Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Gábor Kapitány x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az ESS öt hullámban zajlott adatfelvételéhez kapcsolódva a szerzők a kvalitatív szociológia szemszögéből értelmezik az értékek sorrendjét, illetve e sorrend változásait. Kiemelik az értékválasztásokból kirajzolódó konfliktuspotenciálokat és értékkollíziókat, végül ismertetik és értelmezik a generációs eltéréseket.

Restricted access

Tanulmányunk azt igyekszik bemutatni néhány példán keresztül, hogy a név, illetve a névadási szokások milyen szerepet játszanak, milyen orientációkat jeleznek/jelezhetnek a szociokulturális térben való tájékozódás során.

Restricted access

Európa keleti felén a globalizáció folyamata együtt zajlott/zajlik a modernizáció, az urbanizáció, az individualizáció és a (re)kapitalizáció folyamatával. Mindezen folyamatok már régen megkezdődtek, de a rendszerváltás radikálisan felgyorsította őket. Ez az időszak számos területen kiváló lehetőséget nyújt e folyamatok megnyilvánulásainak elemzésére. A szemiotikai elemzésben érdemes különválasztani ezeket a folyamatokat, van, amit elsősorban értékrendszeri változásként, van, amit a haladás/konzervativizmus metszetben, ismét más jelenségeket elsősorban új szimbólumok megjelenéseként érdemes elemezni. A fent jelzett szocio-kulturális változásokat mi elsősorban a lakásmód (különösen a középosztályi lakásmód) változásaiban vizsgáltuk. Az utóbbi évtized változásai közül elsősorban az alábbiakat elemeztük: a multi­kulturalizáció jelei és lépcsőfokai a tárgykultúrában (különösen az észak-amerikai és a távol-keleti jelek és szimbólumok beáramlása); az individualizáció jelei a lakás egyes helyiségeinek (fürdőszoba, gyerekszoba, hálószoba) jellegváltozásaiban; a komputerhasználat szerepe az új lakásmódban mint modernizáció-szimbólum; az erkélyek és kertek megváltozott használatmódja és ennek összefüggése a nyilvánossághoz való viszony változásával; illetve a könyvek szerepének változása és ennek összefüggése a szűkebb értelemben vett kultúra szerepváltozásával - mint a rendszerváltás következményei; a „látványlakások” divatja; az urbanizáció (és modernizáció) jelei a falusi életmódban és az értelmiségi ellen-irányzat: törekvés a falvak revitalizálására (és ennek összefüggése a globalizáció negatív hatásaival szembeni ellenállással).

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Máté Kapitány-Fövény, Róbert Urbán, Gábor Varga, Marc N. Potenza, Mark D. Griffiths, Anna Szekely, Borbála Paksi, Bernadette Kun, Judit Farkas, Gyöngyi Kökönyei, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Background and aims

Due to its important role in both healthy groups and those with physical, mental and behavioral disorders, impulsivity is a widely researched construct. Among various self-report questionnaires of impulsivity, the Barratt Impulsiveness Scale is arguably the most frequently used measure. Despite its international use, inconsistencies in the suggested factor structure of its latest version, the BIS-11, have been observed repeatedly in different samples. The goal of the present study was therefore to test the factor structure of the BIS-11 in several samples.

Methods

Exploratory and confirmatory factor analyses were conducted on two representative samples of Hungarian adults (N = 2,457; N = 2,040) and a college sample (N = 765).

Results

Analyses did not confirm the original model of the measure in any of the samples. Based on explorative factor analyses, an alternative three-factor model (cognitive impulsivity; behavioral impulsivity; and impatience/restlessness) of the Barratt Impulsiveness Scale is suggested. The pattern of the associations between the three factors and aggression, exercise, smoking, alcohol use, and psychological distress supports the construct validity of this new model.

Discussion

The new measurement model of impulsivity was confirmed in two independent samples. However, it requires further cross-cultural validation to clarify the content of self-reported impulsivity in both clinical and nonclinical samples.

Open access