Search Results

You are looking at 1 - 10 of 177 items for

  • Author or Editor: Gábor István x
Clear All Modify Search

Modern humanism, in the form of Marxism and existentialism, is humanism without God where the present-day man has lost his transcendental sources. These novel, "post-modern" philosophies have created a new mythology, i.e. the myth of existence (Sein) and ontology. In the 20th century, ontology is no more the science of the existent but that of the existence. According to Heidegger, all previous philosophy forgot about existence, beclouded being. In my essay I aim to show that the accusation of forgetting about being is valid exactly for the new, fashionable philosophies. They constantly refer to "existence", whereas in fact they narrow it down to material and perceptible existent (the matter) or the subjective existent (the human being), i.e., they are concerned with the existent and not existence itself. And this is the root of the tragedy of modern man. With regard to Christian tradition, and thus Thomism-neo-Thomism, ontology had indeed been the science of the existent (ens). However, an in-depth analysis shows that existence (esse) and not the existent stands at the core of St. Thomas's teachings. Hence the accusation of Heidegger is not valid for Aquinas. As a matter of fact, St. Thomas elaborated an extraordinary ontology even in a "post-Heideggerian" sense. St. Thomas himself is going to be our guide in this treatise. We might as well say that Aquinas himself answers the problems of existence of present-day man. One can build an undistorted humanism upon this ontology, which avoids the one-sidedness and immanentism of both materialism and subjectivism. The Christian humanism of the man open to existence, to God, is the unspoilt heritage of Saint Thomas.

Restricted access

By way of presenting a fictitious story, this paper is ment to illustrate that in contrast to conventional wisdom, trade unions, in their symbiosis with capitalist firms, may further, rather than impede price-mediated self-regulation in the labour market via their involvement in wage-setting. Producer co-operatives, on the other hand, though might seem to represent a close collateral of fully unionised capitalist firms, should not be regarded as a viable alternative.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A veleszületett szívhibák újszülött-, csecsemőkori új sebészi korrekciós megoldásai szükségessé tették a coronariaartériákon történő műtéti beavatkozásokat: szájadékok átültetését, sérülések ellátását, valamint a szerzett Kawasaki-betegség okozta szűkületek áthidaló (bypass) megoldásait. Módszer: A közlemény összegzi azokat a sebészi megoldásokat, melyek az újszülött-, csecsemőkori veleszületett és szerzett coronariabetegségek megoldásait jelentik. Eredmények: A kihívások 7 területen jelentkeznek: 1) a bal coronaria eredése az arteria pulmonalis törzsből, 2) coronariaeredési variációk nagyér-transzpozícióban, 3) akut és késői problémák „switch műtét” során, 4) komplikációk „coronariatranszfer-” (Ross-, Nikaidoh-) műtét során, 5) a coronariaarteria sérülése, 6) Kawasaki-betegség, 7) a fenti problémák koraszülött esetén. A coronariatranszfer-műtét az első megoldás, sikertelensége esetén és az ischaemiás szívizom-károsodás megelőzésére, a legtöbbször sürgősségi megoldásként, a bypassműtét jön szóba. A hosszú távú jobb eredmény érdekében az arteria mammaria interna használata előnyösebb a vena saphena használatánál. E beavatkozások sikeresen, biztonsággal végezhetők el megfelelő nagyító és fonal alkalmazásával. Következtetés: Újszülött- és csecsemőkorban a coronariasebészet biztonsággal, megbízhatóan alkalmazható, és így egy új ágát jelenti a szívsebészetnek. A congenitalis szívsebész megfelelő tréninggel, biztonsággal alkalmazhatja a coronariatranszfer és bypassmegoldásokat még koraszülötteken is. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1935–1940.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Down-szindrómás betegeknél gyakori a veleszületett szívfejlődési rendellenesség. Célkitűzés: A szerzők megvizsgálták, hogy a szívsebészetben bekövetkező szemléletváltozások hogyan befolyásolják a Down-szindrómás szívbetegek életkilátásait. Módszer: 1974–1997 között a szerzők 359 Down-szindrómás szívbeteg gyermek adatait elemezték. 255 esetben nem történt beavatkozás, a mortalitás 25,9% volt, 104 esetben végeztek műtétet 8,6%-os mortalitással. Eredmények: Az összehasonlító vizsgálatok igazolták, hogy a sikeres műtéti beavatkozás ugyanazt az életkilátást biztosítja a Down-szindrómás betegek számára, mint nem szívbeteg társaikénak. Azóta jó eredményekkel történnek csecsemőkori primer rekonstrukciós beavatkozások. Napjainkra már fokozatosan növekszik a felnőttkort megélő operált és nem operált veleszületett szívbetegek száma. A legutóbbi három év alatt 82 felnőtt, közöttük 4 Down-szindrómás betegen (életkoruk 24–60 év) végeztek sikeres szívsebészeti korrekciós műtétet. Következtetések: A csecsemőkori szívsebészeti beavatkozások eredményeként fokozatosan nő a felnőttkorú veleszületett szívbetegek száma. A szívsebészek készek javítani e betegek optimális életkilátásait, azonban a Down-szindrómás betegeknél jelentkező speciális problémák (reoperációk indikációja, szükségessége, életkor megválasztása stb.) még nem megoldottak, és kihívást jelentenek a kardiológusok, szívsebészek számára. Orv. Hetil., 2016, 157(40), 1601–1603.

