Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for

  • Author or Editor: Gábor Fekete x
  • All content x
Clear All Modify Search
Restricted access

The authors of this special issue wish to pay a tribute to Prof. László Orlóci and his great lifework. This lifework reveals to us a scholar who has wide international relations. Indeed, his colleagues and co-authors have been recruited from more than a dozen countries. His range of impact is even much more extended, thanks not only to his papers, but also his international projects and the more than 80 courses, seminars, summer schools and lectures, which were organized or given by him. His vegetation studies also incorporated several continents and numerous countries. About the details above, and about László himself and also the statistical ecologist and the scientific educator, as well as the milestones of his scientific career, Otto Wildi already provided a good review on the pages of this journal in 2000.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: György Fekete, Gábor Kovács, and Miklós Garami
Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A kismedencei szervek süllyedésének (POP) előfordulási aránya az életkor előrehaladtával növekszik, és az idősödő nőpopuláció jelentős többségét érinti. Az elmúlt évtizedben széles körben elterjedtek a POP rekonstrukciója céljából alkalmazott szintetikus transvaginalis háló (TVM)-műtétek. Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) által 2008-ban, majd 2011-ben kiadott figyelmeztetést követően a hálóműtétek számában drasztikus csökkenés volt megfigyelhető, ugyanakkor mind a mai napig nem érhető el megfelelő hatékonyságú műtét. Célkitűzés: A tanulmány célja a klasszikus, háló nélküli és háló felhasználásával történő kismedencei helyreállító műtétek hatékonyságának összehasonlítása volt POP-csökkentő és antiincontinens (anti-SUI-) hatás, valamint intra-, peri- és késői (36 hónap) posztoperatív komplikációs ráta alapján. Módszer: 2013. január és 2014. január között összesen 120, II–III. stádiumú, mellső-középső kompartmentsüllyedésben és genuin stresszincontinentiában szenvedő, műtéti ellátásra került beteg adatait elemeztük. TVM-műtéten 60 nőbeteg, Kelly–Stoeckel-vaginoplasticán további 60 nőbeteg esett át. A műtéti komplikációkat Clavien–Dindo (CD)-rendszer segítségével határoztuk meg. Eredmények: A mellső hüvelyfali süllyedés megszüntetésével (91,6% vs. 63,3%; p<0,001), továbbá anti-SUI tekintetében (90% vs. 55%, p<0,001) a TVM-műtéttel szignifikánsan jobb eredményt lehetett elérni, mint a Kelly–Stoeckel plasztikai műtéttel, ugyanakkor hálókilökődés a vizsgált 36 hónapos utánkövetés alatt 8,33%-ban fordult elő. A Clavien–Dindo-beosztás szerinti perioperatív szövődmény tekintetében a két csoport között szignifikáns eltérés nem igazolódott (p = 0,405). Következtetés: A hüvelyi hálóműtétek jó eredménnyel és elfogadható rövid és hosszú távú szövődményprofillal alkalmazhatók mind POP-rekonstrukció, mind a POP-ot kísérő genuin SUI megszüntetése céljából. A helyes indikációs kör betartása, a tökéletes műtéttechnika elsajátítása ugyanakkor megkerülhetetlen a tökéletes operatív eredmény eléréséhez. Orv Hetil. 2018; 159(10): 397–404.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Attila Keresztes, Gábor Kovács, and István Fekete

