Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Gábor Halupka x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The fluctuation of underground karstwater levels constitutes an inherently random, very complex time-dependent phenomenon further complicated when human interference disturbs the natural course. However, its structure can be explored by identifying only a few latent effects or factors (usually of significantly simpler dynamic structure), that are the driving forces behind it. The correct statistical tool to determine latent effects from the temporally interdependent observations is dynamic factor analysis (DFA). Analogously to ordinary factor analysis, DFA also determines loadings representing the measure of intensity of the latent effect corresponding to the factor. The obtained factor-intensities provide essential information on the geologic environment, improving the chance of correct decisions when environmental issues are on the agenda. In the given case the factors correspond to the infiltration and water extraction; hence, the intensities appear to be connected to aquifer vulnerability. Intensive water extraction increases the danger of contamination of an aquifer, since overpumping may establish contact with a distant, already polluted storage. High-intensity infiltration also increases vulnerability by helping local entry of any surface contaminant into the aquifer. Hence, the loadings and the measure of intensity can be regarded as important markers of vulnerability of the aquifer.

Restricted access

Következtetések és összefoglalás

A majd’ 50 km2-es Bugaci-mintaterületen négy sekélyfúrásos vizsgálati programot végeztünk el. A vizsgálati eredmények közül az 1998–99-es mintázás nyomelem-adatainak eleddig hiányzó értelmezését adjuk közre.

A buckákon futóhomok, a laposokon agyagos–finomkőzetlisztes üledék található; ez utóbbi jelentős része karbonátiszap. Bár a laposok gyakorlatilag lefolyástalanok, a buckák–laposok helyzete nem állandó, így a rájuk jellemző üledékek is keverednek. A laposok alatti talajvízben és a laposok felszínén az időszakos tavakban a bepárlódás miatt megnő az oldott ion (só-) tartalom. A szedimentológiai és nyomelem-vizsgálatok alapján két sajátos környezetet érdemes kiemelni: a mai/archív felszíneket, amelyeken több a durvaszemcsés homok, valamint a semlyékek karbonátos, finomszemcsés üledékeit.

A felszínhez közel — a mészakkumuláció komponensei, azaz a Ca, Mg, Sr, Ba, CO3 2−, SO4 2−, PO4 3− (FÜGEDI et al., 2006) kivételével — az eolikus és a tavi üledékekben is minden vizsgált elemből jóval kevesebb van a Magyarországon általában szokásosnál. Ebben az értelemben a Bugaci-mintaterület jól reprezentálja Magyarország középső geokémiai nagytáját. Az ezen a nagytájon másutt megfigyelt törvényszerűségekkel teljes összhangban a karbonátok felhalmozódása közben az üledékekből valamennyi egyéb ion kimosódik: minél jobban oldódik, annál intenzívebben.

A Scheibler-módszerű, illetve áztatásos karbonáttartalmak csak nagyon lazán korrelálnak a Ca és Mg savoldható koncentrációival, mivel a kioldásos elemzéseket erősen befolyásolják egyéb tényezők (más sóásványok, az üledék diagenizáltsága). Az együtt előforduló, kiugróan nagy Cr- és Mo-tartalmakat automatikusan szennyezésnek kell tekinteni.

A tavi mésziszapokban a Ca/Sr arányt biogén folyamatok határozzák meg; ugyanezen iszapok kiugró S-tartalma bepárlódás eredménye. A mészakkumuláció elemcsoportja (Ca, Mg, Sr, Ba, CO3 2−, SO4 2−, PO4 3−) kivételével minden vizsgált elemből a Magyarország legnagyobb részén szokásosnál jóval kevesebb fordul elő. A tavi mésziszapok a Sr-tartalmak alapján megbízhatóan elkülöníthetők a mélyebb helyzetben kialakult mészakkumulációs szintektől.

A mintaterület talajai (főleg a homoktalajok) közepesen rézhiányosak és erősen cinkhiányosak.

Restricted access