Restricted access

The peridynamic material model (PMM) is a new way to describe the material failures with discontinuities. Earlier works, presented by S. Silling, F. Bubaru and etc. introduced the Linear Elastic Fracture Mechanics of peridynamic material. In the recent work, the isotropic hardening plastic extension of PMM is presented. To solve the nonlinear integral equations of the problem the modified Newton method is used with mesh-less spatial discretization. At last some example shows the similarities and different between the results of classical and peridynamic plasticity.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Gábor Bognár, András Novák and Gábor István

Absztrakt

A masszív lokalizált lymphoedema (MLL) a túlsúlyos betegek súlyos kórképe. Az MLL a test egyes részeinek helyi óriási duzzanataként jelentkezik jellegzetes bőrtünetekkel. Az MLL-t „pseudosarcomának” is nevezik a sarcomára jellemző pathologiai és morphologiai megjelenése miatt. Sebészi ellátás nélkül az MLL angiosarcomává alakulhat. Egy 54 éves (BMI: 48,6) férfi beteg kapcsán ismertetjük e ritka, ám a morbid obesitasú betegek között emelkedő tendenciát mutató betegséget.

Restricted access

Abstract

Bevezetés: A krónikus mellűri gennyedések súlyos eseteiben a betegek eredményes kezelése csak thoraco-myoplastica elvégzésével lehetséges. A műtét a lágy részekre és a csontstruktúrára is kiterjedő jelentős szöveti áldozattal, funkcionális károsodással és megmaradó deformitással jár. Az alkalmazott számítógépes műtéti terv kialakításának célja az, hogy a záróműtét lágyrész- és funkciókárosító hatását mérsékelje. A műtét kedvezőtlen hatásainak mérséklésében jelentős segítséget nyújt a CT és spirál-CT segítségével elkészített 3 dimenziós felvételek műtét előtti értékelése. Betegek és módszer: 1990. január 1. és 2010. május 31. között 85 thoraco-myoplasticát végeztek különböző eredetű krónikus mellűri gennyedés miatt. Az átlagéletkor 62,7 év volt. A funkció- és szövetkímélő thoraco-myoplastica 76 esetben fenestratio után végzett nyitott kezelést követően történt, 9 betegnél tartós szívódrainage-t követően. 2006-ban vezettük be osztályunkon a krónikus mellűri gennyedés végleges megoldására szolgáló thoraco-myoplastica műtétek számítógépes tervezését, amelyet 8 beteg esetében alkalmaztunk. A spirál-CT segítségével előre modellezhető, hogy hány bordára és azok mekkora szakaszára terjedjen ki a thoracoplastica. Az üreg pontos térfogatának, lokalizációjának meghatározása és az elforgatható izomnyalábok (m. pectoralis maior, m. latissimus dorsi stb.) térfogatának műtét előtti mérése segít a krónikusan gennyedő üreg megszüntetésében. A szerzők által kidolgozott feltételrendszer alapján kerültek a betegek műtétre. Eredmények: A 20 év alatt végzett 85 thoracomyoplastica műtét mortalitása 4,8% volt. 8 esetben számítógépes modellezés és tervezés előzte meg a műtétet. Mindegyik beteg gyógyult. Következtetés: A szerzők megállapítása szerint a számítógépes tervezés a sebész munkáját jelentősen segíti abban, hogy a műtét során a mellkasi struktúra és a lágy részek feláldozásával járó hátrányos következményeket mérsékelhesse.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hartyánszky, Sándor Varga, István Hartyánszky and Gábor Bogáts