DavidS. Gorfein, C__

Restricted access

Absztrakt

Gyermekkori akut limfoid leukémiában a citogenetikai vizsgálat eredménye független prognosztikai tényező, különböző rizikócsoportokba történő besorolási szempont; a terápiás szerekkel szembeni érzékenységet vagy rezisztenciát is befolyásolhatja. Jelen tanulmányunkban 30 újonnan diagnosztizált vagy recidivált leukémiás gyermek G-sávos kariotípusát valamint a TEL/AML1 és az ABL/BCR fúziós gén, a p16 (9p21) tumorszuppresszor gén és az MLL gén interfázis-fluoreszcens in situ hibridizáció (I-FISH) vizsgálatát értékeljük. G-sávos kariotípus-analízissel az esetek felében találtunk klonális kromoszómaelváltozást. Az előbbi módszert I-FISH technikával kiegészítve, a betegek 70%-ában azonosítottunk kórjóslati szempontból jelentős számbeli vagy szerkezeti ALL-specifikus eltérést. Hét betegnél (19%) a hagyományos citogenetikai vizsgálat tárt fel olyan komplex szerkezeti eltérést, mely a célzott I-FISH vizsgálattal nem volt kimutatható. Az AML1 gén emelkedett kópiaszáma (30%) összhangban volt a G-sávval azonosított hiperdiploid kariotípusok 21-es kromoszómát érintő számbeli eltéréseivel. Egy betegnél az AML1 gén 5–6 kópiáját azonosítottuk, egy másiknál a der(21)-esen volt látható az AML1 gén amplifikációja, miközben a homológ kromoszóma AML1 génje a TEL/AML1 fúzióban vett részt. A gyermekkori B-sejtes ALL jó prognosztikai értékű rejtett transzlokációját, a t(12;21)(p13;q22)-et négy betegnél azonosítottuk, egynél a TEL gén deléciójával társult. Egy másik betegnél a TEL deléciója volt az egyedüli anomália. A 9p21 tumorszuppresszor régió mikrodelécióját 8 betegnél (23%) identifikáltuk, a G-sávos kariotípusban csak két betegnél volt detektálható a deléció. Egy betegnél a 9p21-deléció mellett Philadelphia kromoszómát és a 17-es kromoszóma monoszómiáját azonosítottuk. Az I-FISH és a hagyományos citogenetikai módszer együttes alkalmazása lehetőséget nyújt a citogenetikai kép részletesebb azonosítására, a gyermekkori leukémiák prognózisának pontosabb megítélésére és így az egyénre szabott és hatásosabb terápia kiválasztására.

Restricted access

A rutinszerű molekuláris citogenetikai vizsgálatok bevezetése lehetővé tette, hogy a gyermekkori acut lymphoid leukaemiák bizonyos génszintű, eddig ismeretlen elváltozásait is feltárjuk. Különös jelentőségű a negatív prognosztikai értékű, ritkán előforduló citogenetikai kórképek felismerése, amikor azok közismerten jó kórjóslatú elváltozásokkal társulnak. A jelen tanulmányunkban egy gyermekkori B-sejtes ALL-re jellemző, új citogenetikai elváltozást, a 21-es kromoszóma intrakromoszomális amplifikációját ismertetjük, amely a többi kockázati tényezőtől függetlenül magas rizikócsoportú terápiát igényel, és amely egy jó prognosztikai értékű elváltozással, a rejtett 12;21-es kromoszóma-transzlokációval társult.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Viktória Bőhm, Dávid Fekete, Gábor Balázs, László Gáspár, and Noémi Kappel

In order to evaluate the salinity tolerance of grafted watermelon, two sets of experiments were conducted in a growing chamber where ‘Esmeralda’ varieties were grafted onto interspecific squash (Cucurbita maxima Duch. × Cucurbita moschata Duch.) and Lagenaria siceraria rootstocks. Both non-grafted and self-garfted plants were used for control. For salt stress, 2.85 and 4.28 mM/l substrate doses of NaCl were added with each irrigation in 2 day intervals for a duration of 23 days. Interspecific-grafted plants showed the highest salinity tolerance as plant biomass and leaf area were not decreased but improved by salinity in most cases. Furthermore, transpiration and photosynthesis activity did not decrease as much as it did in the case of other grafting combinations. Interspecific and Lagenaria rootstocks showed sodium retention, as elevation of Na+ content in the leaves of these grafting combinations was negligible compared to self-grafted and non-grafted ones. Presumably abiotic stress tolerance can be enhanced by grafting per se considering measured parameters of self-grafted plants did not decrease as much as seen in non-grafted ones.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Szilvia Fekete, Dóra Szabó, László Tamás, and Gábor Polony

