Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Gábor Kapitány x
- Refine by Access: All Content x
Európa keleti felén a globalizáció folyamata együtt zajlott/zajlik a modernizáció, az urbanizáció, az individualizáció és a (re)kapitalizáció folyamatával. Mindezen folyamatok már régen megkezdődtek, de a rendszerváltás radikálisan felgyorsította őket. Ez az időszak számos területen kiváló lehetőséget nyújt e folyamatok megnyilvánulásainak elemzésére. A szemiotikai elemzésben érdemes különválasztani ezeket a folyamatokat, van, amit elsősorban értékrendszeri változásként, van, amit a haladás/konzervativizmus metszetben, ismét más jelenségeket elsősorban új szimbólumok megjelenéseként érdemes elemezni. A fent jelzett szocio-kulturális változásokat mi elsősorban a lakásmód (különösen a középosztályi lakásmód) változásaiban vizsgáltuk. Az utóbbi évtized változásai közül elsősorban az alábbiakat elemeztük: a multikulturalizáció jelei és lépcsőfokai a tárgykultúrában (különösen az észak-amerikai és a távol-keleti jelek és szimbólumok beáramlása); az individualizáció jelei a lakás egyes helyiségeinek (fürdőszoba, gyerekszoba, hálószoba) jellegváltozásaiban; a komputerhasználat szerepe az új lakásmódban mint modernizáció-szimbólum; az erkélyek és kertek megváltozott használatmódja és ennek összefüggése a nyilvánossághoz való viszony változásával; illetve a könyvek szerepének változása és ennek összefüggése a szűkebb értelemben vett kultúra szerepváltozásával - mint a rendszerváltás következményei; a „látványlakások” divatja; az urbanizáció (és modernizáció) jelei a falusi életmódban és az értelmiségi ellen-irányzat: törekvés a falvak revitalizálására (és ennek összefüggése a globalizáció negatív hatásaival szembeni ellenállással).
Az ESS öt hullámban zajlott adatfelvételéhez kapcsolódva a szerzők a kvalitatív szociológia szemszögéből értelmezik az értékek sorrendjét, illetve e sorrend változásait. Kiemelik az értékválasztásokból kirajzolódó konfliktuspotenciálokat és értékkollíziókat, végül ismertetik és értelmezik a generációs eltéréseket.
Tanulmányunk azt igyekszik bemutatni néhány példán keresztül, hogy a név, illetve a névadási szokások milyen szerepet játszanak, milyen orientációkat jeleznek/jelezhetnek a szociokulturális térben való tájékozódás során.
Abstract
Gastronomy and meals have always played a key role in shaping cultural characteristics, and it is for this very reason that cultural anthropology pays particular attention to these topics. In this paper, we present several analytical dimensions that can be applied to the analysis of food culture, partly from a cultural anthropological perspective and partly from a socio-semiotic perspective. Firstly, we review those aspects of gastro-semiotics that help us to organize foods according to various dichotomies and polarities. We discuss, on the one hand, those aspects that may indicate differences between cultures and subcultures, and on the other those that relate to temporal differences in food consumption and those that are rooted in material differences among foods. We then list the dimensions that, in the form of general status symbols, may also play a role in the analysis of food. In the present paper we also discuss our longitudinal study The Symbols of Hungarianness (1997 and 2021/22), conducted on a nationwide representative sample of 1,000 people, in which we asked about foods and drinks that are characteristic in terms of national identity and that are thus also suitable for presenting certain typical features of Hungarian cuisine.
Abstract
Background and aims
Due to its important role in both healthy groups and those with physical, mental and behavioral disorders, impulsivity is a widely researched construct. Among various self-report questionnaires of impulsivity, the Barratt Impulsiveness Scale is arguably the most frequently used measure. Despite its international use, inconsistencies in the suggested factor structure of its latest version, the BIS-11, have been observed repeatedly in different samples. The goal of the present study was therefore to test the factor structure of the BIS-11 in several samples.
Methods
Exploratory and confirmatory factor analyses were conducted on two representative samples of Hungarian adults (N = 2,457; N = 2,040) and a college sample (N = 765).
Results
Analyses did not confirm the original model of the measure in any of the samples. Based on explorative factor analyses, an alternative three-factor model (cognitive impulsivity; behavioral impulsivity; and impatience/restlessness) of the Barratt Impulsiveness Scale is suggested. The pattern of the associations between the three factors and aggression, exercise, smoking, alcohol use, and psychological distress supports the construct validity of this new model.
Discussion
The new measurement model of impulsivity was confirmed in two independent samples. However, it requires further cross-cultural validation to clarify the content of self-reported impulsivity in both clinical and nonclinical samples.
