm in I. kaiseri.

Full access
Authors: Helga Judit Feith, Dóra Melicher, Gábor Máthé, Edina Gradvohl, Rita Füzi, Sarolta Darvay, Zsófia Hajdú, Emília Nagyné Horváth, Zsuzsanna Soósné Kiss, Ilona Bihariné Krekó, Katalin Földvári-Nagy Lászlóné Lenti, Edit Molnár, Tünde Szalainé Tóth, Veronika Urbán, Adrienn Kassay and András Falus

Absztrakt

Bevezetés: Az egészséggel összefüggő attitűdök leghatékonyabban fiatal életkorokban befolyásolhatók helyes irányba. A fiatal generációk interaktívabb tudásátadási módszertant igényelnének az egészségvédelemmel foglalkozó programokban. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy megismerjék a középiskolás diákok egészségvédő témákkal, programokkal, valamint az iskolai közösségi szolgálattal összefüggő attitűdjeit, tapasztalatait és motiváltságát. Módszer: Az önkitöltős kérdőíves felmérést budapesti és vidéki középiskolások körében végezték (N = 898). Eredmények: A válaszadó középiskolások 44,4%-ának nem volt egészségvédelemmel foglalkozó iskolai tanórája vagy tanórán kívüli programja. A fővárosi diákok pozitívabb tapasztalatokkal, a diáklányok sokkal elfogadóbb attitűdökkel rendelkeznek az egészségvédő programokat illetően. Következtetések: Megállapítható, hogy az egyik legfogékonyabb életszakaszban sok fiatal nem vagy csak a hagyományos oktatási módszereken alapuló iskolai tanóra keretei közötti vagy azon kívüli egészségvédelemmel, tudatos betegségmegelőzéssel foglalkozó programokban vesz részt. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 65–69.

Open access