Absztrakt:

Egészségünket a szervezetünkben és a bőrünkön élő sokszínű mikrobaközösség jelentősen meghatározza. A normálflóra tagjai közötti egyensúly elengedhetetlen az egészség fenntartásában. Az újgenerációs szekvenálás gyors, szenzitív módszer, amely a mikrobiom egészének vizsgálatára alkalmas előzetes hipotézis nélkül, és információt ad a rezisztenciáról és a virulenciáról is. Ennek a módszernek a segítségével lehetővé vált betegségekben a patogén baktériumok, illetve az ezek szaporodását gátló, úgynevezett protektív baktériumok azonosítása. A mikrobiom változásainak feltérképezése segít új terápiás célpontok meghatározásában és az antibiotikumok célzott kiválasztásában. Széles spektrumú antibiotikum használatakor a normálflóra hasznos tagjai is kipusztulnak, ami visszatérő vagy krónikussá váló fertőzések kialakulásához vezet. A fül-orr-gégészeti infekciók a leggyakoribb fertőző betegségek az emberi szervezetben és az antibiotikum alkalmazásának vezető okai világszerte. Az egészséges emberben, illetve a fül-orr-gégészeti betegségekben előforduló baktérium-összetétellel kapcsolatban számos molekuláris biológiai vizsgálat történt az utóbbi években. A szerzők ismertetik az egyes fül-orr-gégészeti anatómiai régiók normálflórájának tagjait, és különböző patológiás állapotokban a baktérium-összetétel változásait is összefoglalják. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1533–1541.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Reuter, Edina Meleg, Gabriella Kiss, Nóra Albert, Zsuzsanna Fekete, and György Szűcs

Bevezetés: A heveny kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) fertőzéses és nem fertőzéses eredetű lehet. A fertőzéses eredetű járványos conjunctivitisek (conjunctivitis epidemica) kórokozói vírusok, ezen belül elsősorban az adenovírusok különböző típusai. Célkitűzés: A szerzők célja egy keratoconjunctivitis járvány epidemiológiai leírása volt a virális kórokozó molekuláris kimutatásával. Módszer: A járvány – részben retrospektív – felderítésében klasszikus járványügyi módszereket alkalmaztak. A laboratóriumi etiológiai vizsgálat az adenovírus hexon régiójának kimutatásával polimeráz láncreakcióval (PCR), majd szekvenálással történt frissen gyűjtött conjunctiva-váladékból. Eredmények: A keratoconjunctivitis járványban összesen 60-an betegedtek meg 2006. október 9. és december 18-a között hét baranyai településen. A betegek átlagéletkora 51,2 év volt. A vezető tünetek a conjunctiva belövelltsége (100%), a könnyezés (94%), az idegentest-érzés (83%) és a homályos látás (76%) voltak. Az esetek felében mindkét szem érintett volt. A fertőzés közvetlen kontaktussal terjedt részben nosocomiálisan, a szemészeti szakellátás során. Nyolc conjunctivaváladékból 5-ben (62,5%) genetikailag azonos, 8-as típusú adenovírust lehetett kimutatni (HAdV8/Baranya/2006/HUN; EF210714), mely 100%-ban azonos volt egy Ausztriában 2004-ben kimutatott adenovírussal (DQ149614). Következtetések: A részben a szemészeti ellátáshoz kapcsolódó nosocomiális keratoconjunctivitis-járványt az adenovírus 8-as típusa okozta. A megbetegedés klinikai felismerése, laboratóriumi diagnosztikája és a járványügyi intézkedések együttesen szükségesek a keratoconjunctivitis-fertőzések és a következményes járvány megelőzéséhez.

Restricted access