Absztrakt:

A veleszületett szívhibák sebészi kezelése a technika fejlődésével folyamatosan változik. Az egyik legegyszerűbb, legközismertebb fejlődési rendellenesség a coarctatio aortae. A szerzők az elmúlt évtizedek során alkalmazott műtéti megoldásokat (’end-to-end’ anasztomózis, foltplasztikák, interpositumok), a műtéti lehetőségeket mutatják be, hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján ismertetik a különböző megoldások eredményeit, előnyeit, hátrányait. Nagy sebészi kihívást jelent az újszülöttkori súlyos aorta-hypoplasiával járó eseteknek, a későbbiekben a kialakuló restenosisoknak és az esetleges szövődményeknek (aneurysmák, dissectiók) a megoldása. A coarctatio aortae megoldásai még napjainkban is nehézségeket, sebészi kihívást jelentenek, hiszen ezeknek mások a megoldásai csecsemőkben és nagyobb gyermekekben, illetve felnőttkorban. Itt már sokszor kell alkalmazni a katéterintervenciós megoldásokat is, melyek helyes időzítése még napjainkban is nagy kihívást jelent. Orv Hetil. 2020; 161(21): 861–866.

Open access

A hatperces járásteszt (6MWT) jól használható, nem költséges felmérő eszköz a cardiovascularis betegek aktuális fizikai teljesítőképességének jellemzésére akkor, amikor ergometriás vizsgálat nem kivitelezhető, mint pl. ACBG-műtét utáni 6 héten belül. Mivel a teszt a betegek kooperációját is igényli, így valószínűleg nemcsak testi, hanem lelki tényezők is befolyásolják az eredményt. Prospektív vizsgálatunkban 358 ACBG-műtét utáni II. fázisú intézeti rehabilitációs kezelésre érkező betegnél kerestünk kapcsolatot az érkezéskor és távozáskor végzett 6MWT során megtett távolság és a pszichológiai vizsgálat eredményei között (Kórházi szorongás- és depresszió-kérdőív – HADS-kérdőív szorongás és depressziós értékei, D-típusú személyiségteszt). Eredmények: A D-típusú személyiséggel bíró betegek (8,5%) jelentősen rövidebb távot tettek meg a kiindulási teszt során (255 ± 91 m vs 319 ± 106 m, p < 0,01) és távozás előtt is (361 ± 91 m vs 411 ± 106 m, p < 0,05), mint a nem D-típusú személyiségűek, míg a szívfrekvencia és Borg-skála értékei nem különböztek. A HADS szerint szorongó betegek (16,5%) az érkezési, majd távozási tesztnél is rövidebb távolságot tettek meg, mint a kóros szorongástól mentes betegek (274 ± 97 m vs 320 ± 106 m, p < 0,01, illetve 374 ± 110 m vs 413 ± 104 m, p < 0,05), a vizsgálatot a Borg-skála alapján nehezebbnek értékelték (12,5 ± 1,1 vs 11,9 ± 1,4, p < 0,05, illetve 11,7 ± 0,8 vs 11,3 ± 1,3, p < 0,05). A HADS-skála szerint depressziós betegek (14%) kisebb távolságot tettek meg, mint nem depressziós társaik mind érkezés után (267 ± 88 m vs 320 ± 107 m, p < 0,01), mind távozás előtt (347 ± 99 m vs 416 ± 104 m, p < 0,001) végzett vizsgálat során. Nem találtunk lényeges különbséget a pszichológiai eltéréssel bíró, illetve attól mentes betegek lényeges testi funkcióiban. Következtetés: Pszichológiai tényezők (D-típusú személyiség, szorongás, depresszió) jelentősen befolyásolják a 6MWT eredményeit ACBG-műtét utáni korai rehabilitáció során.

Restricted access