Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Gábor Hamvas x
  • All content x
Clear All Modify Search

Silius Italicus in the third book of the Punica describes the temple of Melqart in Gades where Hannibal offers up a sacrifice to the god. The temple is presented as a sanctuary of Hercules because it corresponds better to the characterization of Hannibal and his irreverence for the gods is more evident. Silius is the only one to mention the labours of Hercules depicted on the doors of the temple. As the description of these pictures cannot be found in any other authors it is most likely that those are the invention of Silius’ fantasy and the ekphrasis (as the other ones in the poem) has a literary function: to foreshadow Hannibal’s destiny.

Restricted access

Critica

Tipping, B.: Exemplary Epic. Silius Italicus’ Punica. Oxford: Oxford University Press 2010. pp. x + 245. ISBN: 978-0-19-955011-1

Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae
Author: Gábor Hamvas
Restricted access

The study examines one of the shield-descriptions of Valerius Flaccus’ Argonautica. Its main aim is to demonstrate that Valeris Flaccus altered Canthus’ story in accordance with his literary purposes. The poet depicts the shield of Canthus in the catalogue of the Argonauts mentioning that the hero had inherited this famous shield from his father, Abas, albeit according to the mythology he is not known to have any shield. The paper displays how many other Abases there were in Greek mythology and in Roman literature having a shield and it is argued that Valerius Flaccus was influenced by the coincidence of names and transformed the original story of Canthus (which can be read in Apollonius Rhodius) in order to imitate his literary models: Vergil, Ovid and the Iliad. Furthermore, the author rewrites the story of Canthus so that the Argonaut can be paralleled with Patroclus. Consequently, Canthus must be an important person of the epic which is highlighted by Valerius Flaccus in several ways and his shield has to have a literary function.

Restricted access

In the Argonautica of Valerius Flaccus, due to the influence of Apollonius Rhodius, Jason, the main character of the epic, has several cloaks. The most important of these is the one Jason receives from Hypsipyle, when he leaves Lemnos. According to an ekphrasis in Book 2, two pictures woven on the cloak represent the rescuing of Thoas, father of Hypsipyle and the abduction of Ganymede. My paper analyses the function of the description of these representations in the Argonautica, besides, it examines the relationship between the two pictures described in the ekphrasis. It is argued that the purpose of Jason donating all his other cloaks (one from Cyzicus, one woven by his mother, and another one also given to him by Hypsipyle) is to emphasize the importance of the cloak he received from Hypsipyle and to remind the reader of her fidelity, in a further part of the epic.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Áron Altorjay, Mihály Mucs, Balázs Hamvas, Gábor Füredi, Balázs Botos, Róbert Jaskó, Zsuzsanna Bencsik, Miklós Rüll, Anna Szilágyi, and Géza Csáti

Előfordul, hogy még szubtotális pajzsmirigy-reszekciót követően is az indirekt laringoszkópia rekurrens paresist igazol. Szinte minden sebész kidolgozott már valamilyen egyéni technikát a nervus rekurrens védelmében. A szerzők arra kerestek választ, hogy az idegtapintási eljárás kellően hatékony-e a mindennapi, radikalitásra törekvő sebészi gyakorlatban. Anyag és módszer: 2001. január 1. és 2008. december 31. között 1228 nervus laryngeus rekurrenst preparáltak ki 702 pajzsmirigyműtét során. Minden betegnél megtalálták és a gégébe lépésig követték azokat. A golyva a betegek 38,6%-ában (271/702) substernalis terjedést mutatott, míg tracheakompressziót és diszlokációt 19,5%-ban (137/702) észleltek. 8,4%-ban recidív pajzsmirigy-elváltozás miatt történt a beavatkozás. Lobectomiára 82,2%-ban került sor (1009/1228), near totális reszekciót 15,5%-ban (191/1228), míg szubtotális reszekciót mindössze 2,3%-ban (28/1228) végeztek. Eredmények: Az idegtapintási eljárás 80,7%-ban segítette a rekurrens megtalálását (991/1228), 8,7%-ban azonban fals pozitívnak bizonyult (107/1228), míg 10,6%-ban (130/1228) egyáltalán nem segített helyének pontos tisztázásában. A módszer a jobb és bal oldal vonatkozásában markáns különbséget mutatott. Míg jobb oldalon mindössze 3,4%-ban észleltek fals pozitivitást, addig bal oldalon ez 14,3%-nak bizonyult. Ugyanakkor viszont, míg bal oldalon csak 4,8%-ban volt sikertelen a tapintási kísérlet, jobb oldalon ez 16,2%-nak adódott. Definitív rekurrens paresist 0,8%-ban észleltek (10/1228), míg tranziens paresissel 1,4%-ban (17/1228) szembesültek. Okkult malignitást 5,6%-ban találtak (39/702). Következtetések: Véleményük szerint napjainkban már nem maradt indikációja a szubtotális reszekciónak még benignus multiplex göbös golyva esetében sem, mivel klinikai és patofiziológiai evidenciák vannak arra vonatkozóan, hogy a maradék állomány a recidíva bölcsője, annak összes potenciális veszélyforrásával együtt. Az idegtapintási módszer hasznos eleme a radikális pajzsmirigyműtéteknek, de csak az orientáció szempontjából, a vizualizálást nem helyettesíti.

Restricted access